Pusztai Erzsébet pontosít: nincs a szövegben, hogy “meg kell hallgatni a szívhangot”, a szöveg sokkal homályosabb

Pusztai Erzsébet, az Antall-kormány Népjóléti- majd az Egészségügyi Minisztériumának politikai államtitkára fontos, ám a lényeget kevéssé befolyásoló pontosítást tett közösségi oldalán a Pintér Sándor “bel-oktatás-egészségügy-szociális-rendvédelmi stb. miniszter” nevéhez köthető abortusz elvégzését módosító törvény-kiegészítéséhez.

“Újságírók és nyilatkozók figyelmébe: pontosítok!

Nem a törvényt módosították, hanem a végrehajtási rendelet mellékletét! (Fölösleges zavarkeltés az egész!) Nincs a szövegben, hogy “meg kell hallgatni a szívhangot”, a szöveg sokkal homályosabb.

Tájékoztatok mindenkit, hogy a Magzatvédelmi törvényt 1992 végén szavazta meg a parlament, az Antall kormány idején. Én voltam – képviselőként, majd a Népjóléti Minisztérium politikai államtitkáraként – az aki a törvény előkészítést kézben tartottam és a törvényalkotás folyamatában végig tárgyaltam és vitáztam. Az 1999-es módosítást is én dolgoztam ki, akkor az Egészségügyi minisztérium politikai államtitkáraként.

Az 1990-ben még évente 90 ezer terhességmegszakítás mára 23 ezer körülire csökkent évente. Igaz, a születések száma is csökken. Ebből látható, az is hogy nem az abortusz csökkenti a születések számát!”

“A törvényben nagyon sok olyan pont van, mellyel támogatni kellene az állapotos nőt!

Na ezeket nem tartották olyan fontosnak, hogy megvalósítsák! A jelenleg is hatályos 1992. évi LXXIX. törvényből: “(3)Az állam

  • a) elősegíti a fogamzásgátló készítmények és eszközök rászorultságtól függő kedvezményes igénybevételét, a magzati élet védelmét szolgáló, valamint a fogamzásszabályozást ismertető kiadványok közzétételét és a tömegkommunikáció fórumain való ismertetését;
  • b) elősegíti az anya, illetve a család egésze számára elérhető, megfelelő szakmai felkészültséggel rendelkező válságkezelő tanácsadás rendszerének fejlesztését, és szabályozza a tanácsadás során az állami, illetőleg a civil szervezetek hatékony együttműködésének feltételeit, formáit;
  • c) támogatja a magzati élet védelmét szolgáló tevékenységet, szervezeteket, különösen azokat, amelyek anyagi támogatást is nyújtanak az arra rászoruló várandós anyáknak;
  • d) a munkajogi szabályozás eszközével gondoskodik a várandós anyák fokozott munkahelyi védelméről;
  • e) valamint a helyi önkormányzat a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátások biztosításával segíti a várandós anyát és családját a születendő gyermek vállalásában és felnevelésében”

Háttér

Közleményt adott ki a Belügyminisztérium, melyben arról volt szó, hogy

„a szívdobbanás korszerű eszközökkel már a várandósság korai szakaszában kimutatható, ezért a szakmai irányelv teljesebb körben ajánlja a tájékoztatást a várandós nő számára.”

A friss Magyar Közlönyből derült ki, hogy ez a gyakorlatban azt jelenti majd, hogy az abortuszt kérő nőknek kötelező lesz meghallgatni a magzati szívhangot, anélkül nem hajtják végre a beavatkozást.

A szeptember 15-én életbe lépő rendeletet Pintér Sándor adta ki: megváltoztatta a magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló rendelet mellékletét, a terhesség megszakításához szükséges kérőlapot.

A módosítás szerint

a terhes nőnek be kell majd mutatnia egy olyan szülész-nőgyógyász által kiállított leletet is, amely rögzíti, hogy számára az egészségügyi szolgáltató a magzati életfunkciók működésére utaló tényezőt – vagyis a szívhangot – egyértelműen azonosítható módon bemutatta.

Ez az egész egyébként Dúró Dóra Mi Hazánkos képviselő vesszőparipája volt évek óta. (Via 24.hu)

MOK-közlemény az ügyben

“A Magyar Orvosi Kamara elnökségének véleménye: a művi terhességmegszakítással kapcsolatos új szabályozás nem ellentétes a MOK érvényes etikai kódexével és annak alapelvével, mert orvosként célunk minden emberi élet védelme. Az új szabály a meglévő protokollt érdemben csak adminisztratívan módosítja: eddig is szükséges volt a magzat életjeleiről meggyőződni, arról a terhes anyát tájékoztatni. Az abortusz és a magzati élet védelme, a női méltóság és önrendelkezés fontossága összetett, bonyolult társadalmi, filozófiai kérdés, melynek leegyszerűsítése és politikai térbe emelése csak árt minden érintettnek. Ezért sajnáljuk, hogy az új szabály megjelenését társadalmi vita, szakmai egyeztetés ezúttal sem előzte meg. A MOK nyitott egy meginduló párbeszédben az orvosi és orvos-etikai szempontok képviseletére. Ugyanakkor – nem csökkentve a kérdés jelentőségét – ismét jelezni kívánjuk, hogy az egészségügy számos egyéb területe igényel azonnali figyelmet és mielőbbi beavatkozást.”

Ha megírná véleményét, vagy megvitatna ezt-azt másokkal, esetleg kérdése lenne a cikkel kapcsolatban, Facebook oldalunkon megteheti!

FRISS!