Banánköztársaság
Ara-Kovács Attila: a szövetségeseinkkel szembeni árulás komoly dolog, de Orbánra a Nyugat már semmi olyasmit nem bíz, amit az áruba bocsáthatna
Hallom a felháborodást Orbán legújabb politikai prostitúciója kapcsán, vagyis, hogy felajánlkozott immáron katonapolitikailag is Pekingnek. Az erőteljes érzelmek érthetők, de nem amiatt, mintha ezt az egészet komolyan is lehetne venni.
Hallom a felháborodást Orbán legújabb politikai prostitúciója kapcsán, vagyis, hogy felajánlkozott immáron katonapolitikailag is Pekingnek. Az erőteljes érzelmek érthetők, de nem amiatt, mintha ezt az egészet komolyan is lehetne venni.
Persze a nyugati szövetségeseinkkel szembeni árulás komoly dolog,
de Orbánra a Nyugat már semmi olyasmit nem bíz, amit az áruba bocsáthatna.
Így van ez már évek óta. Egy amerikai diplomata – még a trumpi időszakban – osztotta meg velem azt az értesülést, hogy
szerte a nagyvilágban a magyar nagykövetségeken úgy járnak ki s be a kínai és az orosz hírszerzők, mintha a képviselet a sajátjuk lenne.
Teng Hsziao-ping (Deng Xiaoping) a kínai történelem egyik legnagyobb alakja, aki kivezette Kínát a maoi szennyből, s akit ezért a mai pekingi despota, Hszi Csin-ping (Xi Jinping) ki akar törölni a történelmi emlékezetből, egy tőle segítséget kérő, harmadikvilágbeli, korrupt politikusnak azt mondta:
„Távoli tüzeket nem lehet közeli vizekkel eloltani”.
Bölcs gondolat,
s bármit feltételezünk is a pekingi vezetésről, azt az ostobaságot semmiképp sem kellene, hogy ezt ők ma másként gondolnák. Különösen nem egy olyan harmadikvilágbeli, korrupt politikus kapcsán, mint Orbán Viktor. De a dolgot mégsem lehet ennyivel elintézni, ugyanis,
ha félvállról vennénk ezt az árulást, nem lennénk méltók ahhoz a szövetséghez, amit a Nyugat, a NATO révén felajánlott nekünk.
A DK egyértelmű választ fog adni erre az új kihívásra, amit Pekingben és a szövetséges nyugati fővárosokban egyaránt meg fognak hallani. (A szerző a Demokratikus Koalícó Európa parlamenti képviselője – a szerk.)
Háttér
Kínai hitelből kínai vállalatok építhetnek kínai egyetemet Budapesten. A Fudan-projektnél látványosabban aligha jelezhetné Orbán Viktor, hogy a rizikóssá váló moszkvai kapcsolatokon némileg lazítva Peking előtt nyitja meg az országot – írta e heti számában a HVG. A több mint 700 milliárd forintba kerülő Budapest–Belgrád vasútfejlesztésre kapott kínai hitelen túl további 540 milliárddal adósítaná el Orbán az országot Pekingben. A Paks II.-re felvett orosz hitel egyharmadát kitevő két kínai tétel a HVG szerint aligha jelent versenyelőnyt az országnak, és elegendő bevételt sem hoz, hogy a törlesztést kitermelje.
Diplomáciai források azt feltételezik, hogy az utóbbi időben Orbán igyekszik Moszkváról Pekingre áthelyezni a keleti nyitás súlypontját. A magyar–orosz viszony ugyanis több szempontból is léket kapott. Elég csak arra gondolni, hogy az új amerikai vezetés a Kreml sorozatos provokációira másként reagál, mint a Vlagyimir Putyinnal szimpatizáló Donald Trump és köre. Elég csak az ukrán határ melletti orosz csapatösszevonásokra gondolni, de a transzatlanti szövetség Navalnij életét is Moszkvának címzett fenyegetésekkel próbálja megóvni. Ha ez nem lenne elég, Orbán legfőbb szövetségese, a lengyel kormánypárt is egyértelmű NATO-elkötelezettséget vár a partnereitől.
Míg a Nyugat és Oroszország konfliktusa nyílt szembenállássá fokozódhat, a magyar kormányfő joggal bízhat abban, hogy a kínai kihívásra adott washingtoni és brüsszeli válasz pragmatikus keretek közt marad.
További részleteket a HVG360-on olvashat!
Szerző
gina
2021.06.06 20:29 at 20:29
Mindig jobban észrevehető hogy ez az ember nem normális, el kell mielöbb távolitani, egy aljas kis nárcisztikus proli, akit a hatlom megőrjitett, minden tette borzasztó, egy hitler másolat….