Kerítésen innen
Ön szerint mit keres a kórházi beszállítókkal való kormány-diktátum tárgyalóasztalánál a NAV és a BM?
Első blikkre megfélemlítésnek tűnhet, hogy miután a kormány úgy döntött, hogy nem fizeti ki a szerződés szerinti összeget a kórházi beszállítóknak és 20% elengedésére akarják rábírni őket, a tárgyalóasztalnál helyet adtak a NAV és a BM képviselőinek is. Nem úgy a 100 millió alatti hitelezőknek!
Cirka 1000 vállalkozásról lehet szó
Mivel nincs pontos kimutatás -vagy nem publikus- és a cégeket kötik a versenyszabályok, így nem tudják egymással meghányni-vetni, hogy mitévők legyenek, ha a pénzükhöz akarnak jutni. Mint ismeretes, a legnagyobb kórházi beszállítók félórás etapokban egymásnak adják a kilincset a Pénzügyminisztériumban a tavalyi kintlévőségük átbeszélésére, addig a kis- és középvállalkozások kategóriájába tartozó cégek egyelőre nem tudnak mást tenni, mint malmoznak. A Privátbankár elért egyet közülük, aki hajlandó volt nyilatkozni.
Králik György, az Orgware Kft. ügyvezető igazgatója, az Orvostechnikai Szövetség elnöke elmondta, hogy semmilyen hivatalos értesítést nem kaptak a kintlévőségükkel kapcsolatban.
Sajtóértesülésekből tudjuk mi is, hogy nem estünk bele a kormány által meghúzott, legalább 100 millió forintos lejárt követelések körébe, amely alatt a kormány nem tárgyal a beszállítókkal.
Összefogás – na azt nem lehet!
Összefogásról sajnos nem lehet szó, nagyon szigorúak a versenyszabályok. Minden cég saját maga dönti el, hogyan vészeli át ezt az időszakot, hogy mit lép, hogy milyen eszközöket választ. Még meg sem beszélhetjük ezt az áldatlan állapotot, mert ellenkezik a versenyjoggal.
Elmondta, hogy a kintlévőségek 70 százaléka közbeszerzésből adódik,
A közbeszerzést felügyeli az ÁEEK és a Miniszterelnökség, ezek után, amikor leszállítunk egy közbeszerzésen teljesített szolgáltatást vagy árut, akkor arra miképp lehet azt mondani, hogy engedjünk el belőle 20 százalékot?
Megfélemlítés?
Arról, hogy mit keres a tárgyalóasztalnál a NAV és a BM képviselője, így vélekedik az ügyvezető:
Az pedig már inkább a megfélemlítés kategóriája, hogy hányan ülnek a tárgyalásokon. Az még érthető, hogy ott van az ÁEEK és a PM képviselője, de nem értem, hogy a NAV és a BM tulajdonképpen mit keres ott?
A legtöbb kis kényszer-hitelező cég nem éli túl a kormány akcióját, hiszen az ÁFA-t előre kellett befizetniük, a béreket és a járulékokat folyamatosan fizetniük kell, így, ha nincs tartalékuk – egy kis cégnek honnan lenne?- és nem vesznek fel hitelt, -aminek a kamatait senki nem fedezi rajtuk kívül- akkor lehúzhatják a rolót.
Azért abszurd a jelenlegi helyzet, hiszen eddig legalább decemberben kifizették a tartozásokat, most viszont úgy érezzük, hogy időt húznak, mert legelőször márciusban juthatunk hozzá a jogos pénzeinkhez. Plusz azt is szeretnék, hogy ne számoljunk késedelmi kamatot, amit pedig törvény ír elő. De itt van még a behajtási költségátalány, ami számlánként 40 euró, amivel valószínűleg kevés cég szokott élni, de tulajdonképpen ez is jár a törvény szerint.
Ki köt ezután szerződést a kormánnyal?
A mostani adósságrendezéssel némileg megrendült a beszállítók bizalma. Nyilván van már egy fenntartás az emberben, hogy hogy merjen-e úgy szerződni, ha a leszállított terméket vagy szolgáltatást utólag vitatják, pláne, hogy még extraprofitot is vizionál a finanszírozó. Félelmetesnek tartom, főleg a piacnak szóló üzenetként, amikor szívesen hozunk be multinacionális cégeket, fejlesztve a magyar gazdaságot. Ez olyan, mintha például az állam a Mercedesnek nem fizetné ki az összes rendőrautót, csak egy tetszés szerinti részét.
Szerző
