Ócska trükk: Fürjes és Vitézy „jó zsarut” játszik — Lapzsemle

Az Orbán-rezsim lényege az „egészpályás letámadás”. Megszoktuk, hogy a fideszesek szinte folyamatosan fenyegetőznek, egyes kipécézett csoportokra, személyekre uszítják falkájukat, állandóan háborúban állnak valakivel. Nem érzik jól magukat békeidőben. Mégis, mire véljük, ha olykor békülékeny követek érkeznek Orbán táborából? Szabad-e hinni nekik? Heti lapzsemle. 

Rossz zsaru — jó zsaru

A tavaly októberi önkormányzati választásokon az Orbán-rezsim ismét kénytelen volt találkozni a valósággal. Messze nem olyan hatékony az agymosó gépezete, mint amennyire remélik. Sajátos módon éppen Budapesten a legerősebb az ellenállás, ahol a Lokál ingyenes szellemi szemetével és óriásplakátokkal szó szerint elárasztották a közterületeket.
A vereség után Orbán megadta a jelet: itt az ideje a kettős beszédnek. Folytatja a szokásos keménykedést és sötét ösztönökre rájátszó bujtogatást, ám ezt időnként vagy ő, vagy sameszei meglepő „konstruktivitással” vegyítik.

Két személyi döntése pedig, amelyek közvetlenül Budapest életét érintik, Fürjes Balázs és Vitézy Dávid kinevezése, gyakorlatilag a felszabadult főváros vezetése fölé, egyértelműen a zavar növelését szolgálja. Mindketten jó szakember hírében állnak, síma beszédű figurák, akik alkalmasak arra, hogy — legalábbis egy darabig — ”altassák” az ellenzéki fővárosi közvéleményt. Ha nem ismernénk már éppen eléggé az Orbán-rezsim természetét, és nem a saját szemünknek, illetve józan eszünknek hinnénk, azt hihetnénk, hogy eljött a Fürjes-Vitézy féle konszolidációs kor. Márpedig nem lehetne nagyobb hibát elkövetni 2020-ban, mint elhinni Orbán embereinek ígéreteit, készpénznek venni az együttműködésről áradozó tirádáikat.

Alternatív Budapestet épít a kormány

„Dackorszakalkotók — Karácsony víziója — Vitézy trójai falova — Idegek harca”  címmel olvashattuk a Heti Világgazdaság elemzését a fővárosi helyzetről a HVG január 30-i számában.

„…a kormány előkapta Vitézyt, mint nyuszit a bűvészkalapból. A fiatal szakembert ugyanis, aki már nemcsak a menetrendek memóriabajnokaként, hanem Budapest jelenlegi közlekedési rendszerének kiagyalójaként is érdemeket szerzett (nevéhez fűződik egyebek között az úgynevezett fonódó villamosok rendszere, az elővárosi vasutak integrálása, a Futár nevű kijelzőrendszer) Karácsony is szerette volna a csapatában látni. A főpolgármester ismét a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) élére szánta, és a tárgyalások állítólag már annyirra előrehaladottak voltak, mi több, a bizalom oly mértékű volt, hogy Karácsonyék részletekbe menően beavatták közlekedéspolitikai elképzeléseikbe.”

„Majd Vitézy ezzel a tudással átigazolt a kormányhoz.”

(…) A kasszakulcs a kormánynál van, ez vitathatatlan, tehát Vitézy (…) joggal gondolkodhatott úgy, hogy a BKK vezéreként jóval kisebb mozgástere lenne, mint a Budapesti Fejlesztési Központ (BFK) élén.
(…)
„Rég volt ekkora húzása Orbánnak” — értékelték a kormány döntését ellenzéki körökben, ráadásul a miniszterelnök ezzel két legyet ütött egy csapásra. Azzal, hogy felállították a Budapest-politikai szakmai műhelyt, vagyis a BFK-t, lényegében elcsenték Karácsonytól Budapest fejlesztésének témáját, miközben a főpolgármester fölé emelték Vitézyt, valamint a főváros és az agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkárt, Fürjes Balázst. Sikeres lavírozással ők néhány éven belül akár a Fidesz új jelöltjei is lehetnek a városvezetői posztokra. „Kis túlzással az elmúlt napokban több fejlesztéspolitikai lépés történt Budapesten, mint Tarlós István utolsó főpolgármesteri ciklusában” — foglalta össze a történéseket a HVG-nek a lap egyik városházi forrása.

Vitézy Dávid visszatér: árnyékönkormányzatot épít Orbán Budapesten

A Magyar Narancs január 30-i számában Csendes-Erdei Emese foglalta össze a helyzetet „A mosolyok mögött — A Budapesti Fejlesztési Központ megalakulása” címmel. A szerző várospolitikai szakértő és városházi informátor segítségével a háttér részleteiről is fellebbentette a fátylat.

„Karácsony Gergely a BFK megalakulásakor örömét fejezte ki amiatt, hogy annak élén Vitézy fog dolgozni, bár hozzátette, „a valós szándékokat Dávid kinevezésénél talán jobban tükrözi, hogy arról tájékoztattak: az eddigieken felül nem adja meg a kormány a Lánchíd felújításához szükséges támogatást. Pedig nem kértünk sokat vissza a Budapesten megtermelt bevételekből, csak pont annyit, amennyibe a miniszterelnök dolgozószobája került — írta bejegyzésében a főpolgármester. (Orbán Viktor dolgozószobájának kialakítása egyébként 4 milliárd forintot emésztett föl.)”

Ez nem jószándékú tanács, hanem pofátlanság

„Mindeközben Fürjes Balázs különböző tanácsokkal látja el a sajtón keresztül Karácsonyt, miszerint egy beruházó mennyi mindent tehet annak érdekében, hogy megakadályozza a tervezett költségek emelkedését: „Tárgyalhat az ajánlattevőkkel. Szigorú árlicitet tarthat. Optimalizálhatja a munkák műszaki tartalmát, hogy beleférjen a keretbe. Ha kell, érvénytelenítheti a pályázatot és új eljárást írhat ki, szigorú limitár meghatározáával. Ha a kormány minden önhibából megfeneklett önkormányzati beruházást kisegítene, hamar kimerülne a 2020-as büdzsé.”

A Magyar Narancs megjegyzi: „Ezt minimum pofátlanságnak nevezi városházi informátorunk, aki szerint Fürjes eddigi karrierje végtelen mennyiségű közpénzbe került, nagyszabású projektekből áll, mint például a Puskás Stadion, amelynek ára 40 milliárdról indult, a végösszeg pedig elérte a 200 milliárdot”.

Óvatosan!

„Király Dávid (a Republikon Intézet várospolitikai szakértője) szerint óvatosan kell kezelni minden olyan megnyilvánulást, amelyben a kormány a fővárossal való partnerségét bizonygatja. „A kormány elvileg tudomásul vette, hogy a főváros új vezetése nem akar további épületeket a Városligetben, közben az Emmi néhány napja kiadott közleményében az áll, hogy a Liget-projekt keretében tervben van a Városligeti Színház megépítése. Tehát bár azt kommunikálják, hogy az önkormányzat támogatása nélkül nem építenek újabb épületeket a Ligetben, jól láthatóan nem akarják tudomásul venni a városvezetés döntését” — mutat rá KIrály Dávid.”

Zavaros kormányzati álláspont

„Ehhez kapcsolódik, amit a Magyar Narancsnak a háttérben zajló eseményekről részleteket eláruló városházi informátor a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának (FKT) első üléséről elmondott. (Az FKT Tarlós idején kezdett működni, bár akkor ez látszatintézménynek tűnt — jegyzi meg a Magyar Narancs szerzője.) „A kormány ugyanazt a zavarodott álláspontot képviselte a tárgyalásokon, mint amit a nyilvánosságban is látunk: miközben elhangzottak klímavédelmi szempontok is, elég agresszíven képviselték a Városliget lerombolásának és átalakításának tervét. A szuperkórházról is tartottak egy félórás prezentációt, amiről a végén egyértelműen kiderült, hogy az semmilyen szinten nincs szakmailag kidolgozva” — mondta el a Magyar Narancs hetilapnak az informátor.

Méltatlankodó Orbán-kinevezett

Fürjes Balázs sűrű vendége a Klubrádió Megbeszéljük műsorának. Bolgár György érezhető hálával fogadja, hogy hosszú bojkott után akad olyan tisztviselője a rezsimnek, aki rendszeresen hajlandó nyilatkozni, sőt, láthatóan azt a megbízást teljesíti, hogy az ellenzék felé megértő arcát mutató, párbeszédképes, állandóan megegyezést kereső várospolitikus arcát mutassa. Olyan dolgokat mond, ami jól esik a jó hírektől hosszú évek óta elszokott, és az átlagosnál kevésbé gyanakvó ellenzéki hallgatók füleinek.

Legutóbb a rádió február 12-i Megbeszéljük műsorában is megszólalt Fürjes, és annyira beleélte magát a szerepébe, hogy azon kezdett sopánkodni, milyen szomorú, hogy a főváros vezetése mögött olyan erőket sejt, akik mintha a feszültségek gerjesztésében, a konfliktusok kiélezésében lennének érdekeltek. Bolgár György, nagyon helyesen, megfordította a dolgot, és felhívta Fürjes figyelmét arra az ellenzéki körökben élő megalapozott gyanúra, mely szerint a kormányoldalon is dolgoznak ilyen erők.

Valójában azonban nem arról van szó, hogy „itt is, ott is” megtalálhatók lennének a béke és a konszolidáció ellenfelei. Az, ami legalább 2010 óta történik a köztársaság és a demokrácia híveivel, semmi okot nem ad arra, hogy feladjuk gyanakvásunkat a rezsim urainak sötét szándékaival szemben. A rezsim kinevezettjeinek sokkal többet kell dolgozniuk a szavahihetőségükön, és tartósan, konkrétan bizonyítaniuk kell konstruktivitásukat néhány hangzatos nyilatkozatnál.

Jézus talán szélsőjobboldali volt?— Lapzsemle

Azt választotta, legyen cigány, nő, elvált szülők gyereke —  Lapzsemle