Minden negyedik magyar nyugdíjas hónapról-hónapra él

Az Eurostat adatait frissítve kiderül, hogyan alakul azoknak a magyar háztartásoknak a száma, amelyek hónapról-hónapra élnek és csak nagy nehézségekkel tudnak anyagilag boldogulni. Míg a társadalom összességében a helyzet némileg javulni látszik, még jócskán lenne hová fejlődni, mert rengetegen élnek a létbizonytalanság szélén.

Az Eurostat felmérésében hat kategóriát

(nagyon könnyen, könnyen, viszonylag könnyen, viszonylag nehezen, nehézségekkel, nagy nehézségekkel) különböztet meg, a megkérdezettek saját anyagi helyzetüket mérik fel.

Nem túlságosan meglepő módon a teljes társadalom körében is csak 0,2 százalék nyilatkozta azt 2018-ban, hogy nagyon könnyedén meg tudott élni egyik napról a másikra, míg a nyugdíjasok csupán 0,1 százaléka.
2015 és 2018 közt 13,2 százalékról 22,2 százalékra emelkedett a mutató azon magyarok körében, akik saját bevallásuk szerint viszonylag jól elboldogultak hónapról-hónapra, nehézségek nélkül. Ugyanebből az időszakból a nyugdíjasok körében is hasonló tendencia látszik, 12,4-ről 15,5 százalékra emelkedett azok száma, akiknek nem okozott gondot a havi megélhetés.

Minden 5. magyar háztartásnak nagy fejtörést okoz egy hirtelen jött kiadás

Ha megnézzük az Eurostat számait a vizsgált időszakban csökkent azon magyar háztartások száma, amiknek komolyabb gondot okozott az, hogy egyik hónapról a másikra megéljenek és félretegyenek, hiszen 27,5 százalékról 22,6 százalékra süllyedt a mutató – igaz, ez azt jelenti, hogy minden 5. magyar háztartásnak nagy fejtörést okozna egy hirtelen jött kiadás.

A nyugdíjasoknál is hasonló a helyzet, mivel bár a probléma által érintettek aránya folyamatosan csökken, 2015 és 2018 közt 31,8 százalékról 25,5 százalékra, ez azt jelenti, hogy még így is minden negyedik magyar nyugdíjas hónapról-hónapra él.

Szintén javult a helyzet azok körében, akik súlyos nehézségekkel küzdenek, és alig tudnak megélni hónapról-hónapra, az összes háztartást közt 19,1 százalékról 12,1 százalékra csökkent az arányuk. A nyugdíjasoknál első ránézésre hasonló kép látszik, hiszen 13,4-ről 10,9-re süllyedt a mutató, csakhogy 2017 és 2018 közt 0,4 százalékkal több nyugdíjas vallotta azt, hogy nagyon súlyos nehézségekkel küzd, így megfordulni látszik a tendencia.

Összességében elvitathatatlan, hogy Magyarországon van fejlődés,

ám a szegények lemaradása továbbra is óriási. Amíg minden ötödik magyar háztartásnak komoly problémát jelentene egy nagyobb kiadás, és minden negyedik magyar nyugdíjas alig boldogul hónapról-hónapra, addig a statisztikában megjelenő, ránézésre egyébként jelentősnek tűnő fejlődés nem ér semmit.

Az Eurostat nem tér ki arra, hogy óriási társadalmi különbségek jöttek létre 2010-után Magyarországon. Orbán uralkodása alatt a gazdagok még gazdagabbak, a szegények egyre szegényebbek lettek. A kormányzati intézkedések a tehetősebbek számára jelentenek előnyöket, a nehezebb körülmények között élők viszont nem számíthatnak valódi kormányzati segítségre.

Gondoljunk csak arra, hogy 2008 óta nem nőtt a családi pótlék összege, változatlan a minimálnyugdíj is. 2010 előtt a minimálbér adómentes volt, addig az egykulcsos adó bevezetésével ez megszűnt, így a kis keresetűek reálértékben kevesebbet visznek haza. A családi adókedvezmények is a nagyobb jövedelműek zsebét gazdagítja.

A nyugdíjak reálértéke a kormány állításával ellentétben csökkent

Mintegy 60 ezer nyugdíjas kap 50 ezer, vagy annál kevesebb juttatást, 50-100 ezer forintra számíthat közel 700 ezer nyugdíjas. Ennyiből kell megélni egy dolgos élet után. Nem véletlen, hogy az ingyenes ételosztásokon mind több a kisnyugdíjas, akiknek hó végén már csirkefarhátra sem telik.

Míg a rendszer kegyeltjei magánrepülőgépen járják a világot, a magyar emberek milliói örülnek ha emberi körülményeket tudnak családjuk számára biztosítani. Ők a keményen dolgozó kisemberek, akikről már régen elfeledkezett Orbán Viktor, és –ha valaki még emlékszik rá—magát a „kisemberezéssel” nevetségessé tevő Rogán Antal.

(forrás: privatbankar.hu)