Banánköztársaság
A piros fejű tizedes, avagy látták piknikezni a házelnök urat, de nem ő volt, avagy mit üvöltenek a kőleók
Fodrozódnak a hullámok a Karamellában, Völner kartárs dugimilliói után sok más ügyet is be kell takarni. Megint üvöltöznek a kőleók a Lánchíd tövében, azt üvöltik, hogy ió, ció, korrupció. Rab László szŰrreál összefoglalója az 50-es hetünkről.
Fodrozódnak a hullámok a Karamellában, Völner kartárs dugimilliói után sok más ügyet is be kell takarni. Megint üvöltöznek a kőleók a Lánchíd tövében, azt üvöltik, hogy ió, ció, korrupció. Rab László szŰrreál összefoglalója az 50-es hetünkről.
Esküszöm – de csak túlzott óvatossággal
Nem kell persze mindjárt falnak menni attól, hogy Völner álomtitkár úr azon a napon tette le esküjét (esküszöm az élő istenre, meg minden nekem fontos személyre, hogy minden körülmények között tisztességes maradok), amikor éppen beesett az esedékes ötmillás jatt a végrehajtók kamarátorától. Hogy lehet úgy esküdni, kérdezheti az egyszerű álompolgár, hogy közben tudjuk magunkról: éppen utolsó mocsok csalásban vagyunk nyakig benne? Mondjuk azt mégse lehet, hogy szólunk a házelnök úrnak, minden magyarok élő lelkiismeretének, elnézést, Lacibá’, az eskü egyes részeit csak úgy elmormolnám, mert nem tudom majd meggyónni. „Mellik részt szeretnéd csak úgy átabotában?” – kérdi képzeletünkben a Lacibá. „Hát pédul azt, hogy a jogi doktori cumlaude címemet soha nem használom jogtalan előnyök megszerzésére és urambocsá, bűncselekményekben sem veszek részt.” „Jól van, fiam, ezt kihagyhatod, engedélyezem.” „És ha lehet, azt se mondjuk már, hogy minden körülmények között… mert előfordulhat, hogy lelkünk éppen kenőmilliókra vágyik.” „Jóvan, ezt se mondjad. Akkor elég lesz csak annyi, ezt kérem majd jegyzőkönyvezni, hogy ’ágyesz, búgyesz, ahogy lesz, úgy lesz’. „Ez nagyon is megfelel nekem, Deák Ferenc, akinek mégis utódai volnánk a törtetésügyi miniszter asszonnyal, azt mondaná rá, ’gondolta a fene’.” „Nem talált, fiam, azt nem Deák mondta, hanem Arany János.” „Ugyan, ki veszi ezt észre a Facebookon, instállom?” „Én. Rád ez a deáki mondás érvényes: ’Az óvatosság, még ha túlzott volna is, mindig figyelmet érdemel, mert a túlzott merészség több kárt okozhat, mint a túlzott óvatosság.’ Valljuk be, túl sokat pofáztatok a kamarátorral. És a végén nem tejeltetek rendesen a megfelelő helyre. Ezért kell most meglakolnod, pupák.”
Völner és/vagy Borkai
Völner kartárs Karamelláig szagló ügye kapcsán – tessék megbocsátani – Borkai polgártárs juthat az eszünkbe, itt milliókat dugogattak, ott meg másféle likba dugták a megfelelő testrészt. Nevezzük finoman anakondának. Esetleg boának, bránernek, brokesznek. Vagy legyen bulafon. Cerka, csík, hosszúcici. Kár, káresz, káró. Lucskos. Méteres kékeres (piros fejű tizedes), méteres kígyó, mikrofon, nagyfejű. Nyeles kalmopirin, oboa, páncéltörőlöveg, péló, pélosz, sátorrúd. Végül is a dugás, az dugás.
Színlelt következmények országa
És mi történt Borkai sátorrudas polgártárssal is? A Mini azonnal jegeltette, azóta ott kéreget a mosoniDuna-parton a járókelőktől, áruba kellett bocsátani az audikat is, nagyot lehet ám csúszni, mert erkölcsileg nem viseli a Minipárt (azt, ha valaki a saját szakállára kezd dolgozni). És azon melegében lemondatták Palit is, mert itt ugyebár vannak következményei (annak, ha valaki a saját szakállára kezd dolgozni, és nem tejel rendesen fölfelé).
Amúgy az édes ellenzék ajvékolhatna valamivel többet Völner Pali csinosch történetéről. De nem a másodvonalbeli, pártalapításra készülő, lejárt szavatosságú, a Minipártból kikopott jelöltekre gondolok, hanem azokra, akik nagyobb választói tömeget képesek megmozdítani. Mégiscsak az igazságügyi miniszter helyetteséről van szó. Aki nem akar lemondani mandátumáról, mert akkor baj lenne a Minnerstájsz többségével az agyarparlamentben. De ellenben még végkielégítést is szeretne, amiről megint Borkai piros fejű tizedese juthat az eszünkbe, de már lóváltozatban. Szóval tessék már beleállni, demokrata barátaim! Az, hogy Nem hagyjuk!, nem biztos, hogy elég lesz jövő tavasszal. Szabad több és a Palikáéhoz hasonló történeteket megtalálni/elmesélni/továbbadni/megosztani. Ne mindig az MTI-híreket tessék már bújni, és utána kiírni az Arcbúkra, hogy de bezzeg a Falucskai Ivett nem mondta be a tévében a korrupciós ügyeket. Van ott az Ivettnnek más beolvasni valója. Nem fog olyan piszlicsáré ügyekkel foglalkozni, hogy Palika kabátzsebébe nyolcvanmillió adózatlan forintocskát dugtak. A kormányújságok úgyis hallgatnak, mint szar a fűben, azokat a Karamellában szerkesztik. Akkor viszont ne susmutoljunk már azon, hogy miért nem írja ez meg a kínos ügyeket.
Hogy az álompolgár elhiggye
Máshol máshogyan kell terjeszteni a Mini rohadt rendszerének lejtmenetét. Hogy az álompolgár elhiggye. Azt pedig, aki mondja, szeresse. Mert ezzel lesz itt a legtöbb baj, úgy látom. Beszéljünk világosan: hogy lesz MZP szeretetreméltóbb, mint most? Ez dönt ugyanis a 22-es választáson. Addigra Palika ügyének úgy kellene állnia, hogy az utolsó kis faluban is kívülről fújják. Ismételni kell, hogy megjegyezze az ezerfejű hidra. (Azoknak, akik nem értik: a nép.)
Erre csörög a dió
Apropó házelnök úr. Kabinetfőnökének, Veress Lászlónak Hargita megyében, Tibódon van egy szerény úszómedencés háza, és a helyiek úgy nyilatkoztak a helyszínen forgató Juhász Péternek (magyar újságok, figyelem, ezek szerint nem mindent Pesten lehet csak megtudni), hogy többször látták a legszebb bajszú magya rembört, aki annak ellenére nagykanállal eszi a hazafiságot, hogy a komóban pártintézeti alkalmazott volt.
A Juhász-féle riportban több helyi lakos úgy nyilatkozott, látták Tibódon Kövér Lászlót. Volt, aki úgy tudta, az ingatlan a házelnöké. Ugyanakkor a romániai földhivatali adatok alapján Veress László tulajdonában van a 188 négyzetméteres alapterületű házikó. Kövér László nem siette el a környezetében felbukkanó szagos ügyek kapcsán a megszólalást, másfél hónap után (!) reagált a kabinetfőnökét érintő alapítványi ügyre is, ott ugyebár sikkasztás miatt folyik nyomozás. „Veress László családja ugyanis sajátjaként használ egy budai villalakást, amit külhoni magyaroknak szánt adományokból (!) vásárolt 240 millió forintért a Magyar Tehetségekért Határtalanul Alapítvány. A szervezet kuratóriumi elnöke, Visontai Kálmán Veress munkatársa az Országházban. A határon túli magyaroknak szánt adományokból nemcsak villalakásra, hanem egy Audi A6-os megvásárlására is jutott pénz, ezt Visontai használja. A szervezet egyetlen nemzetközi forrásból kapott adományt, több mint 322 millió forintot. A támogatás Frank Liu tajvani milliárdos üzletember közbenjárásával érkezett, aki jó barátságot ápol Kövér Lászlóval (a házelnök nemrég állami kitüntetésre is felterjesztette), bár az máig nem derült ki, hogy pontosan melyik cég utalt az alapítványnak.” (forrás: 24.hu)
Az Országgyűlés elnökének erről ennyi mondanivalója volt, de ezt se ő mondta bele a képünkbe, parlamenti sajtófőnökét dobta oda a hidra elé:
”Kövér Lászlónak nincsen és soha nem is volt semmilyen kapcsolata a magán adományozók által létrehozott és kizárólag magántőkéből fenntartott Magyar Tehetségekért Határtalanul Alapítvánnyal és annak tevékenységével, tisztségviselőivel.”
Magyarul nem volt robbanás a csernobili atomerőműben. Köszönjük szépen, Falucskai Ivettet hallották, az 50-es hét ragyogó napsütéssel telt, langyos meleg permetezett a magyar légtérben, a magyar családok bukszája dugig telt zsével, erről legközelebb mondok tizenegy másodpercet. Jövök vissza, az ég áldja a káposztaágyást migráncsoktól megvédő Lonci bácsit és Manci nénit. Jöjjön az 51-es a babahordóban ficánkoló kis Jézussal (nem tévesztendő össze Rákai Phil-lel). (Ui: A magam nevében is Boldog Karácsonyt kívánok minden kedves és nedves olvasómnak! Remélem, bírjátok még a tempót.)
