Orbán jobbnak látta hallgatni? Kőkemény történelemleckét kapott Horthyról és a felelősségről
Megosztás
Megszólalt Robert Rozett, a Jad Vasem Könyvtárak vezetője, aki nemrég Orbán Viktort és Lévai Anikót vezette körbe a világhírű izraeli emlékmúzeumban, egyórás történelmi előadással segítve, hogy a Fidesz-vezér esetleg jobban értse, mi is történt Magyarországon zsidó honfitársainkkal 1920 és 1945 között.
Megszólalt Robert Rozett, a Jad Vasem Könyvtárak vezetője, aki nemrég Orbán Viktort és Lévai Anikót vezette körbe a világhírű izraeli emlékmúzeumban, egyórás történelmi előadással segítve, hogy a Fidesz-vezér esetleg jobban értse, mi is történt Magyarországon zsidó honfitársainkkal 1920 és 1945 között. Robert Rozett a Magyar Narancs munkatársának, Köves Gábornak nyilatkozott.
A „kivételes államférfi” rajongója a Jad Vasemben
Portálunk is beszámolt arról, hogy a Jad Vasem emlékhelyen nagyon komolyan vették Orbán Viktor júliusi látogatását. Az a miniszterelnök, aki képes volt Horthyt
„kivételes államférfiként”
méltatni, szembesülhetett azokkal a tényekkel, amelyek Horthy személyes felelősségét bizonyítják a magyar zsidóság megbélyegzésében, kirablásában és tömeges meggyilkolásában.
A Magyar Narancs friss számában „Óriási történelmi problémák” címmel olvasható Köves Gábor interjúja a Jad Vasem munkatársával, Robert Rozettel.
A történész elmondta, hogy a Jad Vasemben több felkészült munkatárs ad kormányfők, államfők látogatása alkalmával személyes tárlatvezetést a vendégeknek. Robert Rozett Orbán Viktor előtt nem sokkal Vilmos herceget vezette körbe a Jad Vasemben.
Mikor mi volt Magyarország felelőssége
Ahogyan a Magyar Narancsnak Rozett fogalmazott, Orbán, más vendégekhez hasonlóan „sztenderd” tárlatvezetést kapott a Történeti Múzeumban, „Magyarországgal a középpontban”. „Amikor Magyarországról beszéltem a miniszterelnöknek, kiemeltem, hogy mikor mi volt Magyarország felelőssége a történtekben” – mondta Robert Rozett a Magyar Narancsnak.
A Jad Vasem munkatársai „követik a híreket”, tisztában vannak azzal, miket mond Orbán, és mi folyik Magyarországon. Így aztán nem véletlen, hogy mire helyezték a hangsúlyokat.
„Többször is beszéltem Horthyról és Horthy felelősségéről a tárlatvezetés során”
– tette egyértelművé Robert Rozett. –
„Horthy Miklóst, a szerepét a magyar holokausztban úgy tárgyaljuk, mint olyan vezetőét, akinek az 1944-es nyilas hatalomátvételig terjed a felelőssége.A Kun Béla-kormány bukásától egészen 1944 őszéig volt hatalmon. A zsidótörvényeket Horthy alatt vezették be, a zsidókat Horthy alatt deportálták Kamenyec-Podolszkijba, alatta történt, hogy Újvidéken szerbek és zsidók tömegeit mészárolták le. Horthy alatt vezették be a munkaszolgálatot, ennek során rengeteg zsidó vesztette életét a keleti fronton. És akkor elérkezünk 1944 tavaszához-nyarához, a magyar zsidók tömeges deportálásához. Mindez Horthy alatt történik. Mi nem abban utazunk, hogy rámutassunk, ki a kivételes államférfi és ki nem, mi arról beszélünk, hogy mi történt ez alatt az időszak alatt”
– nyilatkozta Robert Rozett a Magyar Narancsnak.
Kísérletet tettek a magyar rezsim felelősségének elbagatellizálására
Az interjúban – Schmidt Mária említése nélkül – az izraeli tudós megismétli a Jad Vasem kemény álláspontját a Sorsok Háza projekt első terveivel kapcsolatban. A Sorsok Háza projekt a Fidesz ideológiagyárának rossz szelleme, Schmidt Mária elképzelései szerint indult, de a kőkemény tiltakozás, nem utolsó sorban a Jad Vasem szakértőinek kritikája nyomán elakadt – és mindmáig nem látszik előrelépés. Robert Rozett így fogalmaz:
„az általános probléma a Sorsok Házával az volt, hogy nem akarták megmutatni a magyar felelősséget a zsidók elleni intézkedésekben és a deportálásokban. Kísérletet tettek mindezek elbagatellizálására. Ezt mi nagyon problematikusnak ítéltük.”
A beszámoló szerint
„Orbán figyelmesen hallgatott”
a tárlatvezetés során – de ne reménykedjünk, hogy bármit is tanult mindabból, amit látott és hallott. Sokkal valószínűbb, hogy miközben nagy gyakorlattal álcázta valódi véleményét, ilyesmi járt a fejében: na, ezek is Soros emberei…