A magyar gazdaság szétszakadt: alacsony termelékenységű kisvállalkozásokra és külföldi tulajdonban lévő nagy cégekre. Vagyis hiányzik az a stabil középvállalati szektor, amely a fejlett gazdaságokban a GDP-növekedés és a fejlődés gerincét adja. Palócz Évával, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatójával a 168 óra készített interjút.


A piac rendje

A vezérigazgató hangsúlyozta, Magyarországon vannak az alacsony termelékenységű, alacsony béreket fizetni tudó kicsik, a skála másik végén pedig a külföldi tulajdonban lévő cégek. Az átlagos termelékenységű, de azért az egyedi igényeket kiszolgálni képes, a piaci viszonyokhoz alkalmazkodni tudó hazai termelő és szolgáltató vállalatok rétege azonban praktikusan hiányzik:

“A rendszerváltozás idején szétszedték és eladták ezeket a vállalatokat is. Azok közül, amelyek meg tudtak maradni, sokan nem voltak képesek tőkéhez jutni, vagyis a középvállalati szektort az ezredfordulóra már eleve megtizedelték. Abból a 3350 cégből, amelyet vizsgáltunk, a legtöbb szerves visszafejlődés útján tűnt el, nem tudott feljebb lépni, hanem egyre kisebb és kisebb lett, aztán megszűnt. A piac rendje az lett volna, hogy két közepes cégből egyesüléssel legyen egy nagyobb, működőképesebb, tőkeerősebb vállalkozás, de nem ez történt, sőt még az életképeseket is szétdarabolták”

Ki és mit dob utánunk 650 milliárdért? – közbeszerzés nélkül, titkosan, ahogy a csillag megy….

Aki igazodik, az kapja az állami megrendeléseket

Szerinte főleg a menedzsmenttel van probléma. A legfrissebb példa erre a Szarvasi Vasfémipari Kft., amely tavaly nyár óta kétszáz munkavállalót küldött el, és leállította a fejlesztéseit. A menedzsment nem jól mérte fel a piaci viszonyokat:

“Sok közepes vállalatot meg lehetett volna menteni, ha a tulajdonosok hajlandók lettek volna külsősöket beengedni a vállalkozásba. Nem tették, arra vártak, hogy majd a gyerekeik, unokáik átveszik a céget, ők azonban már rég külföldön élnek, vagy éppen nem fémmegmunkálók akarnak lenni, hanem szociológusok, bankárok. A generációváltási nehézségeket nem akarják idegenek segítségével megoldani, pedig az sok cég túlélését jelentené. Végül az utóbbi időkben felerősödött a motiválatlanság érzése ebben a vállalati körben is, hiszen azt látják, hogy a siker kulcsa nem az egyéni teljesítmény, hanem a kormányzathoz való lojalitás. Aki igazodik, az kapja az állami megrendeléseket, érdemeitől függetlenül. A gazdaság vidéken zajlik, ahol még a nagyvárosoknál is erősebb az átpolitizáltság. Ott a kisebb lépték miatt nagyon látszik, hogy helyi szinten nem az a legmegbecsültebb ember, aki a leginkább motivált, a legjobban igyekszik, a legjobban termel.”

Nem az kapja a pénzt, aki megérdemli

Kitért arra, hogy a gazdaságfejlesztési operatív program 2400 milliárd forintjának túlnyomó része állami programokra irányul, amelyek csak közvetve hatnak a vállalatok versenyképességére, például a foglalkoztathatóság javítása, a munkaerő képzése, az infokommunikáció fejlesztése által:

“Ezek persze fontos dolgok, és elvileg hasznosabbak is lehetnek, mint a konkrét vállalati támogatások, mert az egész gazdaságra kiterjednek, vagyis versenysemlegesek, de hogy mennyire hatnak, az csak később derül ki. A programokról egyelőre nem készültek hatástanulmányok.”/…. / “Vagyis inkább torz fejlődés lesz, mert nem az kapja a pénzt és nem az fog a legjobban fejlődni, aki a leginkább megérdemli és a legjobban hozzá tud tenni a magyar gazdasághoz.”

Közbeszerzések: a pénz kétharmada kormányközeli cégeké

Néhány százalékra kapnak hitelt….

Meggyőződése, a változás nem igazán pénz kérdése, hanem hozzáállásé. Ma már nincs pénzhiány, olcsó hitel áll a cégek rendelkezésére. Egy évtizeddel ezelőtt 12–15 százalékos kamattal is alig jutottak a vállalatok kölcsönhöz, most néhány százalékon már kapnak pénzt. A menedzsmentet kellene megsegíteni, hogy jól tudjon eligazodni a piacon:


“A nagyobb középvállalatok és a nagyvállalatok piaci előnyét nem kell nagyon bizonygatni. Mindenki látja, hogy a piac egyre inkább abba az irányba megy el, hogy nagyvállalatok uralják, sőt néhány ágazatban egy-egy nagy cég uralja a világ nagy részét, mint a Google, a Facebook vagy az Amazon. Ilyen pozíciókat a magyar vállalatok természetesen nem tudnak megcélozni, de fontos lenne, hogy legyen a mainál több hazai közepes és nagyvállalat, amelynek erős és stabil piaci pozíciói vannak, és mint ilyen, jobb árakat is tud elérni.”

A támogatások száz százaléka már régen le van kötve

Félreértésnek tartja, hogy már elfogytak az EU-s pénzek. Az igaz, hogy előlegben kiosztották a támogatások nagy részét, de még nem költötték el:

“Annak idején, amikor Lázár János bejelentette, hogy 2018–2019-re elköltik az összes közösségi támogatást, rögtön lehetett tudni, hogy nem megy az annyira gyorsan. A támogatások száz százaléka már régen le van kötve, a gazdaság felvevőképessége azonban nem teszi lehetővé az óriási EU-pénzek néhány év alatti elköltését, mivel ez kapacitáskorlátokba ütközik. Szerintünk az uniós támogatásoknak még az idén is jelentős gazdaságösztönző hatásuk lesz.”

2022. december 31.

Kiemelte, hogy a mostani tervezési ciklus legutolsó napja, amíg pénzhez lehet jutni, 2022. december 31. Addig még lesznek – bár csökkenő mértékben – EU-s támogatások, 2022-ben, a hajrában a hatásuk akár nőhet is a gazdaságban:

“A belső tényezők hajtóereje azonban jelenleg nem több 2-3 százaléknál. Ez többek között az üzleti hangulat kérdése is. Ha a vállalkozók úgy ítélik meg, hogy az intézményi környezet támogató jellegű, a szomszéd vállalat is fejleszt és egyről kettőre jut, akkor nő a gazdaság belső növekedési képessége. Ez fordítva is igaz: a rossz üzleti közhangulat kedvezőtlen a beruházások számára. “

2-3 ezer milliárd forint tűnt el a közbeszerzések miatt Orbán kormányzása alatt

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét