Banánköztársaság
Palkovics vs. Matolcsy – Nem kell egyetérteni, de ennyire nem?
Nagy terjedelmű interjút adott Palkovics László a kormány egyik leginkább támadott minisztere, a Mandínernek. A cikk jelentős része foglalkozik a kormánypárton belüli legújabb cicaharccal amelynek szereplői ő és Matolcsy György.
Nagy terjedelmű interjút adott Palkovics László, a kormány egyik leginkább támadott minisztere a Mandinernek. A cikk jelentős része foglalkozik a kormánypárton belüli legújabb cicaharccal, amelynek szereplői ő és Matolcsy György.
Vas és agy
A vas és az agy mesterséges szembeállítása nem igazán érthető – szólt vissza Palkovics László a Mandinernek adott interjújában Matolcsy György kritikájára- derül ki az atv.hu szemléjéből. A miniszter szerint a
CEU “nem létező történet”, nem tartozik a világ legjobb egyetemei közé, “nem hasonlítható a Fudanhoz”.
Nagy eredmény lenne szerinte a Fudant Magyarországra hozni. Német cégvezetők éjjel egykor is hívhatják őt és Szijjártó Pétert – árulta el az interjúban.
“Azzal a kijelentéssel abszolút egyetértek, hogy inkább agyba fektessünk. Ez valóban fontos, a mai gazdaságok innovációvezéreltek. Úgy gondolom, hogy 2014 óta a hazai innovációs rendszerek tudatos felépítése megindult. Létrejöttek azok a stratégiák, amik ezt elindították: a felsőoktatási stratégia, utána a kutatási és innovációs stratégiák, és folyamatosan készültek azok az iparági stratégiák, amelyek szintén az innováción alapulnak” – jelentette ki Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a Mandinernek adott interjújában. A Matolcsy György jegybankelnök által nemrégiben megfogalmazott kritikára, miszerint a kormány “betonba és vasba” fektet, holott az okos beruházás intenzív pályát kellene preferálni, Palkovics László most azzal reagált: “A vas és az agy mesterséges szembeállítása számomra nem igazán érthető”.
A magyar felsőoktatás “valaha volt legnagyobb átalakításáról”
Palkovics László azt mondta: nemcsak a GDP-arányos kutatásfejlesztési számok növekednek folyamatosan, hanem a felsőoktatási főösszegek is megduplázódtak 2014-hez képest. 2022-re pedig még nagyobb ugrás lesz.
“2700 milliárdot említettek a magyar egyetemek fejlesztési igényként, és a kormány célja, hogy ezt megadja nekik. Sosem költöttünk még ekkora összegeket felsőoktatásra. 2021-ben várhatóan a GDP 1,16 százalékát fordítja a kormány az egyetemekre, míg az EU államok átlaga 0,8 százalék. Megfogadtuk Matolcsy elnök úr tanácsát, minden korábbinál többet fektetünk a magyar agyakba” – mondja Palkovics László, aki szerint, ha nem vezetik be az egyetemi kancellári rendszert, “ha nincsenek kancellárok, nem beszélünk modellváltásról és 2700 milliárdról, ebben biztos vagyok”. Egész odáig nem igazán értették a kormányok – még ők sem -, hogy “miként működik egy egyetem”.
A diplomások aránya kapcsán a miniszter arról is beszél: “kevesen vonják kétségbe, hogy a német a világ legstabilabb, tudományos és ipari szempontból is értékelhető gazdasága, ennek ellenére Németországban csupán 34 százalék a diplomások aránya, ami nemzetközi összevetésben alacsonynak számít”. Tehát talán mégsem a diplomások arányán múlik az, hogy egy gazdaság mennyire sikeres. Az ellenzék ezt szereti ismételgetni, mert ez a megszokott brüsszeli mondás – tette hozzá, megjegyezve: bőven vannak ellenpéldák.
“A Fudannal is az agyba fektetünk”
Arra a kérdésre, hogy az ellenzék, mostanában “a Fudan egyetemet igyekszik az új CEU, vagy MTA üggyé tenni”, a miniszter azzal reagált:
“az ellenzéknek bármilyen ürügy megfelel a tiltakozásra. Mi csak annyit kértünk, hogy a CEU nevű külföldi intézmény tartsa be a magyar jogszabályokat, ahogy ezt minden másik egyetem megteszi. Mindenkire egyformán érvényes követelményeket kértünk számon, arra semmilyen okkal nem szolgált senki, hogy miért éppen a Soros-egyetemet mentesítsük ezek alól”
– idézte fel az elhúzódó konfliktust.
„A Fudannal is az agyba fektetünk”
– jelentette ki, és egyértelművé tette, hogy a kormányzati szándék nem változott: szerinte jelentős eredmény, siker lenne a világ 31. legjobb egyetemét Magyarországra hozni.
Palkovics László ugyanakkor a CEU kapcsán azt magyarázta, hogy “ne legyen félreértés”, a CEU nem tartozik a világ legjobb egyetemei közé, nem hasonlítható a Fudanhoz.
“Bizonyos szakterületi ranglistákon egyszer-egyszer jobb eredményt ér el, de nem teljes spektrumú egyetem. A sanghaji Fudan viszont az”
– közölte.
A CEU nem létező történet
Mint mondta, a CEU “nem adta át” a tudást a társadalomnak. “A CEU-nak nem voltak viszonyai a magyar társadalommal és gazdasággal. Két egyetemről beszélünk, a CEU nem létező történet, a Közép-európai Egyetemen tanulnak a hallgatók. De utóbbin sem jelentek meg nagyon sokan a magyar társadalom számára, mert az egy külföldről, és nem itthonról menedzselt intézmény volt” – konstatálta.
Ellenben a Fudan “beilleszkedése” kapcsán úgy vélekedett: a legjobb gimnáziumainkból a hallgatók jelentős része Angliába megy, mert ott vannak a jó egyetemek, amelyek világszínvonalat képviselnek.
“Nem a CEU-ra mentek és mennek, oda szinte senki sem szokott menni ezek közül a diákok közül. A Fudan viszont valós lehetőséget teremthetne ezeknek a kiváló hallgatóknak is arra, hogy itthon tanuljanak. Ahogy Angliában, úgy a Fudan egyetemen is tandíj van, de ezt támogatjuk, mert agyba fektetünk”
– ismételte meg Palkovics László az interjúban, amiben szó esik az MTA-ról leválasztott kutatóhálózatról, a klímaváltozásról, a nemzeti oltóanyaggyárról is.
(Olvassa el a teljes interjút a Mandíneren!)
