Mráz Ágoston Sámuel: “értelmetlen felvetés”, hogy van, vagy nincs diktatúra Magyarországon
A kormányzás technikai eszközévé vált nemzeti konzultációval a választásokon szerzett általános felhatalmazását konkretizálja a kormányzat – mondta a Nézőpont Intézet igazgatója hétfőn az M1 aktuális csatornán.
Újabb részletek a nemzeti konzultációról
Mráz Ágoston Sámuel hozzátette:
a konzultáció célja, hogy a választóknak egy-egy konkrét témába is beleszólásuk legyen, ne csak négyévente nyíljon lehetőségük a véleménynyilvánításra.
Témától függően egy-két millió aláírás érkezik be egy nemzeti konzultációban – mondta, megjegyezve, hogy
ennyi támogató egy országgyűlési választáson már a kényelmes győzelemhez is elég.
A visszaküldött levelek túlnyomó része a kormánnyal azonos nézőpontot mutat…
A nemzeti konzultáció által azt szeretné a kormányzat elérni, hogy valódi témákról szóljon a közbeszéd, ne olyan
“értelmetlen felvetésekről”,
hogy van vagy nincs diktatúra Magyarországon – fogalmazott Mráz Ágoston Sámuel.
Ízelítő az eddig megismerhető témákból…
A 13 kérdés fókusza visszakerült a menekültekre és Soros Györgyre (oda, ahol a járvány előtt abbahagyták), és immár Karácsony Gergely főpolgármesterre. A pontos kérdések azóta sem ismertek, de Dömötör Csaba és Kovács Zoltán államtitkárok három körben ismertették már a konzultáció témáit.
Nem a bejelentések sorrendjében…
- Fenn kell-e tartani a járványügyi készültséget az esetleges 2. fertőzéshullámig? – Igen, hiszen a veszélyhelyzet után az átmeneti intézkedésekről szóló törvényjavaslat elfogadásával a kormányzati nyilatkozatok alapján átváltunk az “egészségügyi válsághelyzetre”,
- Fellépjen-e a kormány a csődközelbe jutott cégek ellenséges külföldi felvásárlásával szemben? – Fel fog, az imént hivatkozott törvényjavaslatban ugyanis eleve miniszteri engedélyhez kötik a “stratégiai ágazatokban”, fontosabb társaságokban a külföldi tulajdonszerzést (ehhez csődközelbe sem kell jutni). Ez a korlátozás sem új, tavaly óta kell miniszteri rábólintás ahhoz, hogy fontos iparágakban külföldi cég tulajdont szerezzen, most csak az érintett kört bővítik ki. A miniszter 45 napot kapna eldönteni, a tulajdoni viszonyok átalakulása sértené-e az ország biztonsági érdekét, de hogy ez mit jelent, azt ő dönti el. Egy olyan országban, ahol az állam nem szokott beavatkozni az üzleti életbe, nem sokan tartanának attól, hogy egy ilyen terv piactorzító hatású lehet.
- A bankok és multik hozzájáruljanak-e a védekezés költségéhez? – Hozzájárulnak, igaz, eltérő mértékben. Az erről szóló adótörvény már csak Áder János aláírására vár. A bankok idén 55 milliárdot fizetnek be, amit öt év alatt visszakapnak, a kiskereskedelmi láncokra (multikra) kivetett adóból 36 milliárdot várnak. Hétvégén derült ki, ezzel egészen 2024-ig számolt a kormány, évi 50-60 milliárdot meghaladó tételben.
- Maradjon-e a munkahelyvédelmi program? – Itt is a kérdést és a válaszokat kellene látni ahhoz, hogy kiderüljön, pontosan mely elemekre gondol a kormány, de az átmeneti rendelkezésekről szóló törvényben lehetőséget adnának arra, hogy a veszélyhelyzet alatt kötött rugalmas munkaszerződések hatályban maradjanak, illetve miniszteri engedéllyel a munkahelyeket teremtő, nemzetgazdasági szempontból fontos cégeknél 24 hónapos időkeretet alkalmazzanak. Érthetik ezt is munkahelyvédelmi program alatt (esetleg a bértámogatás fenntartását), a szakszervezetek, illetve több ellenzéki politikus szerint viszont ez maga a “rabszolgatörvény 2”, amely az eddiginél is kiszolgáltatottabb helyzetbe hozza a dolgozókat.
A kormány rákérdez majd arra is,
az emberek mennyire értenek egyet az idősotthonok védelmének erősítésében (erről egyelőre nem tudni többet), amiből arra lehet következtetni, a Karácsony Gergely főpolgármester elleni politikai küzdelem folytatódik. Nem maradhatnak ki a menekültek sem, rájuk két kérdés is vonatkozik a 13-ból.
A hagyomány az hagyomány
A nemzeti konzultáció ismét hónapokig témát ad majd a kormánynak, hiszen a válaszokat augusztus 15-ig kell visszaküldeni. Noha a miniszterelnök szerint a nemzeti konzultáció egy jó lehetőség, mert mindenki elmondhatja a véleményét, a kérdőív kitöltésével lehetőséget ad neki, illetve a kormánynak, hogy egyetértési pontokat hozzanak létre,
valójában csak hivatkozást kreál a kormány a már eldöntött ügyekhez.
Az eddig nyolc konzultációból kiderült, vagy egy régen kijelölt útra kért visszaigazolást a kormány, vagy éppen gumicsontot dob be.
HAZUG PATKÁNY