Parlamenti szerencsejáték: sorsolás dönt, ki a nyerő

A parlament két azonos létszámú frakciójának, az LMP-nek és a Demokratikus Koalíciónak (DK) kell megállapodnia arról, hogy melyikük kapjon elsőként szót a plenáris ülésen. Ha nem sikerül megegyezniük, sorsolás dönt – foglalt állást az Országgyűlés igazságügyi bizottsága pénteki ülésén.

A házelnök ötlete

A testület Kövér László házelnök megkeresésére fogadta el hét kormánypárti képviselő támogatásával, három ellenzéki politikus tartózkodása mellett az eseti jellegű állásfoglalást. A DK- és az LMP-frakciónak is 9-9 országgyűlési képviselő a tagja. Az LMP az áprilisi választáson 8 mandátumot szerzett, majd csatlakozott a frakcióhoz a függetlenként az Országgyűlésbe került Szabó Szabolcs, az Együtt politikusa.

Az igazságügyi bizottság által elfogadott dokumentum több követelményt is megfogalmaz a frakciók megállapodásához. Így például annak a ciklus egészére kell szólnia. Meghatározhatnak a parlamenti cikluson belül azonos hosszúságú terminusokat, de azok legrövidebb időtartamának a rendes ülésszak kezdetétől a következő rendes ülésszak kezdetéig kell tartania. A frakcióknak terminusonként váltakozó sorrendben kell elsőként szót kapniuk.

Ki szólalhat fel előbb?

Az állásfoglalás szerint a frakciók megállapodásának valamennyi felszólalási típusra vonatkoznia kell, azaz a vitára, az interpellációra, a kérdésre, az azonnali kérdésre.

Ha az azonos létszámú frakcióknak nem sikerül megállapodniuk, akkor az Országgyűlés jegyzői sorsolással döntenek. Ezt követően ciklus első felében, azaz a 2020 őszi ülésszak kezdetéig az egyik, majd a másik képviselőcsoport kapja meg az első felszólalás lehetőségét.

Az állásfoglalás lehetőséget ad arra a házelnöknek, hogy megállapítsa, a frakciók megállapodása nem felel meg a meghatározott követelményeknek. Ha ez így történne, akkor sorsolással állapítanák meg a sorrendet.

Kövérnek módjában áll érvényteleníteni a döntést

Az egyik érintett frakció, a DK képviselője, Arató Gergely a vitában korrekt, világos viszonyokat teremtő szabályozásnak nevezte a dokumentumot. Azt azonban kifogásolta, hogy a házelnöknek lehetősége lenne a frakciók megállapodását érvénytelennek nyilvánítani.

Varga-Damm Andrea (Jobbik) dokumentumszerkesztési indítványokat tett és azt javasolta, normaszövegként fogalmazzák meg állásfoglalásukat, hogy később a házszabályban a jogalkotó ekként szabályozza ezt a helyzetet. Ezeket a javaslatokat a bizottság elvetette.

(MTI)