Polt Péter legfőbb ügyész úgy látja, hogy az általa vezetett szervezetet ért kritikák légből kapott, “minden alapot nélkülöző” politikai támadások. Szerint ez jellemzi többek között a Czeglédi-ügy, vagy az európai ügyészség tálalását is.

A visszautasított meghívás

Arra a kérdésre, hogy nem fél-e, hogy azt mondják, azért nem fogadta el az  Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottsága elnökének meghívását, mert takargatnivalója van, a legfőbb ügyész elmondja, hogy eddig is készséggel működött együtt a szervezettel, és ezután is így tesz:

Sőt, a meghívás elutasításakor is felhívtam a figyelmet arra, hogy továbbra is elkötelezett vagyok az Európai Unióban történő szakmai együttműködés iránt, és természetesen a magyar ügyészség minden segítséget megad a bizottságnak feladatai elvégzéséhez. Azért mondtam nemet, mert a sajtó és a bizottság egyik tagja politikai dimenzióba helyezte a meghívást: összekötötte a folyamatban lévő uniós választási kampánnyal.”

Természetesen az ELIOS-ügy is szóba került.

“Elios-ügyben a Nemzeti Nyomozó Iroda – az OLAF érveit mindvégig szem előtt tartva – nagyon komoly nyomozást folytatott le, és ennek eredményeként jutott arra az álláspontra, hogy nem történt bűncselekmény.”- llítja Polt Péter.

A meglehetősen alákérdezés ízű reakcióra, ami azt veti fel, hogy talán nincs az eltusolás vádja, ha nyilvánossá teszik az OLAF ELIOS-jelentését, amit most még az országgyűlési képviselők sem láthatnak, ez a válasz:

“Az OLAF jelentései a feljelentés részét képezik, és ebből, illetve a törvényi előírásokból fakadóan bekerülnek az adott ügy iratanyagába. Ezeket viszont csak az nézheti meg, akinek jogi érdeke fűződik hozzá.” 

A “fideszes” bíróságról

Azoknak, akik esetleg nem olvassák a Magyar Nemzetben az eredeti teljes interjút, idézünk az írás elfogulatlan hangulatára  jellemző kérdést is:

“– Igen, és emiatt telekürtölik az országot azzal, hogy az ügyészség fideszes, a bíróság pedig még igazat is ad nekik. Ez sem zavarja?

Itt alapvetően egy elvi kérdésben van különbség a bíróság és a mi felfogásunk között. A bíróság azért hozta ezt a döntést, mert úgy vélte, hogy ez egy vélemény, a véleménynyilvánítás tárgykörébe tartozó kijelentések valóságtartamát pedig nem vizsgálja, tehát azok akár hazugságok is lehetnek. Miként ez az állítás is az. Szerintünk viszont az ominózus kijelentés egy tényállítás volt, hiszen egy konkrét büntetőüggyel kapcsolatban hangzott el. De tiszteletben tartjuk a bíróság ítéletét, annak fenntartásával, hogy nem értünk vele egyet.”

A legfőbb ügyész, akinek intézménye

máskor – például a Czeglédy-ügyben – oly bőkezűen bánik az előzetes letartóztatás lehetőségével, a Simonka György fideszes országgyűlési képviselő ellen indult költségvetési csalás ügyében így nyilatkozik ugyanerről a kényszer-intézkedésről:

“A büntetőeljárási törvény csak a legvégső esetben tartja alkalmazhatónak a letartóztatást, és tételesen felsorolja, hogy milyen feltételek mellett lehet elrendelni. A bűncselekmény súlya önmagában nem döntő tényező, egy súlyosabb bűncselekménynél sincs mindig értelme azonnal a legszigorúbb kényszer intézkedéshez nyúlni. A konkrét ügyben csak azt tudom megismételni, amit egy képviselői kérdésre már írásban kifejtettem: hogy valamennyi letartóztatási okot figyelembe véve a főügyészség nem látta szükségesnek az indítvány benyújtását, de az ügy természetesen halad előre, és a megoldás az ügyészség részéről időben már nincs messze.”

A főügyész véleményével az országgyűlési képviselőkkel szembeni, az MTVA épületében alkalmazott atrocitásról most nem foglalkozunk, nem azért, mert nem lenne érdekes, de úgy véljük, ezt folyamatosan tárgyalja a sajtó és a nyilvánosság.

Czeglédytől az Európai Ügyészségig

A Czeglédy-ügyben viszont igen impulzívan reagál a támadásokra, köztük azokra, amelyek a legutóbbi Európai Bíróság által hozott ítélet kapcsán támadják az ügyészséget. Ez az ítélet az, amely többek szerint összezúzza az ügyészség vádjait.

“Ezt visszautasítom, ahogy az ügyészséget és az ügyben eljáró kollégákat ért támadásokat is. Ebben az ügyben sem hangzottak el soha olyan szakmai érvek, amelyek akár csak egy pillanatra is komolyan megkérdőjelezhették volna a tisztességes és törvényes eljárást. A nyomozás rendkívül alapos volt, és szilárd tényekre emelt vádat lehetett benyújtani a bírósághoz.

Arra, hogy a sajtóban milyen jellegű közlemények jelentek meg, amelyek ezt próbálták aláásni, nagyon jó példa a legutóbbi időknek ez a fejleménye, amit ön is említ. Valójában annyi történt, hogy az uniós bíróság kimondta: jogszerű volt, hogy 2015-ben a bűncselekményekkel kapcsolatba hozható cégcsoport a rendes, nem pedig az úgynevezett fordított áfa szerint fogadott be számlákat, mivel a fordított áfa szabályainak alkalmazása csak a következő évtől vált kötelezővé. Következésképp az elkövetők ebben az évben is a korábbi gyakorlatot folytatták. A vád szerint a be nem fizetett áfát a számlázási láncban később következő cég visszaigényelte, így károsítva a költségvetést.”

 Minden kommentár nélkül

Az Európai Ügyészségről

“Régóta foglalkozom ezzel a kérdéssel legfőbb ügyészként, kutatóként és egyetemi tanárként is. Az uniónak vannak sikertörténetei: ilyen az OLAF és az Euro­just is, ami a bűnügyekben való nemzetközi igazságszolgáltatási együttműködést koordinálja magas színvonalon, nagy hatásfokkal. Az alapszerződés tehát, nem véletlenül, ennek megerősítését irányozta elő, vagyis az eredeti gondolat az volt, hogy a Eurojust alakult volna át európai ügyészséggé.

Ezt a forgatókönyvet mi is támogattuk volna, hiszen mindig az élharcosai, szorgalmazói voltunk a Eurojust égisze alatt működő közös nyomozócsoportok megalakításának, amelyek eredményesen léptek fel a határokon átívelő bűnözéssel szemben. Az európai ügyészség esetében nem látom biztosítottnak a szakmaiságnak ezt a magas fokát, és elgondolkodtató az is, hogy bizonyos körben feljogosították rá, hogy válogasson az ügyek közül.

A tervezett működése ráadásul alkotmányossági aggályokat is felvet, sérti a nemzeti szuverenitást, mert amíg a közös nyomozócsoportban együtt dolgozó rendőrök és ügyészek megmaradnak a hazájuk szerveinek kötelékében, az európai ügyészség munkatársai egy nehezen felügyelhető, nemzetek feletti hatóság széles jogkörrel felruházott emberei lesznek.”

A teljes cikk itt olvasható

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét