Banánköztársaság
Napló Hungarikum 10. – A demokrácia működik – A gazdaság működik – És Demeter Szilárd?
Naplóm újabb fejezetében mindenképpen meg kell emlékeznem a magyar demokrácia újabb fényes eseményéről, a parlament hétfői ülésnapjáról. Úgy egy hete Genfben az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának ülésén ráérő, rosszindulatú ítészek ismét néhány keresetlen szóval illették a demokrácia magyarországi állapotát, erre válaszolt Varga Judit igazságügyi miniszter közösségi oldalán, amikor tudtul adta a nagyvilágnak: a magyar jogállamiság – a nemzetközi álhírkeltések ellenére – köszöni szépen, jól van!
Naplóm újabb fejezetében mindenképpen meg kell emlékeznem a magyar demokrácia újabb fényes eseményéről, a parlament hétfői ülésnapjáról. Úgy egy hete Genfben az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának ülésén ráérő, rosszindulatú ítészek ismét néhány keresetlen szóval illették a demokrácia magyarországi állapotát, erre válaszolt Varga Judit igazságügyi miniszter közösségi oldalán, amikor tudtul adta a nagyvilágnak: a magyar jogállamiság – a nemzetközi álhírkeltések ellenére – köszöni szépen, jól van!
Nos, itt a bizonyíték!
Aki követte a nagyon tisztelt és fölöttébb hatékony törvényhozó testület működését például a napirend előtti felszólalások és az azonnali kérdések óráiban, az láthatta: Magyarországon a demokrácia működik. A Törvény Keretei Között Mérsékelten Haladók Pártjának (TKKMHP) következő taggyűlésén törzstagság és kültagság egyképpen bámulattal adózott a bátor és hűséges kormánytöbbség, nemkülönben az ellenzék kemény, célzottan bíráló és hatásos feszólamlásainak. Ez igen! Ilyen az igazi magyar demokrácia. Elismerésünknek a taggyűlés kezdetén az első korsó sör minősé-gének ellenőrzésével adtunk kellő, s a témához illő nyomatékot.
1./Rövid parlamenti krónika
Bele a közepébe! Szabó Tímeának a jelek szerint nem volt elég 11 millió forintos büntetése, ismét kiállt a plénum elé. és feltette a kérdést:
1./Miként lehetséges, hogy Kövér László házelnök kabinetfőnöke, Veress László (és családja) lakik abban a II. kerületi villalakásban, amelyet a(z elvben) határon túli magyarokat támogató alapítvány vásárolt meg a határon túliaknak szánt pénzből. „Ez az egész egy orbitális kormányzati csalás”, Kövérék ellopják a határon túliaknak szánt pénzt! – így Szabó Tímea képviselő.
Válasz: Dömötör Csaba államtitkár szerint a kormánynak nincs hatásköre ebben, mert a szóban forgó alapítvány magánalapítvány. A nemzeti vagyon védelme apropóján hozzátette, hogy Karácsony Gergely ne akarja eladni a Városházát. (Az ülést egyébként Kövér László vezette, ő nem reagált Szabó Tímea felszólalására, és érdekes módon ezúttal nem is rótt ki rá büntetést. Ilyen a demokratikus fideszes önmérséklet.)
2./ Csárdi Antal arra elékeztetett: jelenleg egy kezdő szakmunkás jobban keres, mint egy többéves tapasztalattal dolgozó pedagógus. A kormány csak ennyire értékeli a pedagógusok munkáját?
Válasz: Schanda Tamás államtitkár szerint Csárdi Antal azért dolgozhat az Országgyű-lésben, mert Gyurcsány Ferenc így akarja Gyurcsány alatt kivontak forrásokat a fel-sőoktatásból, és csökkentették a pedagógusok bérét, a Fidesz pedig nemrég arról döntött, hogy 15+15 százalékos béremelést adnak az egyetemi oktatóknak.
