Milliárdokat vesznek el a kórházaktól

A kampányban még zsákszámra öntötte a pénzt a Fidesz az egészségügybe, most meg visszaszedi, amit tud. A padlásseprés 20 milliárdos is lehet.

A főigazgatókat egy nappal a voksolás után már arról értesítették, hogy tíz napon belül fizessék be a Magyar Államkincstárnak a számlájukon parkoló, „kötelezettséggel nem terhelt” maradványösszegeket.

A kampányban még zsákszámra öntötte a pénzt a Fidesz az egészségügybe, most meg visszaszedi, amit tud. Novemberben 54,6 milliárd jutott a kórházak adósságrendezésére. Ezt követően további 7,6 milliárdot adtak egyszeri juttatásként a fogorvosoknak, majd áprilistól havi 130 ezer forinttal növelték az apanázsukat. Húsz milliárdot vitt el a költségvetési tartalékból az is, hogy az érdekképviseletek nyomására előrehozták a szakdolgozók korábban kialkudott 8 százalékos béremelését. Ez ugyanis csak novembertől lett volna esedékes.

A most célkeresztbe került tartalék úgy keletkezett: a szociális hozzájárulási adót tavaly öt százalékkal csökkentették, így a kórházaknak a tervezettnél kevesebb járulékot kellett kifizetniük az intézményekben dolgozók után. Ezt a különbözetet eddig nem költhették el, csak gyűjtögethették egy külön számlára. Ez az összeg intézményenként mára akár több százmillió, összesen pedig akár húsz milliárd forint is lehet. A főigazgatók eddig azt remélték, hogy egyszer majd azt mondja valaki: fogják, és költsék el a kórházra. Utalják át a hitelezőknek, vagy fessenek ki belőle néhány kórtermet. S miután már egy éve más utasítás nem jött, van olyan főigazgató, aki el is költötte.

Így a kórházfenntartó mostani felhívása meglehetős riadalmat keltett. A főigazgatók nem is értelmezik egyformán az utasítás szövegét: van aki szerint, ha törik, ha szakad, be kell fizetni a megtakarítást. És vannak, akik úgy vélik: amíg adóssága van a kórházának, addig nincs olyan pénze, amit nem terhel kötelezettség.

(Forrás: Népszava)

Cikkünk megjelenése után az  Állami Egészségügyi Ellátó Központ az alábbi közleményt juttatta el szerkesztőségünkbe:

“A befizetési kötelezettség nem elvonás. A 2017-es költségvetés tervezésekor nem volt ismert, hogy a szociális hozzájárulási adó 5 százalékponttal csökkenni fog, így minden költségvetési szerv a K2 „Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó” előirányzaton 5%-kal magasabb forrást kapott, mint amennyit ténylegesen felhasználnia kellett.
 
A központi költségvetés intézményei évente készítenek költségvetést, éves keretből gazdálkodnak, működésük fedezetét az államháztartási gazdálkodás szerint úgy nevezett előirányzati rovatokon kapják a tényleges felhasználási célnak megfelelően. Kapnak előirányzatot személyi kifizetésre, járulékra, dologi kifizetésekre, beruházásokra, felújításokra. Mindez azért történik így, szigorúan szabályozva, hogy az intézmények működése minél hatékonyabb és átláthatóbb legyen, a különböző célokra adott források a maguk helyén, ellenőrizhetően kerüljenek felhasználásra.
 
Az egészségügyi intézmények az elmúlt időszakban számos plusz forrást kaptak, béremelések történtek, általánosságban emelkedett a finanszírozás, beruházásokra, felújításokra kaptak fedezetet fenntartói támogatás formájában az irányítószervtől (EMMI), és egyéb kormányzati forrásokból külön-külön kormánydöntésekkel. Ezen kívül több tucat Európai Uniós fejlesztési projekt és az Egészséges Budapest Program is folyamatban van, amelyek mind-mind többletforrást hoznak az ágazatba.
Az el nem költött szociális hozzájárulási adó-megtakarítás visszautalása azt a célt szolgálja, hogy a Kormány továbbra is átláthatóan, a valós szükségeknek megfelelően adhasson forrást azoknak az intézménynek és olyan célra, akiknek, amire ténylegesen szükségük van. 
 
A Kormány feladata a költségvetési szervek irányítása és működtetése, beleértve a pénzeszközök felhasználásának nyomon követését, illetve szükségleteknek megfelelő szétosztását is”

Kapcsolódó:

Kézben cipelik a betegeket a János Kórházban, mert elromlott a lift

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük