Kerítésen innen
Olivier Blanchard: látni fogunk még bankcsődöket
Olivier Blancharddal, aki 2015-ig a Nemzetközi Valutaalap szellemi vezére volt, a Heti Világgazdaság készített terjedelmes interjút. A beszélgetésből megpróbáltuk – kevés kivétellel – azokat a részeket kiemelni, amelyek Magyarországot érintik.
20 milliárdos kölcsön
Magyarország 2009-ben fordult a valutaalaphoz támogatásért. Rendkívül gyorsan, három hét alatt 20 milliárd eurós hitelkeretet kapott hazánk:
„Akkor minden sürgős volt. A pénzügyi válságok nagyon gyorsan játszódnak le, három hónapos késés végzetes lehet egy olyan ország esetében, amelyiknek a bankrendszere veszélyben van. Márpedig akkor sok országnak volt szüksége pénzre.” /…… / ” Háborús idők voltak.”
A közgazdász szerint abban az időszakban, 2009 nyarán a legtöbb ország vezetői megrémültek, és erőteljes ösztönzésbe kezdtek. Igyekeztek összehangolni, hogy a költségvetési lazítás a hazai össztermék két százaléka körül legyen, ami segítséget jelentett:
„Amikor a válság legrosszabb időszaka lefutott, az európai államok gyorsan le akarták vinni az adósságukat a maastrichti szintre. Mi viszont arra a következtetésre jutottunk, hogy amikor a monetáris politikai eszközök már kimerültek, és a pénzügyi rendszer sem működik jól, akkor a nagy költségvetési megszorítások katasztrofális hatásúak lehetnek a gazdaságra. Keményen küzdöttünk, hogy lassítsák a kiigazítások tempóját; ezt néha sikerült elérni, néha nem.”
Az Orbán kormány 2010-ben megszakította az IMF programot.
Ezt nem kívánta minősíteni:
„Ennek a mérlegét nem tudnám megvonni. De tipikus, hogy ha egy ország már nem szorul rá az IMF-re, mint korábban, akkor ellene fordul.”
Kitért arra is, évek óta nincs infláció, tartósan alacsonyak a kamatok. Egyik tanulmányában megvizsgálta a lehetőséget, nem tenne-e jót a növekedésnek, ha a jegybankok az inflációs célt nem két, hanem négy százalékban jelölnék meg:
„Ennek két aspektusa van. Az egyik politikai: vajon a központi bankok felemelhetik-e az inflációs célt négy százalékra. Aligha. A másik, hogy meg tudnák-e tenni. Hogyne, ha nem is egyik napról a másikra. Magyarországon például 4,8 százalékos a munkanélküliség, ha ezt két százalékra szorítják le, biztosan felpörög az infláció. Mert ha a munkaerőpiac feszesebb, a bérinflációból egy idő után árinfláció lesz. De a politikai szándék a döntő.”
A jövőre nézve elmondta, az új felügyeleti szabályok szigorúbbak, egyre jobbak a kockázatokat felmérő stressz tesztek, a bankok tőke megfelelési mutatója magasabb:
„De nem lehetünk benne teljesen biztosak, hogy ezeknek nem lesznek mellékhatásaik. Például ha szigorúbban ellenőrizzük a bankokat, és észszerűséget követelünk tőlük, romolhat a jövedelmezőségük, a profitjuk. Szerintem kisebb pénzügyi válságok előfordulhatnak, látni fogunk bankcsődöket is, de nem számítok olyan válságra, amely az egész pénzügyi rendszert megrengetné – legalábbis a közeli években. „
https://varosikurir.hu/kinai-hitel/
https://varosikurir.hu/devizahitelesek-elatkozzak-matolcsy-gyorgy-nevet/
Szerző
Friss
- ‘Rogán úr, sarkában toporognak az amerikai szankciók!’ – intette egy kommentelő a prop-minisztert
- Nyugiság van, jó helyen van a köz 127,5 milliárdja, de titok, hogy mennyit kamatozik és mikor adják vissza
- Magyarország továbbra is köteles együttműködni a Nemzetközi Büntetőbírósággal – Ergo, Orbánék hivatali visszaélést követnek el?
- Világkereskedelmi bunkósbot – Szegény szánandó Amerika
- Kunetz doktor: még egy szó a várólistákról és a csípőprotézis-protokollról…
- Magyar György: a törvénygyár ontja a selejtet – íme, újabb bizonyíték arra, hogy a jogalkotás jogellenessé vált
- Ki adott erre felhatalmazást, miniszterelnök úr? – Reakciók Orbán csütörtöki merényletére az európai Magyarország ellen
- ‘A magyar kormány részéről mindenki úgy népirtson, ahogy neki jól esik és ahogy erre a fegyveres ereje, vérszomja, gátlástalansága lehetőséget ad’
- Netanjahu és Orbán közös sajtótájékoztatója élőben!
- Diszkriminálja például a kövéreket és másokat is a legújabb rendelet, ami a várólisták ‘csökkentését’ hivatott szolgálni