3./ Bősz Anett arról beszélt, a kormány múlt héten pillanatnyi úri kedve szerint 55 milliárd költségvetési forint átcsoportosításáról döntött. Ebből a szerény összegből 26 milliárd jutott a Pénzügyminisztériumnak sürgető szükségleteire, kapnak néhány fillért a kormány szívének kedves egyházak is.
Válasz: Orbán Balázs államtitkár szemrehányást tett az ellenzéknek: a járvány negyedik hullámának közepén vagyunk, és fontos, hogy a kormány oltási kampányokat szervezzen, de az ellenzék ebben nem akar segíteni. Ami pedig a gazdaságot illeti, az soha nem látott mélységekben volt a Gyurcsány-kormány alatt.
4./ Tóth Bertalan a miniszterelnök gyengeségét tette szóvá, mert miközben jó ideje romlanak a járványügyi adatok, Orbán szerint nem képesek újabb embereket rábeszélni az oltásra. Ez játék az emberi életekkel a politikai haszonszerzés céljából.
Válasz: Rétvári Bence államtitkár (kissé durcásan) mondta: A baloldal nem segített a védekezésben, ellenezte a kínai vakcinát, egyébként pedig ha a baloldal visszatérne a hatalomba, biztosan megemelnék a rezsiárakat.
5./ Jakab Péter nyomatékosan panaszolta: nagyon drága a benzin, s követelte, fagyasszák be a benzin árát!
Válasz: Dömötör Csaba államtitkár elmesélte, hogy a kormány mennyi mindent ad a nyugdíjasoknak. Egyébként a benzinárak szabályozása Márki-Zay Péter szerint is „kommunista ötlet”. Jön ugyan a tél és vele a hideg, de az ellenzék nem tenne semmit a magas árak ellen.
6./ Szilágyi György rámutatott: Kósa Lajos államtitkot sértett, amikor kifecsegte, hogy a Pegasus kémszoftvert a Belügyminisztérium vette meg. Kap-e Kósa kemény meg-rovást? – szólt a kérdés.
Kontrát Károly lényegre törő válasza: 2010. óta a magyar szolgálatok illegális megfi-gyelést nem folytattak.
7./ Molnár Zsolt szigorúan beszólt: a kormány nyerészkedik a benzinárakon.
Válasz: Varga Mihály szerint a benzinárakon a baloldal nyerészkedett, amikor kormányon volt.
8./ Varjú László a felől érdeklődött, a kormány miért nem hagyja már békén az ön-kormányzatokat, kiváltképpen Budapestet?
Válasz: Soltész Miklós államtitkár megrovásban részesítette a kérdezőt: Varju „rossz időben, rossz embernek” címezte a kérdést, lévén ő „Gyurcsány csatlósa”, a Gyur-csány-kormány sarcolta az önkormányzatokat, és loptak is.
Ekkor erőteljes hangon megszólalt a taggyűlések állandó kritikusa a hátsó asztalok egyikétől: ebből a demokráciából elegünk volt! Térjünk át valami izgalmasabbra! A taggyűlés egyhangúlag elfogadta a javaslatot, és megrendeltük a következő sörkört.
2./ Az infláció és a jegybank
A taggyűlés osztatlan figyelmét élvezte a legfrissebb KSH– jelentés, amely szerint országunkban a fogyasztói infláció októberben 6,5 százalék volt, aminek okai szerteágazóak, és a taggyűlés ezek iránt nem is mutatott igazán nagy érdeklődést – eltekintve attól, hogy többek súlyos kritikával illették a felesleges és indokolatlan, jobbára választási célzatú kormányzati kiadásokat. A pénz ugyan minden érdekeltnek jól jön majd, ha már zsebben lesz, de a költségvetés hiánya az idén – a Brüsszelnek küldött előrejelzés szerint – több mint 4000 milliárd forint lesz, azaz a teljes államadósság már jóval több lesz 40 ezer milliárd forintnál, s ezt
majd valamikor nekünk, adózóknak kell visszafizetni. (Fidesz-adományok ide, vagy oda, mégis jobb lenne jövőre kor-mányt váltani!)
