Banánköztársaság
Magyar György: egy rasszistának minősíthető politikus válthatja Áder Jánost a köztársasági elnöki poszton?
Sajtóhírek szerint Trócsányi László egykori igazságügy-miniszter lehet Áder János utóda a köztársasági elnöki poszton. A plágiumbotránya miatt távozott Schmitt Pál után jöhet egy belga bírósági ítélet szerint idegengyűlölőnek, rasszistának minősíthető ember, aki szinte mindenhez is ért? Trócsányi már volt miniszter, nagykövet, alkotmánybíró és most EP-képviselő, de az Európai Bizottságba nem sikerült bekerülnie, mert az Európai Parlament összeférhetetlenségre hivatkozva megvétózta a jelölését.
Sajtóhírek szerint Trócsányi László egykori igazságügy-miniszter lehet Áder János utóda a köztársasági elnöki poszton. A plágiumbotránya miatt távozott Schmitt Pál után jöhet egy belga bírósági ítélet szerint idegengyűlölőnek, rasszistának minősíthető ember, aki szinte mindenhez is ért? Trócsányi már volt miniszter, nagykövet, alkotmánybíró és most EP-képviselő, de az Európai Bizottságba nem sikerült bekerülnie, mert az Európai Parlament összeférhetetlenségre hivatkozva megvétózta a jelölését.
Várhatóan – ha csak nem Kövér Lászlóról akarják elterelni a figyelmet – Trócsányi Lászlót, jelenlegi fideszes európai parlamenti képviselőt, korábbi igazságügy-minisztert jelölik a kormánypártok Áder János köztársasági elnök utódául, akinek jövő májusban lejár az ötéves megbízatása. Ezt fideszes források is megerősítették a Népszava kérdésére válaszolva. Ezzel kapcsolatban vegyük sorra, miként választják a köztársasági elnököt, és az államfő milyen hatáskörrel rendelkezik.
Az alaptörvény szerint
„Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett”.
Ez milyen jól hangzik, bár egyetlen szó sem igaz belőle!
Amúgy a
„köztársasági elnököt a korábbi köztársasági elnök megbízatásának lejárta előtt legalább harminc, legfeljebb hatvan nappal (…) kell megválasztani”.
Ezzel kapcsolatban idézzük fel: újabb öt évre köztársasági elnökké választotta Áder Jánost az Országgyűlés, és a döntés 2017. május 10-től hatályos. Harmadjára azonban senki nem töltheti be ezt a posztot.
Az államfő utódjáról így jövő márciusban, de legkésőbb április első napjaiban dönteni kell
Ez nem opció, hanem a T. Háznak az alaptörvényből fakadó kötelezettsége. Vagyis a fideszes kétharmadnak a következő parlamenti választás előtt kell határoznia arról, ki töltheti be a következő öt évre az államfői tisztséget. Nem elegáns persze, ha egy esetleges kormányváltást napokkal megelőzően hagyományoz az aktuális hatalom az utódjára szinte elmozdíthatatlan köztársasági elnököt, de a hatályos szabályokból sajnos ez jön ki. Az ellenzék szerint felvetődhetne a közvetlen elnökválasztás lehetősége is, de ezt a fideszes kétharmad nem támogatja.
Akkor most következzék egy kis jogi silabusz:
mire is jogosult a „nemzet egységét kifejező” köztársasági elnök. Ő tesz javaslatot a miniszterelnök, a Kúria elnöke, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, a legfőbb ügyész és az alapvető jogok biztosa személyére, kinevezi a hivatásos bírákat és a Költségvetési Tanács elnökét, valamint megerősíti tisztségében a Magyar Tudományos Akadémia, továbbá a Magyar Művészeti Akadémia elnökét.
Ami viszont talán érdekesebb:
az államfő feloszlathatja az Országgyűlést, ha az adott évre vonatkozó központi költségvetést március 31-ig nem fogadják el. Ugyanakkor amennyiben valamely törvényt az alaptörvénnyel ellentétesnek tart, akkor az Alkotmánybírósághoz fordulhat. Ez 2022-től elég érdekes helyzetet teremtene, mert ha Trócsányi lenne az államfő, egy esetleges kormányváltás után szinte minden törvénymódosításnak keresztbe tehet, a kizárólag fideszes delegáltakból álló Alkotmánybíróság meg vélhetően nem fog ellenállni neki.
És akkor nézzük meg, ki is a nevezett jelölt.
Az Inforádió.hu számolt be 2015 májusában arról, hogy az igazságügyi miniszter szerint ha valaki politikai menekült, annak bírálják el pozitívan a menekültjogi kérelmét, a gazdasági menekültek esetében azonban sokkal jobb ötletnek tartotta a menekültek visszaszállítását azokba az országokba, ahonnan jöttek. Magyarország – fogalmazott – már csak azért sem tudja befogadni a gazdasági menekülteket, mert gondoskodnia kell 800 ezer cigány felzárkóztatásáról.
A rasszistának tartott kijelentése okán nagyjából egységes volt az akkori ellenzék, és a lemondását, de legalábbis bocsánatkérést vártak volna el tőle. Ő persze arra hivatkozott, hogy félreértették a szavait. Szegény mindenhez is értő Trócsányiról ráadásul kimondták, hogy nem becsületsértés, ha antiszemitának nevezik. Elutasította ugyanis a belga bíróság Trócsányi László keresetét – ezt ugyancsak a Népszava tette közzé –, amelyet a Fidesz EP-képviselője a brüsszeli Világi Zsidó Közösségi Központ nevű szervezettel szemben nyújtott be.
Az ügy előzménye,
hogy Trócsányi a kormány tagjaként, és a Szegedi Tudományegyetem professzoraként részt vehetett volna a Louvain-la-Neuve-i Katolikus Egyetem és a brüsszeli St.-Louis Egyetem közös szervezésében megrendezett, „Ellenőrzés és vendégszeretet: a napjaink demokráciáját meghatározó migrációs politikák” című nemzetközi konferencián 2018 őszén. Ám néhány nappal a tanácskozás előtt a Centre Communautaire Laic Juif humanista értékek mellett kiálló szekuláris zsidó szervezet közleményt jelentetett meg, amely szerint megdöbbenéssel értesültek arról, hogy a konferenciára „egy idegengyűlölő, rasszista és antiszemita magyar miniszter” is meghívást kapott. Trócsányi emiatt nem vett részt az eseményen. Utána viszont pert indított, amit Belgiumban elbukott, és a döntést nem fellebbezte meg, mert nem akarta, hogy ez az ügy továbbra is napirenden maradjon.
Folytassuk a történetet azzal, miért nem lett Trócsányiból európai uniós biztos
Az EP jogi bizottsága 2019 őszén többek között azt kifogásolta, hogy a politikus egyértelműen részt vett a saját ügyvédi irodájának tevékenységében. Így igazságügyi miniszterként szerepe lehetett abban, hogy a Nagy és Trócsányi-féle ügyvédi irodáé lehetett a Paks II.-vel kapcsolatos 2018. évi szerződés megkötésére vonatkozó megbízás. Nem mellesleg az irodájának társtulajdonosát nevezte ki állami pénzből a személyes tanácsadójának. Ez így tényleg bűzlik.
Az sem tett jót a megítélésének, hogy a jogállamiságot és a bírói függetlenséget súlyosan sértő, utóbb szerencsére elbukott javaslattal állt elő a közigazgatási bíráskodás átalakításával kapcsolatban. Nem lett tehát önálló közigazgatási bíróság, de a rendszert úgy sikerült átalakítani, hogy a Kúria jogértelmezését a bírák kötelesek figyelembe venni, és attól csak kivételes esetben térhetnek el.
De nincs itt semmi gond,
mert lehetett nálunk „dr.” Schmitt Pál is államfő, akinek a plágiumvád miatt el kellett búcsúznia a doktori címétől és a posztjától, s utána jöhetett két cikluson keresztül az ősfideszes Áder János, mint a „nemzet egységét kifejező” köztársasági elnök, akiről leginkább annyit tudni, hogy felvette a fizetését, mert sok vizet nem zavart. Akkor már nincs több kérdésünk. A mindenhez is értő Trócsányi mit ronthat ezen a helyzeten?
Szerző
