Kerítésen innen
Orbán híres-hírhedt vörös vonala, amit biztos, hogy nem….: indul a közös, EU-s gázbeszerzés, és nekünk is kötelező
Megállapodtunk abban is, hogy ha lesz is közös gázbeszerzés Európában, az nem lesz kötelező Magyarország számára.(…) Hosszú csata volt, de sikerült megvédenünk Magyarország érdekeit – írta ki melldöngetve Orbán Viktor 2022. október 21-én éjjel a Facebookjára, miután lezárult a soros EU-csúcs első napja, melyen a tagállami vezetők az Európai Bizottság energetikai javaslatairól, köztük tehát a közös gázbeszerzésről is vitáztak.
Megállapodtunk abban is, hogy ha lesz is közös gázbeszerzés Európában, az nem lesz kötelező Magyarország számára.(…) Hosszú csata volt, de sikerült megvédenünk Magyarország érdekeit – írta ki melldöngetve Orbán Viktor 2022. október 21-én éjjel a Facebookjára, miután lezárult a soros EU-csúcs első napja, melyen a tagállami vezetők az Európai Bizottság energetikai javaslatairól, köztük tehát a közös gázbeszerzésről is vitáztak.
Orbán vörös vonalai….
Alig telt el fél év és már biztos, hogy a miniszterelnök állításával szemben nem tudunk kimaradni a közös uniós gázvásárlásból. Napokon belül élesedik ugyanis az Európai Unió közös gázbeszerzési eszköze, az elektronikus felülete már üzemel, és jövő héten megnyílik a lehetőség is az igények leadására.
Az igényleadás Magyarországnak is közelező,
hiába ágált ellene Orbán mellett Szijjártó Péter is, aki a miniszterelnök fenti bejegyzése után pár nappal, az európai uniós energiaügyi miniszterek ülését követő sajtótájékoztatóján a kormány egyik „vörös vonalának” nevezte a kötelező közös beszerzést, és kijelentette, hogy Magyarország semmi ilyesmiben nem hajlandó részt venni.
Nem kérünk a vakcinabeszerzések példájából, a mindenfajta sms-ekben történő vásárlásból (…) Az nem lehet, hogy miközben önkéntességről döntött az Európai Tanács, addig így okoskodva, ügyeskedve az Európai Bizottság csak kihozza, hogy 15 százalékot mégis kötelező közösen megvásárolni
– mondta akkor a külgazdasági és külügyminiszter. Mégis lehetett:
hiába vétózott volna Magyarország, a miniszterek tanácsában a döntéshez nem kellett a tagállamok egyhangú egyetértése, elég volt hozzá a minősített többség, meg is szavazták az uniós gázársapkával együtt.
Mi is az a közös uniós gázbeszerzés?
A közös gázbeszerzés az EU átmeneti intézkedése, mellyel az államszövetség a kötelező gázspórolás és a gázársapka mellett a már 2021-ben meginduló, de igazán csak Oroszország ukrajnai inváziója után súlyossá váló gázár-emelkedésre és energiaellátási válságra igyekszik reagálni. Az átmenetiség itt azt jelenti, hogy a kötelező közös beszerzés csak 2023 végéig él – legalábbis egyelőre. Szükség esetén meghosszabbítható. Lényege röviden annyi, hogy
koordinálja az EU-s tagállamok 2023-2024 telét lefedni kívánó gázvásárlásainak egy részét, célja szerint ezzel megelőzi, hogy az államok egymásra licitálva vegyék meg a gázukat, és ezzel felsrófolják az árakat.
Az EU az árcsitítás mellett hangsúlyozottan nem a piacok átrendezését vagy helyettesítését akarja elérni, hanem plusz gázt akar vonzani a kontinensre. A közös vásárlás keretében a tagállamoknak a számukra előírt kötelező betárolási mennyiség 15 százalékát kell közösen intézniük. Afölött is lehet közösen igényt leadni, de az már önkéntes. Hogy mely tagállamnak mennyi a kötelezően tárolandó mennyiség, az persze országról országra változik, attól függően, hogy mekkora a helyi gáztárolói kapacitás.
Magyarország kötelező 15 százaléka kb. 500 millió köbméter lesz – 50 millió köbméter egy hidegebb őszi napon elfogy itthon. A kötelezően közösen beszerzendő gázmennyiség tehát inkább jelképesnek tekinthető az önálló beszerzésekhez képest.
Szerző