A teljesítménnyel nem fedezett kereslet rázúdul a piacra, és a kedvezmények, amelyek a választók megnyerését célozzák, rövid idő múltán értéküket vesztik. A jegybank persze kamatot emel, de ennek az inflációra alig van hatása, ezért Matolcsy György inkább a gazdaság térszerkezetének változtatásáról elmélkedik, hát-ha ebből kisül valami jó.
Alighanem eredményesebb lenne, ha a monetáris és a fiskális politika között lehetne némi összhangot teremteni, de úgy tetszik, ez a kormány erre teljességgel képtelen, mert Orbán Viktor egyikhez sem ért. Ezért aztán kis szakértő kedvenceit kijátssza egymás ellen, aminek a jó nép issza meg a levét. Marad az infláció és a szavazatvásárlás egy időben.
3./ Bővül az ingatlanpiac
Valamennyi portál és a nyomtatott sajtótermék megemlékezett arról, hogy Karácsony Gergely készül piacra dobni a Városháza épületét. A pultos – mielőtt folytathattam volna e naiprendi pont tényeinek ismertetését, – a maga egyszerű és kissé nyers módján beleszólt a szövegbe, mondván:
„Elnök úr! ha lehet, ne marháskodjon!“
Én azonban nem zavartattam magam a demokrácia hangjától, s folytattam a gazdagodó piaci lehetőségek ismertetésével. Merthogy a Városháza eladásáról és egyéb, közcélú és köztulajdonú ingatlanok forgalmazásáról szóló hírek megihlettek, s a TKKMHP pénzügyi alapjainak megteremtésére irányuló, eddig teljességgel sikertelen próbálkozásaim megújíthatók a kormánysajtó útmutatása nyomán. Ezért javasoltam a taggyűlésnek:
hirdessük meg eladásra a parlament épületét és a Lánchidat, amely utóbbi a felújítás befejezése után korábbi forgalmi értékének sokszorosát hozhatja majd pártunk konyhájára.
A tagság sajnos sok kérdésben nem egységes, mindjárt jött is az ellenvetés:
a parlament sem, a Lánchíd sem a miénk, mindkettő köztulajdon. Hogy‘ a fenébe‘ adhatnánk el őket? – No de kedves tagtársaim! – vettem vissza az elnöki szót – nap-nap után látjuk-halljuk-értesülünk róla, hogy a közvagyon miként kerül magánkezekbe.
- A Tisztiházat már a 90-es évek elején elkótyavetyélte valamely ügyes pártpénztárnok.
- Az egyetemi alapítványok csinos vagyont kaptak.
- Micsoda remek üzlet volt eladni, majd visszavenni a mátrai hőerőművet?!
- Lázár János meg Tiborcz István kastélyt gründolt a családjának.
- Kövér László kabinetfőnöke is megkapta a maga kis villácskáját.
Példa van elég. Hogy a vagyon nem a miénk? Ugyan! Attól még eladni lehet, csak akadjon valami bamba vevő, aki kifizesse. Így aztán megbízást kaptam a tagságtól az üzlet lebonyolítására, s már éppen kezdtünk szedelőzködni, amikor…
4./ Demeter Szilárd
…új szereplő bukkant fel a pártdemokrácia színpadán, és sóhajtva szólt a taggyűléshez: – Uraim, lenne itt még egy kiegészítő napirendi pont, nevezetesen itt virít a magyar közéletben Demeter Szilárd, aki éppen nemrégiben nyilatkozott a Telex oldalain mindenféle ocsmány hülyeséget a kortárs magyar irodalomról, szerzőkről, színházról és filmről. Helyes lenne a fickót érdeme szerint illetnünk néhány szóval, és ezt belefoglalhatnánk a Naplóba is!
– Rendben – mondta a pultos egy újabb kör kihordásának reményében, de ismét meg-szólalt a hátsó asztalnál a bús magyar hang: – Jó.
De ki az a Demeter Szilárd?
A kocsmában csönd lett. A tagtársak egybehangzóan úgy értékelték, hogy ezzel a mondattal máris túltárgyalták a javasolt témát, s a taggyűlés békésen feloszlott.
