Kerítésen innen
Németh Szilárd: nem kötelező a rezsicsökkentést igénybe venni, választható a piaci alapú szolgáltatás
Németh Szilárd, akinek nevéhez már-már hozzá nőtt a rezsicsökkentő jelző azzal a nem meglepő információval jelentkezett, hogy nekünk, magyaroknak a legjobb Európában -ha érezzük, ha nem- mert kerítésen belül a „rezsicsökkentésnek köszönhetően 2024 augusztusában is a magyar családok kapták Európa legolcsóbb háztartási villamos energiáját és földgázát.”
Ha Ő mondja, akkor….
„A rezsicsökkentésnek köszönhetően 2024 augusztusában is a magyar családok kapták Európa legolcsóbb háztartási villamos energiáját és földgázát.
Az összehasonlítás az ún. végfelhasználói árakon alapul, amit a fogyasztók kifizetnek. Ez tartalmazza az energiadíjat, a rárakódó adókat, így az energia-adót, az áfát és illetve a rendszerhasználati díjat (RHD) is.
Sikeres volt az a kormányzati rezsivédelmi döntés, amit 2022. augusztus 1-jén vezettünk be. Megvédtük a magyar családokat a háború és az elhibázott brüsszeli szankciók okozta energiaválság, energiaár-robbanás veszélyes hatásaitól.
Érzi a „legséget”?
„A magyar háztartások az elmúlt két évben is Európa legbiztonságosabb és legolcsóbb energiaellátásában részesültek a rezsicsökkentésnek köszönhetően. Sőt, már vásárlóerő-paritáson is Európa legjobbjai vagyunk”
-írta Németh közösségi oldalának kezelője, vagy valaki, majd pikírt felhangra váltott:
Egyébként a magyar háztartásoknak nem kötelező a rezsicsökkentést (az ún. egyetemes szolgáltatást) igénybe venni. Szabadon választható az ún. piaci alapú szolgáltatás is. Eddig azonban – érthető módon – senki sem váltott ez utóbbira a négymillió háztartásból. Azok a baloldali politikusok sem, akik mindent össze-vissza hazudozva a bevezetése óta eltelt 12 évben folyamatosan támadják és meg akarják szüntetni a rezsicsökkentést.
Az elemzést az osztrák szabályozó hatóság, az Energie-Control Austria és a Magyar Energetikai és Közmű-Szabályozási Hivatal által közösen megbízott cég, a finn VaasaETT végzi el minden hónapban” – zárul a szájbarágás.
Igen ám, de…
Aki az eufóriából felocsúdva megnézi az apró betűket is megtudhatja, hogy a fenti grafikon az MEKH forrására támaszkodott.
Pár kattintás után ez tudható meg a betűszó tartalmáról:
„2013-ban az Országgyűlés csütörtöki rendkívüli ülésén átalakította és rendeletalkotási joggal ruházta fel az energiahivatalt. Az eddigi Magyar Energiahivatal szerepét a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) veszi át. (…) A kormány ennek szükségességét a rezsicsökkentés megvédésével indokolta, a változtatással ugyanis
a bíróságon nem lehet majd megtámadni az energiahivatal rezsicsökkentést érintő döntéseit, az új hivatal rendeleteivel szemben már csak az Alkotmánybíróságon indítható jogorvoslat.
A képviselők 261 igen, 8 nem szavazattal, egy tartózkodás mellett fogadták el Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter beterjesztett indítványát, amely a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba. (…)
- A hivatalnak feladatot csak törvény vagy törvényi felhatalmazás alapján kiadott jogszabály írhat elő, felügyeleti jogkörben a hivatal döntését megváltoztatni, megsemmisíteni, valamint a hivatalt eljárás lefolytatására kötelezni nem lehet, és kizárólag az Országgyűlésnek tartozik beszámolással.
- Elnökét – akit rendeletalkotási jog és miniszteri fizetés illet meg – a kormányfő hét évre nevezi ki, és egy alkalommal ismét kinevezhető. A legfeljebb öt elnökhelyettest ugyancsak hét évre a hivatal elnöke nevezi ki.
- Az elnöki és helyettesi tisztségre nem kell pályázatot kiírni. A kinevezési kritériumok között említik a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben foglalt követelményeken túl a felsőfokú iskolai végzettséget és minimum hároméves gyakorlatot a hivatal tevékenységi területeinek legalább egyikében, vagy minimum hároméves államigazgatási vezetői gyakorlatot.”
