Blogbazár
Orbán vs. Európai Néppárt: itt már csak egyetlen döntés lehetséges!
Nem az a kérdés immár, hogy a Fidesz maradhat-e az Európai Néppárt soraiban, hanem hogy illiberális ámokfutásával és az európai fősodorból való önkirekesztésével mennyi kárt okoz Magyarországnak.
Orbán Viktor ugyanis ezt igencsak benézte:
legendás politikai érzéke most cserben hagyta és rossz lapra tette meg a tétet. Hiába szagolta a levegőben, hogy újra a szélsőséges-kirekesztő és kripto-konzervatív ideológiának lesz jövője; hiába dörgölődzött a neofasiszta politikai popsztárokhoz és hiába tolta fullba a sorosozós kamupropagandát, a végén nem az ő számai jöttek ki az illiberális bingón.
Az Európai Parlamenti választásokon minden várakozás ellenére sem törtek előre a putyinista versenyistálló favoritjai, helyette a továbbra is erős szereplő európai szocialisták mellett a fideszes logika szerint „klímahisztiző” zöldek és a „nemzetrontó” liberálisok fogtak talajt – tegyük hozzá, reménykeltő módon.
Orbán elvtelen logikája és a pusztán nettó hasznot kereső politikai ösztöne szerint
akár még helyes is lett volna az egyre erősödő szélsőségek oldalára, vagy akár élére állni (a történelemben mindig is voltak olyan populisták, akik pillanatnyi érdekeik mentén bármilyen, akkor erősnek látszó ideológia hátára felültek elvtelenül), az európai fősodor azonban továbbra is megmaradt az erkölcs, a tisztesség, a jogállamiság és a szolidaritás talaján.
A Fidesz azzal hülyíti sajátjait és talán önmagát is,
hogy az Európai Néppárt fordult el a kereszténydemokrata hagyományoktól és az európai értékektől, holott épp az illiberális elmebajt magára öltő – egykor liberális európai – Fidesz fordult ki önmagából.
Az már csak kommunikációs hókuszpókusz,
amikor saját maguk önfelfüggesztéséről beszélnek és megpróbálnak úgy tenni, mintha pozíció- és befolyásvesztésük tulajdonképpen egy tudatos, eddig ismeretlen nagy terv része lenne.
„Nem a Fideszről fognak dönteni, hanem magának a kormánypártnak a döntése lesz, hogy melyik európai pártcsaládban képzeli el a jövőjét”
– mondta ugyanezen a megbicsaklott fideszes logika mentén Deutsch Tamás EP-delegációvezető legutóbb, amikor ismét a Néppártból való és várható távozásukról kérdezték.
Az szinte bizonyos, hogy itt már csak egyetlen döntés lehetséges:
a Fidesz hamarosan új politikai pártcsaládban folytatja az európai politizálást.
Pontosan tudjuk, hogy kacérkodtak már a Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakciójával, voltak már tapogatódzó tárgyalások korábban is, de várták még a jobb lapjárást, meg a britek távozását. Miután a Néppárt új elnöke és (a Fidesz által elgáncsolt) régi-új frakcióvezetője is világossá tette, hogy a – többféle szempontból is – értékvesztett Fidesznek kívül tágasabb, ezért már csak a következmények kérdésesek.
Azzal, hogy a Fidesz – saját politikája miatt – kikerül a fősodorból
és az európai folyamatokra érdemi hatással bíró nagykoalícióból, bizonyosan érdemi károkat okoz egész Magyarországnak; elég csak a következő hétéves költségvetés éppen zajló tárgyalásaira gondolni. A politikai ínyenceknek pedig a Néppárt és a Fidesz kapcsolatában két dologra hívnám fel a figyelmet:
- egyrészt a Néppárt elvtelenségére, hiszen addig házon belül tartották a Fideszt, amíg matematikailag értékes volt a szavazatuk, de az Európai Bizottság megszavazása és a britek távozása után már kevesebbet érnek a fideszes mandátumok, így kidobhatóvá váltak;
- másrészt ha igaz, hogy – az egyébként biznisz-kamupártnak beillő – KDNP ennek ellenére marad a Néppárt tagja, akkor nem lehetne más, minthogy felbomlik otthon a Fidesz-KDNP koalíciós kormány, hiszen a hatályos kommunikáció logikája szerint a Semjén Zsolt-féle kereszténydemokraták tovább asszisztálnak, sőt egyetértenek az EPP „migránssimogató” politikai irányzatával. Hát így állunk. Illetve állnak ők, sajnos magukkal rántva mindannyiunkat.
