Connect with us

Kerítésen innen

Orbán: Magyarország úgy a Nyugat része, hogy tagja a Türk Tanácsnak, együttműködik Kínával, az oroszokkal

Orbán: Magyarország úgy a Nyugat része, hogy tagja a Türk Tanácsnak, együttműködik Kínával, az oroszokkal
Megosztás

Hétfőn Gazdasági Évnyitót tartott a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, amelyen Parragh László MKIK-elnök és a Varga-Nagy gazdasági miniszteri páros mellett a kormányfő is beszédet mondott.

„Gazdasági minisztereink remek állapotban vannak…”

– csapott bele a lecsóba Orbán. Szerinte kétféle gazdaságpolitika van, szakszervezeti és kamarai, az előbbi Nyugat-Európában válságba jutott, de Magyarországon szerencsére a kamarával működött együtt a kormány eddig is. Ezért ő optimista az előttünk álló évek gazdaságpolitikáját illetően. Orbán úgy gondolja,

azért tartják a miniszterelnököt, hogy a gazdaságpolitika mögül az egyszerű gazdasági megfontolások ne tűnjenek el, megjelenjen a józan paraszti ész.

Négy tétel fölött kell így őrködnie a kormányfőnek:

  • Mindig jobb ha nekünk tartoznak, mint ha mi tartozunk másoknak. „Sajnos ez a helyzet még nem áll fenn” – mondta az államadósságra utalva.
  • Mindig többet kell keresni, mint amennyit költünk. Egyelőre ez sincs rendben szerinte.
  • Jobb dolgozni, mint tengeni-lengeni, nem dolgozunk, éhen fogunk halni. Ezt szerinte nem csináljuk rosszul.
  • Mindig jobb, ha mi keresünk másokon, mint ha ők keresnek rajtunk.

Visszadugtuk egyesbe…?

2020 és 2024 között visszakapcsoltuk a sebváltót a válságok miatt, de mostantól megint feljebb tudunk váltani

-mondra Orbán, aki szerint ennek az az oka, hogy a válságok nem roppantották össze Magyarországot, aminek részben az az oka, hogy

a keleti nyitás politikája sikeres, amikor a nyugatiak nem tudtak jönni beruházni, akkor jöttek a keletiek.

Szerinte szédületes, hogy még mindig csak a negyedikek a magyar beruházók a gazai beruházási sorrendben, ezen még dolgozni kell.

Átszabjuk… szabhatjuk?

Orbán Viktor szerint a világ gazdasági és politikai térképének átszabása zajlik, ráadásul ez a folyamat most nagyon felgyorsult. Ennek van egy geopolitikai és egy gazdasági vetülete. Előbbi azért fontos számunkra, fejtegette, mert történelmi dilemmát állít elénk szerinte, mivel a világ nyugati és keleti része homlokegyenest ellenkezőképpen ítél meg mindent. Példaként hozta az orosz-ukrán háborút, a Nyugat beleugrott ebbe a háborúba, a saját háborújának tekinti, a kelet pedig vagy nem mond semmit, vagy inkább oroszápárti. Hasonló a helyzet szerinte a közel-keleti konfliktus és a Tajvan-Kína konfliktus megítélése is. Ezek miatt szerinte a gazdasági logika, sőt a technológiai fejlődés is alárendelődik a politikának.

Nem mindegy….

Orbán azt mondta, nem mindegy, hogy ez a disputa hogyan végződik. A Nyugat azt álláspontja szerinte, hogy leválik a világ többi részéről, de van egy másik gondolkodásmód, ami szerint ha versenyképesek lennénk, akkor nem politikai eszközökkel próbálnánk megállítani a Kelet előretörését. Fontos számunkra, hogy összekapcsolódás vagy szétválasztás lesz a vita vége Orbán szerint, mert ha visszatér a hidegháború, megint mi leszünk a határvidéken.

Ebben az esetben a Nyugat „egy senkit nem érdeklő, félhomályos, poros” hely lesz.

A miniszterelnök szerint mi arra fogadtunk, hogy noha a Nyugat részei vagyunk, sikerül fenntartani a konnektivitásunkat, ez magyarázza a török világgal, Oroszországgal, Kínával való együttműködés.

Az a célunk, hogy ahol a szankciók nem zárják ki, ott még erősödjön is az oroszokkal való gazdasági kapcsolatunk, mert a háború nem tart örökké.

Szerző