Eddig mindig tiltakoztam, amikor Orbán politikai teljesítményét értékelve bolondnak, pszichopatának, elmebetegnek nevezték.


Azért nem értettem soha ezzel egyet,

mert úgy gondolom, hogy a bolondok, elmebetegek, őrültek onnan ismerszenek meg, hogy elsősorban, vagy jelentős mértékben saját maguknak ártanak, mivel képtelenek felmérni szavaik, cselekedeteik tényleges hatásait és következményeit. Orbán viszont mindeddig láthatóan nagyon is jól felismerte és érvényesítette a saját érdekeit, sőt kizárólag a saját érdekeinek, céljainak elérése foglalkoztatta, és minden rendelkezésére álló eszközt ennek szolgálatába állított.

Én pedig – úgy vélem – az elmúlt évtizedekben nagy vonalakban fel tudtam mérni, hogy milyen érdekek és célok mozgatták, és merre kíván haladni. És minderről a lehető leglesújtóbb véleményem volt – 1998 óta. Most azonban kezdem elveszíteni a fonalat. Egyszerűen nem értem, hogy mi a célja azzal, hogy elmegy Rómába, és ott egy sörsátornyi fasisztának arról hadovál, hogy ő ettől az olasz párttól- amely nyíltan vállalja fasiszta mivoltát – egy kicsit még jobbra áll.

Tehát fasisztább a fasisztánál

Aztán mond még néhány elképesztő baromságot, uszít az EU ellen, migránsozik egy kicsit, és halálra röhögi magát a saját idétlen, humortalan viccein. Vajon mi ezzel a célja, hiszen mindeközben ott kaparnak az Európai Néppárt küszöbén, hogy ne zárják ki őket. (Nem fogják – de ez legyen az EPP szégyene.)

Ez a Fratelli D’Italia egy néhány százalékos párt Olaszországban, ezen a szokásos évi találkozón kívül alig esik rájuk figyelem, és labdába sem rúgnak Orbán haverja, Salvini pártja mellett. Most először bennem is felmerült a gyanú, hogy valóban elvesztette az iránytűt, és a mértéket.

Egyszerűen képtelen vagyok rájönni,

hogy milyen racionális indokok szólhattak emellett a fellépés mellett. Persze sokan mondják, hogy azért ment el, mert már senki nem áll vele szóba Európában, de ez nem így van. A Fratelli d’Italiánál sokkal fajsúlyosabb szélsőjobboldali, fasiszta pártok vezetői körében is szívesen látott vendég. Ez súlyos aránytévesztés; 200 lelkes fasiszta vivátozásáért önmagát Mussolini híveinél szélsőségesebbnek identifikálni. Messze túllőtt a célon, ha volt egyáltalán cél. Lehet, hogy tényleg belehibbant az önimádatba és a pávatáncba?

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét