Palócz Éva: Aki igazodik, az kapja az állami megrendeléseket, érdemeitől függetlenül

A magyar gazdaság szétszakadt: alacsony termelékenységű kisvállalkozásokra és külföldi tulajdonban lévő nagy cégekre. Vagyis hiányzik az a stabil középvállalati szektor, amely a fejlett gazdaságokban a GDP-növekedés és a fejlődés gerincét adja. Palócz Évával, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatójával a 168 óra készített interjút.

A piac rendje

A vezérigazgató hangsúlyozta, Magyarországon vannak az alacsony termelékenységű, alacsony béreket fizetni tudó kicsik, a skála másik végén pedig a külföldi tulajdonban lévő cégek. Az átlagos termelékenységű, de azért az egyedi igényeket kiszolgálni képes, a piaci viszonyokhoz alkalmazkodni tudó hazai termelő és szolgáltató vállalatok rétege azonban praktikusan hiányzik:

„A rendszerváltozás idején szétszedték és eladták ezeket a vállalatokat is. Azok közül, amelyek meg tudtak maradni, sokan nem voltak képesek tőkéhez jutni, vagyis a középvállalati szektort az ezredfordulóra már eleve megtizedelték. Abból a 3350 cégből, amelyet vizsgáltunk, a legtöbb szerves visszafejlődés útján tűnt el, nem tudott feljebb lépni, hanem egyre kisebb és kisebb lett, aztán megszűnt. A piac rendje az lett volna, hogy két közepes cégből egyesüléssel legyen egy nagyobb, működőképesebb, tőkeerősebb vállalkozás, de nem ez történt, sőt még az életképeseket is szétdarabolták”

https://varosikurir.hu/mit-dobnak-utanunk-650-milliardert-kozbeszerzes-nelkul-titkosan/

Aki igazodik, az kapja az állami megrendeléseket

Szerinte főleg a menedzsmenttel van probléma. A legfrissebb példa erre a Szarvasi Vasfémipari Kft., amely tavaly nyár óta kétszáz munkavállalót küldött el, és leállította a fejlesztéseit. A menedzsment nem jól mérte fel a piaci viszonyokat:

„Sok közepes vállalatot meg lehetett volna menteni, ha a tulajdonosok hajlandók lettek volna külsősöket beengedni a vállalkozásba. Nem tették, arra vártak, hogy majd a gyerekeik, unokáik átveszik a céget, ők azonban már rég külföldön élnek, vagy éppen nem fémmegmunkálók akarnak lenni, hanem szociológusok, bankárok. A generációváltási nehézségeket nem akarják idegenek segítségével megoldani, pedig az sok cég túlélését jelentené. Végül az utóbbi időkben felerősödött a motiválatlanság érzése ebben a vállalati körben is, hiszen azt látják, hogy a siker kulcsa nem az egyéni teljesítmény, hanem a kormányzathoz való lojalitás. Aki igazodik, az kapja az állami megrendeléseket, érdemeitől függetlenül. A gazdaság vidéken zajlik, ahol még a nagyvárosoknál is erősebb az átpolitizáltság. Ott a kisebb lépték miatt nagyon látszik, hogy helyi szinten nem az a legmegbecsültebb ember, aki a leginkább motivált, a legjobban igyekszik, a legjobban termel.”

Nem az kapja a pénzt, aki megérdemli

Kitért arra, hogy a gazdaságfejlesztési operatív program 2400 milliárd forintjának túlnyomó része állami programokra irányul, amelyek csak közvetve hatnak a vállalatok versenyképességére, például a foglalkoztathatóság javítása, a munkaerő képzése, az infokommunikáció fejlesztése által:

„Ezek persze fontos dolgok, és elvileg hasznosabbak is lehetnek, mint a konkrét vállalati támogatások, mert az egész gazdaságra kiterjednek, vagyis versenysemlegesek, de hogy mennyire hatnak, az csak később derül ki. A programokról egyelőre nem készültek hatástanulmányok.”/…. / „Vagyis inkább torz fejlődés lesz, mert nem az kapja a pénzt és nem az fog a legjobban fejlődni, aki a leginkább megérdemli és a legjobban hozzá tud tenni a magyar gazdasághoz.”

https://varosikurir.hu/kozbeszerzesek-a-penz-ketharmada-kormanykozeli-cegeke/

Néhány százalékra kapnak hitelt….

Meggyőződése, a változás nem igazán pénz kérdése, hanem hozzáállásé. Ma már nincs pénzhiány, olcsó hitel áll a cégek rendelkezésére. Egy évtizeddel ezelőtt 12–15 százalékos kamattal is alig jutottak a vállalatok kölcsönhöz, most néhány százalékon már kapnak pénzt. A menedzsmentet kellene megsegíteni, hogy jól tudjon eligazodni a piacon:

„A nagyobb középvállalatok és a nagyvállalatok piaci előnyét nem kell nagyon bizonygatni. Mindenki látja, hogy a piac egyre inkább abba az irányba megy el, hogy nagyvállalatok uralják, sőt néhány ágazatban egy-egy nagy cég uralja a világ nagy részét, mint a Google, a Facebook vagy az Amazon. Ilyen pozíciókat a magyar vállalatok természetesen nem tudnak megcélozni, de fontos lenne, hogy legyen a mainál több hazai közepes és nagyvállalat, amelynek erős és stabil piaci pozíciói vannak, és mint ilyen, jobb árakat is tud elérni.”

A támogatások száz százaléka már régen le van kötve

Félreértésnek tartja, hogy már elfogytak az EU-s pénzek. Az igaz, hogy előlegben kiosztották a támogatások nagy részét, de még nem költötték el:

„Annak idején, amikor Lázár János bejelentette, hogy 2018–2019-re elköltik az összes közösségi támogatást, rögtön lehetett tudni, hogy nem megy az annyira gyorsan. A támogatások száz százaléka már régen le van kötve, a gazdaság felvevőképessége azonban nem teszi lehetővé az óriási EU-pénzek néhány év alatti elköltését, mivel ez kapacitáskorlátokba ütközik. Szerintünk az uniós támogatásoknak még az idén is jelentős gazdaságösztönző hatásuk lesz.”

2022. december 31.

Kiemelte, hogy a mostani tervezési ciklus legutolsó napja, amíg pénzhez lehet jutni, 2022. december 31. Addig még lesznek – bár csökkenő mértékben – EU-s támogatások, 2022-ben, a hajrában a hatásuk akár nőhet is a gazdaságban:

„A belső tényezők hajtóereje azonban jelenleg nem több 2-3 százaléknál. Ez többek között az üzleti hangulat kérdése is. Ha a vállalkozók úgy ítélik meg, hogy az intézményi környezet támogató jellegű, a szomszéd vállalat is fejleszt és egyről kettőre jut, akkor nő a gazdaság belső növekedési képessége. Ez fordítva is igaz: a rossz üzleti közhangulat kedvezőtlen a beruházások számára. „

https://varosikurir.hu/2-3-ezer-milliard-tunt-el-kozbeszerzesek-miatt/