Kerítésen innen
Pert nyert a 444.hu Szijjártó külügye ellen: ezentúl nem elég az „újságírókám, lehet nézni a minisztert Facebookon” duma
„A sajtó munkatársainak most lehetősége nyílik kérdezni a miniszterektől.” Ez az a mondat, ami időről időre elhangzik Szijjártó Péter és valamelyik vendégül látott kollégája sajtótájékoztatóján a minisztérium Bem téri épületében. Csakhogy a sajtó jelentős része, így a 444 sem vehet részt ezeken a sajtótájékoztatókon, csak a kiválasztottak kérdezhetnek Szijjártótól. Ezt elégelte meg a portál ….
Sajtóelhárítás
A külügyminisztérium annak ellenére zárja ki a sajtó nagy részét Szijjártó sajtótájékoztatóiról, hogy a miniszter külföldön folyamatosan értetlenkedik a magyar sajtószabadságot ért kritikák miatt, szerinte a helyzet Nyugaton sokkal rosszabb. Csak egy példa a sok közül, Szijjártó a román Digi24 tévé riporterének 2021 februárban:
A 2023. december 4-i közérdekű adatigénylésre a minisztérium a 15 napos határidő legvégét kivárva, 2023. december 19-én válaszolt. De nem egy listát küldtek, hanem ezt a választ:
„Minden sajtótájékoztató esetén – itthon és külföldön – gondoskodunk arról, hogy minden újságíró élőben követhesse az eseményeket, s utána is korlátlanul, teljes egészében hozzáférhessenek a vonatkozó tartalmakhoz.”
Kibúvók
Nem is közérdekű adat. A külügyminisztérium először ezzel próbálkozott. A Fővárosi Törvényszék (még februári) első fokú ítélete szerint de bizony azok, mert az, hogy a külügyminisztérium mely szerkesztőségeket hív meg a sajtótájékoztatóira, „az kifejezetten és diszkrecionálisan” a minisztérium döntésétől függő, és a minisztérium „közfeladata ellátásának ellenőrzése tekintetében domináns adat”.
Nincsenek is meg, mert nem kell megőrizni azokat. A minisztérium közölte azt is, hogy a kért adatok nem állnak rendelkezésére, azokat ugyanis törölték. Mégpedig azért, mert a meghívókat az iratkezelési szabályzatuk 18. 1. pontja alapján nem kell iktatni, csak érkeztetni és kezelni. Azokra nem vonatkozik a kétéves megőrzési kötelezettség, ezért rendszeresen törlik azokat. A Fővárosi Törvényszéket valahogy nem sikerült meggyőzni ezzel. Az ítéletben azt írják, hogy azokra a meghívókra, amelyeket a minisztérium küld ki szerkesztőségeknek, a minisztérium iratkezelési szabályzatának egy másik, az iratok megőrzését előíró szakasza vonatkozik.
A sajtónak adott tájékoztatókra vonatkozó iratokat két évig, a rendezvények előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos iratokat 5 évig kell őrizni. Márpedig ebben az esetben a bíróság szerint is erről van szó, nem lehet törölni a meghívókat.
Lehet, hogy őrizni kellett volna, de hát töröltük. A Törvényszék – egy Alkotmánybírósági határozatra is hivatkozva – azt közölte, hogy az alperes mint közfeladatot ellátó szerv nem mentesülhet a közfeladata ellátása során keletkezett közérdekű adat kiadásának kötelezettsége alól arra hivatkozással, hogy a kiadni kért adatot törölte – abban az esetben, ha jogszabály alapján a kiadni kért adattal változatlanul rendelkeznie kellene. És ez is olyan eset, ahol nem hivatkozhat erre a Külügyminisztérium. Arról egyébként, hogy törölték volna a meghívókat, a perhez előre beadott iratokban nem tett a minisztérium említését. Csak akkor álltak elő ezzel, amikor a 444-et képviselő ügyvéd bebizonyította, hogy azok esetében őrzési kötelezettsége van a külügynek.
A lényeg:
a Fővárosi Ítélőtábla másodfokú döntése kimondta:
„A sajtószerveknek kiküldött meghívók alapján semmi akadálya nincs az azzal kapcsolatos adatok közlésének, hogy a Külügyminisztérium mely szerkesztőségeket hívta meg a megadott időszakban a sajtótájékoztatókra.”
Az adatigénylés arra is vonatkozott, hogy kik vettek részt a külügy sajtótájékoztatóin.
Személyes adat. A külügy úgy értelmezte a kérdést, hogy személy szerint kik vettek részt a sajtótájékoztatón, márpedig az személyes adat, amit akkor sem adnának ki, ha egyébként kezelnének adatokat a résztvevőkről, de nem is kezelnek ilyen adatokat. A bíróság ugyanakkor úgy értelmezte, hogy a résztvevő szerkesztőségekre vonatkozik a kérdés. A külügy jelezhette volna, ha szerinte ez nem egyértelmű, de ezt nem tette meg az adatigénylésre adott válaszában.
Nincs nyilvántartás a sajtótájékoztatókra meghívottakról és a résztvevőkről. A bíróság szerint lehet, hogy nincs ilyen kimutatás és nyilvántartás, de ezek az adatok rendelkezésre állnak. A szerkesztőségeknek emailben kiküldött meghívókra ugyanis szintén emailben regisztrálni kellett. Ez alapján állította össze a sajtóosztály a bejáratnál lévő rendőröknek, hogy kik és melyik szerkesztőségtől érkeztek a sajtótájékoztatóra, ott pedig ismét regisztrálni kellett. Nehezen képzelhető el, hogy akiket így engedtek be, azok nem vettek részt a sajtótájékoztatón, csak az épületben kóricáltak.
Majdnem 10 hónap telt el a közérdekű adatigénylés benyújtása óta…
Szerző
