Különleges aljasság kell ahhoz, hogy egy város politikusai az őket hatalomra juttató lakosság egyik részét a másik részük ellen hergelve maradjanak nyeregben. Akármit mondhat a bíróság, az ombudsman, az Egyenlő Bánásmód Hatóság, Miskolc fideszes vezetői folytatják embertelen politikájukat. Heti lapzsemle


Kegyetlen emberek

Veres Pál, a miskolci Földes Ferenc Gimnázium igazgatója lesz az ellenzék közös polgármester-jelöltje, hogy leválthassák végre a fideszes Krizát és embereit — írta meg a Városi Kurír.
A polgármester-jelölt első nyilatkozataiban megjegyezte, hogy a városnak sajnos nincs jó híre, és ő ezen változtatni fog. Ha erről a rossz hírről van szó, könnyen találhatunk példát a legutóbbi időkből. Csendes-Erdei Emese részletes összefoglalót írt minderről a Magyar Narancsnak, “Kegyetlen emberek  — Hogyan dacol Miskolc önkormányzata a törvénnyel?” címmel.

Elég volt! Az ítélet jogerős

A Városi Kurírban részletesen foglalkoztunk azzal a botrányos eljárással, amit a számozott utcák lakóival Miskolc vezetői művelnek a futballstadion terjeszkedése ürügyén.
Nemrég nagy horderejű pert nyert a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI) a miskolci önkormányzattal szemben, miután a városi romatelep “felszámolásának” ürügyén százakat tett földönfutóvá, megsértette a hátrányos megkülönböztetés törvényi tilalmát. Ez az ország eddigi legnagyobb antiszegregációs pere. “Soha ekkora volumenű, éveken át zajló, ennyi embert érintő, kiterjedt intézkedésekből összeálló magatartás-sorozatot nem vizsgált még a bíróság korábban antidiszkriminációs perben. Ez egy szimbolikus, preventív per, ami precedenst nyújthat a későbbiekben. Ha lesz hasonló eset, sokkal gyorsabban és hatékonyabban lehet majd lépni” — összegezte az eljárás jelentőségét Jovánovics Eszter (TASZ).

Megfélemlítés és tömeges menekülés

Sokan menekültek el Miskolcról az évekkel ezelőtti megfélemlítő razziák és az elhelyezés nélküli kilakoltatások miatt. Az emberek tömegesen kényszerültek a távozásra, sokan egészen Kanadáig, még többen a város környékére, Lyukóvölgybe. Lyukóban a becslések szerint 4 ezer ember lakik, előfordul, hogy több mint húszan élnek egy-egy kisebb épületben.

Negyvenen razziáztak az otthonokban

“Még 2013-ban kezdtek jelezni nekünk helyi roma aktivisták a Miskolci Önkormányzati Rendészet (MÖR) összevont, sokszor megalázó hatósági razziáiról. A MÖR-höz beadott közérdekű adatigénylésünk nyomán kiderült, hogy ezeket az ellenőrzéseket szinte kivétel nélkül a város olyan részein tartják, ahol szegény, zömmel roma családok élnek” — mondja Jovánovics Eszter, a TASZ jogásza, aki két társával, Hüttl Tivadarral és Nónay Gáborral vitte ezt az ügyet. “Jogsegélyirodánkba olyan egysoros papírokat hoztak be a lakók, amelyekben az állt, hogy megszűnt a jogviszonyuk, ezért el kell hagyniuk az önkormányzattól bérelt lakásukat. Idővel kezdett kirajzolódni a képlet, miszerint a városvezetés úgy végez telepfelszámolást, hogy azt nem előzi meg semmiféle előzetes hatástanulmány, a razziák pedig kifejezetten szegény, illetve roma családokat érintettek” — ezt már az ország legnagyobb antidiszkriminációs perében részt vevő másik ügyvédtől, Amman Zssuzsától (NEKI, Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda) halljuk.

Ombudsmani vizsgálat

A két jogvédő szervezet panaszbeadványa nyomán az ombudsmani vizsgálat fényt derített arra, hogy e razziákon rendőri biztosítás mellett egyszerre 20-40 hatósági személyből álló csoport járta a gettósodott negyedek lakásait. Az ellenőrzés széles körű volt: jelen voltak az adóhatóság, a gyámügy, a lakásosztály, a közüzemi szolgáltatók és szociális ügyi szervek emberei is. Az ombudsman kimondta, hogy a MÖR irányította razziáknak semmilyen jogszabályi alapja nem volt, ezért azok nem egyeztethetőek össze a jogállamiság elvével és a jogbiztonság követelményével. (…) Az önkormányzat ellen indított perben a TASZ és a NEKI nagy hangsúlyt helyezett annak igazolására, hogy rendszerszintű megkülönböztetésekről van szó. (…) (A jogvédők) a per alatt azt is állították, hogy a razziák során zaklatás történt. “Ez egy külön tényállás az egyenlő bánásmód törvényben. Olyan magatartást, intézkedést jelent, ami alkalmas arra, hogy egy védett csoporttal szemben megalázó, támadó, félelmet keltő környezet jöjjön létre” — magyarázta Amman Zsuzsa.”

Azt hazudják, “bűnözőket” söpörnek ki

Amman Zsuzsa a Magyar Narancsnak nyilatkozva kiemelte, hogy “a bíróság az önkormányzat és a polgármester kommunikációjáról is kimondta, hogy emberi méltóságot sért. A szegénytelepeken élőket folyamatosan bűnözőknek állították be, akiktől meg kell tisztítani a várost. Nagyon kevés olyan döntés van, ami kifejezetten cigányellenes gyűlöletbeszéddel kapcsolatban állapítja meg ezt a tényállást.”

Íme egy példa az elüldözött emberek sértegetésére: “Hubay György, Miskolc egyik országgyűlési képviselője tavaly a helyi sajtónak azt nyilatkozta, hogy a házbontások következtében “értékes építési telkek is felszabadultak, ahol tisztességes családok építhetik fel otthonukat.”

Így beszélnek a fideszesek honfitársainkról: “idegen, összeférhetetlen elemek”

A Fidesz politikusai a 2015-ös, elbukott népszavazási kampányukban megdöbbentő nyíltsággal gyalázták a miskolciakat. Kriza Ákos miskolci polgármester Kocsis Máté józsefvárosi polgármesterrel együtt lelkesítette idegenellenes szavazóit. Az eseményről beszámolt a Miskolci Napló című ingyenes Fidesz-közlöny is. A fideszes “újságírók” neten található cikkéből (“Kriza: párthovatartozástól függetlenül mond nemet Miskolc a kényszerbetelepítésre“) “kideríthetetlen okból” kimaradt a legdurvább bekezdés. A nyomtatott változatban azonban annak idején bárki elolvashatta.

Emlékezzünk csak!

A Miskolc fideszes vezetőit gyűlöletbeszédért elmarasztaló ítélet kapcsán az a pár éves eset pontosan ide illik…
“Két olyan polgármester tartja ezt a mai fórumot, akiknek a lakóhelye már jócskán megszenvedte idegen, összeférhetetlen elemek beözönlését” — írták annak idején a fideszes lapban. — ”Kocsis Máté Józsefváros polgármestere, a VIII. kerület lakosaival egyetemben, tavaly ilyenkor a lehető legközvetlenebb tapasztalatokat szerezte arról, milyen az, amikor a saját utcáikat és a saját tereiket más, idegen kultúrájú emberek uralják. Miskolcon, az Avason, a diósgyőri lakótelepeken élőknek ma sem kell sokat magyarázni arról, hogy milyen volt az együttélés a fészekrakókkal – mondta el a polgármester, kiemelve, hogy százhetven lakásból költöztették már ki a betelepített fészekrakókat.”

Ez a szöveg a józsefvárosi polgármester részéről is kétfedelű volt, a miskolci “tapasztalatok” emlegetése azonban végképp magyarázatra szorulna: kikre gondoltak vajon “idegen, más kultúrájú, összeférhetetlen elemekről” beszélve? Vajon kire?…

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét