Banánköztársaság
A pártok úgy kívánnak egymással szeretkezni, hogy a választópolgárok szűznek lássák őket, de a buja légyottok során szerzett pénz megmaradjon
A gyakorló választópolgár az elemi logika alapján azt gondolhatja, hogy ha ő pl. a Kisnyúl és tsai. pártlistára szavaz, és ezt rajta kívül még annyian megteszik, hogy az adott formáció átlépje az 5 százalékos országgyűlési küszöböt, akkor abból lesz egy Kisnyúl és tsai. országgyűlési képviselőcsoport, azaz frakció. Ez így rendben is lenne.
A gyakorló választópolgár az elemi logika alapján azt gondolhatja, hogy ha ő pl. a Kisnyúl és tsai. pártlistára szavaz, és ezt rajta kívül még annyian megteszik, hogy az adott formáció átlépje az 5 százalékos országgyűlési küszöböt, akkor abból lesz egy Kisnyúl és tsai. országgyűlési képviselőcsoport, azaz frakció. Ez így rendben is lenne.
Magyarországon azonban minden másként van
Jelenleg éppen az formálódik, hogy amire a választópolgár szavazni fog, az úgy nem fog megjelenni a parlamentben, hanem ott mindegyik választási szövetség atomjaira hullik, aztán lesz, ami lesz.
Lesz ugye egy (mai) kormánypárti lista, amely várhatóan Fidesz-frakcióra és KDNP-frakcióra oszlik. Ez utóbbi párt talán csak adminisztratíve létezik, mert önálló politikai akaratcentrumként, no pláne megszavazható formációként nem szoktunk vele találkozni.
Ennek ellenére igazi törvényalkotási jogosítványai vannak, továbbá temérdek közpénzt emészt fel, jellemzően vadászatokra és reprezentációra (eleszik, elisszák).
Természetesen lesz egy (mai) ellenzéki lista is, amelynek pártjai szent szövetséget kötöttek, hogy megadják egymás számára a frakcióalapítás lehetőségét, tehát pártonként legalább 5-5 embernek ún. biztos befutó helyet kell biztosítani. Jelenleg 6 pártról van szó, de készülődik egy hetedik is.
Ha minden igaz, akkor senki nem indul önállóan, ám 9 frakciója már szinte biztosan lesz a következő Magyar Országgyűlésnek
(Ha további kispártok is bejutnak, pl. ISZOMM, MKKP, Mi hazánk, akkor akár egy tucatnyi is.)
A demokráciába természetesen fű-fa-virág belefér, csak hát a magyar választópolgárok 2022-ben olyasmire fognak szavazni, ami majd másként lesz.
Hogy miként másként, az még kérdőjeles
Elvileg majd az említett tucatnyi frakcióból kell kikeverni a kormánytöbbséget, vagyis a kétszáz képviselő felénél többet. Ha azt gondoljuk, hogy a két tömb közötti határok átjárhatatlanok, akkor valószínűleg tévedünk, hiszen láttunk már Budán kutyavásárt. Sőt, kétszer is. ‘Anno’ a szép emlékű SZDSZ alakított kormányt azzal az MSZP-vel, amelyet azelőtt a pokol mélyére óhajtott küldeni, később az ifjú demokratákat tömörítő Fidesz bútorozott össze az általa múzeumba kívánt Kisgazdákkal.
Ezekből a történetekből annyi a tanulság, hogy a kormányzás ígérete alkalmasint kellemesebb illatú, mint a lánglelkű fogadalmaké.
Lőporfüsthöz szokott orrom azt nem tudja megmondani, hogy milyen kormány fog alakulni a következő választások eredményeként, de még csak abban sem vagyok biztos, hogy valamilyen. Simán elképzelhető, hogy változatos nekifutások lesznek, aztán újra a választópolgárokhoz kell fordulni. Ilyen is van, például Bulgáriában, ahol az idén már harmadszor is választásokat rendeznek.
A ma valószínűnek hitt forgatókönyv szerint
a két nagy tömb valamelyike legyűri a másikat, és kész az új kormány.
Az, hogy mit csinálna egy újabb Fidesz-KDNP többség, az sejthető. A hat-hétpárti konzervatív-liberális-balközép összefogás esetében viszont nem tudjuk. Programjuk nincs, a főbb kérdésekben (pl. bérek, adórendszer, alkotmányosság, Paks II.) erősen szemben állnak egymással az álláspontjaik, egyedüli erejük a fogadalmuk, hogy t.i. összefogtak. Ez sem kevés, de érdemi kormányzáshoz elégtelen, hiszen bármelyik akna bármikor robbanthatja az egészet.
Erre jött Székely Sándor honatya javaslata, hogy a jövőbeni kormányzás sikeressége érdekében az egyesült pártok a Országgyűlésbe jutva is maradjanak egységben, azaz egy közös frakcióval álljanak be a kívánatos kormányuk mögé.
Nagy zavar támadt
A vonatkozó pártok ugyanis szembesültek azzal a felelősséggel, hogy ha nyernek, akkor a kormányzás felelőssége nem tréfa dolog. (Jómagam sok politikussal szoktam találkozni, de még egyetlen ellenzéki prominenssel sem beszéltem, aki négyszemközt hitt volna a győzelmükben. Igaz, a kormánypártiak is inkább csak reménykednek.) Székely javaslatának sajátos ellentmondása, hogy az ország stabilitása iránti igénye nem találkozik a pártok pénzügyi és politikai érdekeivel.
A pártok ugyanis úgy kívánnak egymással szeretkezni, hogy a nagy falu lakói szűznek lássák őket, de azért a buja légyottok során szerzett pénzt szemérmesen el akarják tenni.
Megoldás: kígyót-békát okádnak. Ebből fakadóan a választások kimenetelét illetően mai jóslatom az, hogy vagy marad az intézményes lopás, vagy felváltja a káosz. Optimistaként azonban azt kívánom, hogy minden legyen másként.
Szerző
