Pető Iván: nem jelenik meg a semmiből egy olyan személy, aki aztán egy varázsütésre leváltja Orbán Viktort, a helyzet hozza felszínre a képességeket…..

Nem való a mai politikai életbe az, akinek kétségei vannak, és nyitott mások véleményére is – állítja Pető Iván, a valamikori SZDSZ, egykori elnöke Németh Péternek adott interjújában.

Érdemes szembenézni azzal, hogy milyen illúziókat dédelgettünk a rendszerváltás után

A volt szabad demokrata politikus hangoztatta, érdemes szembenézni azzal, hogy milyen illúziókat dédelgettünk a rendszerváltás után, és azt is be kell látni, az a rendszer sem volt makulátlan. Az akkori politikusok egy részének jelentős korlátai, ismerethiányai voltak, és komoly normasértések is előfordultak. Ezért említette a zsarolásokat, amelyek, tette hozzá zárójelben, sajnos, úgy tűnik, szerves részei a politikának:

„Nagyon messze vagyunk attól, amit 1990-ben, a legjobb szándékkal elképzeltünk. Nem akarnám elmondani a közhelyeket a mai politikai helyzetről, lehet vitázni, hogy hibrid rendszer, autoriter rezsim, diktatúra, esetleg maffiaállam, netalántán fasisztoid mutáció, amit látunk, de azt nehéz lenne kétségbe vonni, hogy az egy kézben lévő hatalom mellett a demokratikus intézmények működése jórészt formális. Az is sokak meggyőződése, többek között az enyém is, hogy addig nem lépnek fel erőteljesebben a kormányzat képviselői, amíg a hatalmukat nem veszélyezteti valami, vagy valaki, vagyis csak addig hagyják az utcai megmozdulásokat, vagy éppen a sajtó még létező szabad részét, amíg ezek a demokratikus látszatot erősítik. Innen nézve tehát valóban a boldog békeidőknek tűnik a ’90 utáni korszak.”

Önámítás nem volt

Megfogalmazta, mi tagadás, ő is belekerült abba a helyzetbe, amelybe a politikusok jelentős része szintén, hagyta magát meggyőzni – más kérdés, hogy megalapozottan, vagy megalapozatlanul – , hogy van, lehet személyes szerepe, ha kivonnák az SZDSZ politikájából, akkor az rosszabb lesz, vagy minimum a választási eredmény szenvedi meg:

„Önámítás nem volt, én az egyéni választókerületi szavazatokból mindig jóval nagyobb arányban kaptam, mint a párt, így amíg indultam, mindig hoztam az SZDSZ konyhájára, de az is tény, hogy 2006-ban, amikor utoljára indultam választáson, elhatároztam, hogy ez volt az utolsó. Nekem az 1994-es és a későbbi koalíciós kormányzás mást jelentett, mint ahogy azt utólag beállítják; nekem a Horn-kormány volt a töréspont, noha az illúzióim java része már korábban elszállt.”

Ha az SZDSZ nem áll Bajnai mellé és egy évvel korábban jön Orbán

Kitért arra, 2010 után sokan mondták, ha nincs a válságkezelés, akkor Orbánnak kellett volna mindazt meglépnie, ami a népszerűtlenséget okozta, de ettől ő megmenekült. Szerinte nem így működnek a dolgok, ha az SZDSZ mondjuk nem áll Bajnai mellé és egy évvel korábban jön Orbán, akkor ugyanígy megcsinálja a NER-t és ugyanígy lehetne hallgatni az idézett dumákat, hogy nekik köszönhetjük:

„2010-ben még elment ez a szöveg, az ugyanis, hogy az MSZP meg az SZDSZ tehetnek arról, hogy kétharmadhoz jutott a Fidesz, de azóta volt már két választás, hogy ha olyan nagyon mást akart volna a dolgozó nép szükséges hányada, akkor le lehetett volna szavazni a Fideszt, a választási rendszer torz mivolta ellenére is. „

A rendszerváltó pártok megszűnése szinte törvényszerű

Úgy gondolja, hogy a rendszerváltó pártok megszűnése szinte törvényszerű, minden hasonló országban nagyjából így történt, vagy annyira átalakultak, hogy csak a nevük maradt. Ilyen például a Fidesz:

„Amúgy nem szokatlan dolog, hogy egy párt változtatja nézeteit, a Fidesz annyiban talán különbözik másoktól, hogy nem meggyőződésből változtatott nézetet, Orbán Viktor biztosan nem, hanem pragmatikus okokból. A Fidesz haszonelvűen képvisel nézeteket. ” /…….. / „Olyan messzire, mint Orbán egyetlen kormány sem ment. Konkrétan a demokratikus intézményrendszer kiiktatására, az EU-ellenességre, a migráns-gólemre, az orosz- és kínai barátságra gondolok. Ez már egyáltalán nem volt szükségszerű..”

Be kell látni, hogy nem a reflexiókra kíváncsi a közönség, hanem a teljes azonosulásra

Ennek a látszata az, ami meggyőzi az embereket arról, hogy akik vezetik őket, azok hisznek is abban, amit csinálnak:

„Azt nem tudom, hogy aki egy kicsit jobban odafigyel arra, ami a magyar politikában történik, az úgy látja-e, hogy Orbán Viktor hisz egyáltalán bármiben a személyes érdekein, a hatalom birtoklásán túlmenően. De ha valaki képes azt belemondani az ország arcába, hogy én soha nem hazudtam, az tud úgy viselkedni, mintha ő maga is elhinné az állítását. „

Nem önmagukban a politikusok hozzák el a változást,

nem jelenik meg a semmiből egy olyan személy, aki aztán egy varázsütésre leváltja Orbán Viktort, a közhangulatnak kell olyannak lenni, hogy felemelje azt a politikust, aki alkalmas erre a szerepre:

„Vagyis akkor lesz majd ilyen személy, amikor a helyzet megérik erre. Én még úgy tanultam a történelmet, hogy Dózsa György és mások azért buktak el, mert úgymond korán jöttek, a helyzet nem érett még meg helyes nézeteik győzelmére. Ez így nyilvánvalóan hülyeség, de tény, a helyzet hozza felszínre a képességeket, a mai közhangulatban egy ellenzéki politikus csak kopik, frusztrálódik. Ami persze nem azt jelenti, hogy nem a közhangulat változtatása a feladata. Szóval az nem jelent semmit, hogy nem látunk olyan ellenzéki szereplőt, aki kézben tudná tartani a folyamatokat Orbán után.”

Forrás: Hírklikk

https://varosikurir.hu/part-tagkonyvet-a-tok-melle/

https://varosikurir.hu/kuncze-gabor-hajra-hatasztan-naesaztan/