Ön tudja, januártól melyik vármegyében lakik?

A képviselők a kormánypártok kezdeményezésére 140 igen, 36 nem szavazattal, kétharmados többséggel fogadták el Magyarország Alaptörvényének tizenegyedik módosítását. Egyik -bár kétségtelenül nem a legfontosabb, inkább szimbolikus- ilyen, hogy a jól bevált megyékről vissza-előzünk párszáz évet és vármegyékben éljük tovább az életünket.

Kedden összesen 15 előterjesztés zárószavazását tartották meg, ezek közül többhöz minősített többség volt szükséges.

Az Alaptörvény 11. módosításával életbe lépnek az alábbiak….

A jövőben ugyanazon a napon tartják az európai parlamenti (EP-) és az önkormányzati választást Magyarországon.

A döntés értelmében a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választását az előző önkormányzati választást követő ötödik év április, május, június vagy július hónapjában, az európai parlamenti képviselők választásával egyidejűleg kell megtartani. A 2019 októberében mandátumot szerzett képviselők és polgármesterek megbízatása 2024. október 1-jéig tart.

A történelmi hagyományokra hivatkozva változik a megyék elnevezése vármegyékre január elsejétől azzal a megkötéssel, hogy a megye elnevezés használható mindaddig, amíg a vármegye kifejezés használatára való áttérés „a felelős gazdálkodás elvei szerint meg nem valósítható”.

Az indoklásban emlékeztettek arra, hogy az államalapítástól kezdődően egészen 1949-ig voltak a vármegyék a magyar közigazgatás alapvető területi egységei. „A vármegye kifejezés használatával jobban hangsúlyozható, hogy a magyar államszervezés és államszerkezet központi gondolati motívuma a nemzeti szuverenitás és ezen keresztül az európai civilizáció sarokköveinek megvédése” – fogalmaztak.

Kunetz doktor hozzáfűzte:

Elképzelem most Sára Botond NER csicskát, ahogyan a SZIGET VIP-ben főispánként KisGrófora vereti!

130 igennel, 50 nemmel megszavazta a parlament azt a kormánypárti európai víziót, amiben kifejtik az Európai Unió jövőjéről szóló magyar elképzeléseiket, és amit szerintük a magyar kormánynak képviselnie kell az uniós vitákban.

A megszavazott vízió szerint

• feloszlatnák a közvetlenül megválasztott Európai Parlamentet, helyette a nemzeti parlamenteknek kellene képviselőket delegálniuk;
• vétójogot adnának a nemzeti parlamenteknek az uniós jogalkotásban; bevezetnék a közös hadsereget;
• korlátoznák a közös intézmények jogköreit;
• elítélik az Oroszország elleni szankciókat;
• támogatnák a nyugat-balkáni országok közeledését az EU-hoz;
• megtiltanák az EU-nak, hogy hitelt vegyen fel.

A jövő évi költségvetés 4,1 százalékos GDP-növekedéssel, 3,5 százalékos GDP-arányos hiánycéllal, államadóssággal és 5,2 százalékos inflációval számol.

Az államháztartás központi alrendszerének kiadása jövőre 33 ezer 426 milliárd forint, míg bevétele 31 ezer 074 milliárd forint lesz. A hiány eszerint 2352 milliárd forint. A kormány a jövő év végére a GDP 73,8 százalékára vinné le az államadósságot, ami az idei év végén várhatóan a bruttó hazai termék 76,1 százaléka lesz. A jövő évi költségvetés szerkezetében a korábbi alapokat két új váltja fel, a rezsivédelmi alap, amelyben 670 milliárd forint és a honvédelmi alap, amelyben 842 milliárd forint áll rendelkezésre. Az első alap a rezsicsökkentés fenntartásához biztosít forrásokat, míg a honvédelmi alap azt teszi lehetővé, hogy hamarabb, már 2023 végére elérje a kormány a NATO felé tett vállalását a honvédelmi kiadások növelésére. A két alap finanszírozásához a kormány olyan ágazatokból várja el a nagyobb társadalmi szerepvállalást, amelyek az elmúlt időszakban magas profitot értek el. Ezt jelenti az erre a profitra kivetett különadó intézménye. A hazai működési költségvetésnek mind a bevétele, mind a kiadása 27 ezer 017 milliárd forint lesz, míg a hazai felhalmozási költségvetés kiadása 3000,5 milliárd, bevétele 1999,3 milliárd. (Forrás)

Friss híreink!

• Mennie kell Szalay-Bobrovniczky Kristófnak?
• Hiszed, nem hiszed? – Napi horoszkóp 2025. április 22., kedd
• Donald Trump és neje részt vesznek Ferenc pápa temetésén, az Orbán házaspár még nem nyilatkozott
• Gábor György: nincs szebb, mint az a valóság amely saját magát igazítja ki
• A milliárdokat elnyelő ‘nemzeti köztévénél’ a szakértelem, és nem a párthűség lenne a kiválasztás elve….