Mráz Ágoston Sámuel: “értelmetlen felvetés”, hogy van, vagy nincs diktatúra Magyarországon

A kormányzás technikai eszközévé vált nemzeti konzultációval a választásokon szerzett általános felhatalmazását konkretizálja a kormányzat – mondta a Nézőpont Intézet igazgatója hétfőn az M1 aktuális csatornán.

Újabb részletek a nemzeti konzultációról

Mráz Ágoston Sámuel hozzátette:

a konzultáció célja, hogy a választóknak egy-egy konkrét témába is beleszólásuk legyen, ne csak négyévente nyíljon lehetőségük a véleménynyilvánításra.

Témától függően egy-két millió aláírás érkezik be egy nemzeti konzultációban – mondta, megjegyezve, hogy

ennyi támogató egy országgyűlési választáson már a kényelmes győzelemhez is elég.

A visszaküldött levelek túlnyomó része a kormánnyal azonos nézőpontot mutat…

A nemzeti konzultáció által azt szeretné a kormányzat elérni, hogy valódi témákról szóljon a közbeszéd, ne olyan

“értelmetlen felvetésekről”,

hogy van vagy nincs diktatúra Magyarországon – fogalmazott Mráz Ágoston Sámuel.

Ízelítő az eddig megismerhető témákból…

A 13 kérdés fókusza visszakerült a menekültekre és Soros Györgyre (oda, ahol a járvány előtt abbahagyták), és immár Karácsony Gergely főpolgármesterre. A pontos kérdések azóta sem ismertek, de Dömötör Csaba és Kovács Zoltán államtitkárok három körben ismertették már a konzultáció témáit.

Nem a bejelentések sorrendjében…

  • Fenn kell-e tartani a járványügyi készültséget az esetleges 2. fertőzéshullámig? – Igen, hiszen a veszélyhelyzet után az átmeneti intézkedésekről szóló törvényjavaslat elfogadásával a kormányzati nyilatkozatok alapján átváltunk az “egészségügyi válsághelyzetre”,
  • Fellépjen-e a kormány a csődközelbe jutott cégek ellenséges külföldi felvásárlásával szemben? – Fel fog, az imént hivatkozott törvényjavaslatban ugyanis eleve miniszteri engedélyhez kötik a “stratégiai ágazatokban”, fontosabb társaságokban a külföldi tulajdonszerzést (ehhez csődközelbe sem kell jutni). Ez a korlátozás sem új, tavaly óta kell miniszteri rábólintás ahhoz, hogy fontos iparágakban külföldi cég tulajdont szerezzen, most csak az érintett kört bővítik ki. A miniszter 45 napot kapna eldönteni, a tulajdoni viszonyok átalakulása sértené-e az ország biztonsági érdekét, de hogy ez mit jelent, azt ő dönti el. Egy olyan országban, ahol az állam nem szokott beavatkozni az üzleti életbe, nem sokan tartanának attól, hogy egy ilyen terv piactorzító hatású lehet.
  • A bankok és multik hozzájáruljanak-e a védekezés költségéhez? – Hozzájárulnak, igaz, eltérő mértékben. Az erről szóló adótörvény már csak Áder János aláírására vár. A bankok idén 55 milliárdot fizetnek be, amit öt év alatt visszakapnak, a kiskereskedelmi láncokra (multikra) kivetett adóból 36 milliárdot várnak. Hétvégén derült ki, ezzel egészen 2024-ig számolt a kormány, évi 50-60 milliárdot meghaladó tételben.
  • Maradjon-e a munkahelyvédelmi program? – Itt is a kérdést és a válaszokat kellene látni ahhoz, hogy kiderüljön, pontosan mely elemekre gondol a kormány, de az átmeneti rendelkezésekről szóló törvényben lehetőséget adnának arra, hogy a veszélyhelyzet alatt kötött rugalmas munkaszerződések hatályban maradjanak, illetve miniszteri engedéllyel a munkahelyeket teremtő, nemzetgazdasági szempontból fontos cégeknél 24 hónapos időkeretet alkalmazzanak. Érthetik ezt is munkahelyvédelmi program alatt (esetleg a bértámogatás fenntartását), a szakszervezetek, illetve több ellenzéki politikus szerint viszont ez maga a “rabszolgatörvény 2”, amely az eddiginél is kiszolgáltatottabb helyzetbe hozza a dolgozókat.

A kormány rákérdez majd arra is,

az emberek mennyire értenek egyet az idősotthonok védelmének erősítésében (erről egyelőre nem tudni többet), amiből arra lehet következtetni, a Karácsony Gergely főpolgármester elleni politikai küzdelem folytatódik. Nem maradhatnak ki a menekültek sem, rájuk két kérdés is vonatkozik a 13-ból.

A hagyomány az hagyomány

A nemzeti konzultáció ismét hónapokig témát ad majd a kormánynak, hiszen a válaszokat augusztus 15-ig kell visszaküldeni. Noha a miniszterelnök szerint a nemzeti konzultáció egy jó lehetőség, mert mindenki elmondhatja a véleményét, a kérdőív kitöltésével lehetőséget ad neki, illetve a kormánynak, hogy egyetértési pontokat hozzanak létre,

valójában csak hivatkozást kreál a kormány a már eldöntött ügyekhez.

Az eddig nyolc konzultációból kiderült, vagy egy régen kijelölt útra kért visszaigazolást a kormány, vagy éppen gumicsontot dob be.

Forrás

tüntetés

Egy hozzászólás itt: “Mráz Ágoston Sámuel: “értelmetlen felvetés”, hogy van, vagy nincs diktatúra Magyarországon

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük