Stumpf István magyar jogász, politológus, szociológus, egyetemi tanár, a politikatudományok kandidátusa. 1989 és 1990 között a Hazafias Népfront utolsó alelnöke, 1998 és 2002 között a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, 2010 és 2019 között alkotmánybíró. A volt politikus a 168 órának adott interjúját szemlézzük.

Erre szerződtem….

Az első Orbán kormány minisztere kitért arra, hogy 1998-ban készített vagy húsz interjút az Antall-kormány egykori tagjaival, meg azokkal, akik az Antall-kormányra ráláttak. Átvilágították a Horn-kormány működését, és kidolgoztak egy kancellária típusú kormányzati modellt. Orbán Viktor ennek alapján hívta be a kormányba, mint kancelláriaminisztert. Elmondta, mire szerződött:

“Arra, hogy segítsem azt a politikai generációt, amelynek a felnevelésében, kinevelésében, szocializációjában személyesen is részt vettem. Volt, aki a Fideszt három jelzővel írta le: liberális, radikális és anarchista párt. És amikor Kövér Lászlót megkérdezték, hogy miért volt liberális, azt válaszolta, azért, mert az állt a legmesszebb a kommunistáktól. Ezután nagyon érdekes, szerintem természetes fejlődésen ment keresztül a Fidesz. Sokan vádolják köpönyegforgatással, de nem, valójában módszeresen belenőtt abba a szerepbe, amelyben most van: keresztény konzervatív párt, nemzeti elkötelezettséggel. ”

Orbán régi álma….

Szerinte Orbán régi álma a nemzeti tőkésosztály létrehozása, 8-10 olyan nagyvállalkozóval, aki később a magyar nemzetgazdaságban fontos szerepet játszhat. Ha körbe nézünk, a szlovákoknál, cseheknél, lengyeleknél is lényegesen nagyobb tőkével rendelkező vállalkozók vannak:

“Mindenesetre Orbánnak az a célja, hogy jöjjön létre olyan hazai érdekeltségi háló, amely ennek a rendszernek a jövőjében érdekelt. Más egyéb technikák is ezt szolgálják: például az, hogy a szuper-államkötvényekkel tulajdonképpen a lakosság kezébe adod az ország adósságát. Ez is igen érdekes érdekeltségi háló: Azt szolgálja, hogy ne csupán a külföldi hitelezőktől függjön a rendszer. ”

Nem volt pártkatona….

Tudjuk, hogy alkotmánybíróként csalódást okozott Orbánnak, nem volt hajlandó a pártot kiszolgálni.

“Én azért mentem oda, hogy érvényesítsem a véleményemet az alkotmányos alapértékeket illetően. El is mondtam, hogy akár a kétharmaddal szemben is megpróbálom képviselni ezeket az értékeket. Már az elején néhány markáns különvéleményem láttán ki is derült, nem tetszik a fiúknak, ahogyan én gondolkodom, és hogy nem akceptálom kellőképpen a kormányzati szempontokat, pedig már eltöltöttem négy évet a kormányban. De éppen ezért úgy gondoltam, még inkább rajtam a felelősség, figyelmeztetnem kell azokra a határokra a kormányt, amelyeket nem szabad átlépni.”

Demokrácia mindenek felett…..

Orbán jelenlegi rendszerével kapcsolatban megfogalmazta, nem szereti azokat a jelzős szerkezeteket, hogy illiberális demokrácia, autoriter rendszer, mert sokszor inkább elfedi, semmint megragadja a lényeget. Van tudatos szándék a politikai rendszer átalakítására, de azt gondolja, ez nem azt jelenti, hogy fel kell számolni a demokrácia fundamentumait:

“Mert ha azt teszi, akkor azzal kell számolnia, hogy mindenféle szabály nélkül ővele szemben is ugyanígy fognak fellépni. Én nem adom fel a reményt, hogy ezeket a dolgokat meg lehet beszélni. Szerintem még nem jutottunk el a demokrácia szabályainak a megsértésében addig a pontig, ahonnan már nincs visszatérés. Lehet konszolidálni a helyzetet, vagy lehet számos dologban megállapodásokat kötni, de biztos vagyok abban, hogy ha erre nem hajlandó a kormányzat, akkor azzal kell számolnia, ami az önkormányzati választásokon is történt. ”

Az önkormányzati választás nagyon fontos figyelmeztető vészcsengő volt

szerinte a kormányzatnak arra vonatkozóan, hogy jelentős számban vannak olyan emberek, és nem csak Budapesten, hanem még tíz nagyvárosban is, akik elégedetlenek valami miatt azzal a teljesítménnyel – és ez nem feltétlenül kormányzati teljesítmény -, valamint azzal a magatartással, amit a Fidesz vezetői képviseltek helyi szinten:

“…Orbán Viktor is öregszik, szerintem ő sem bírja már futballistaként sem a támadó középpályás játékot, el is tud fáradni benne. Meg kell nézni, az emberek többsége érdekelt-e abban, hogy a kialakult helyzet konszolidálódjon. Az igaz, hogy Orbán természete a háború, a harc, abban érzi igazán jól magát, és a képességeit is akkor tudja igazán jól mozgósítani. De nem lehet végtelenségig háborúban és harcban élni. Azok az emberek, akik a politikát nem háborúként és harcként, hanem konfliktusmegoldásként és a nemzeti érdekek érvényesítésének a terepeként fogják fel, azok joggal várják azt, hogy konszolidálják számos fontos stratégiai lépésnek az eredményeit, amiket meglépett ez a kormány az elmúlt kilenc év alatt. ”

Ha a Fidesz nem veszi észre….

Megfogalmazta, ha a Fidesz nem veszi komolyan ezt a figyelmeztetést, akkor nehéz helyzetbe kerülhet, abban az esetben, ha rosszabbodik az ország gazdasági pozíciója, és egyre nagyobb rétegek kerülnek szociálisan komoly válságszituációba. Most még ez távolinak tűnik:

“Nagyon közelinek érzem azt a pontot, ahonnan már nagyon nehéz a rendszert lebontani, átalakítani, más rendszert működtetni. Korábban mindig az volt a várakozás, hogy majd az EU leváltja Orbánt, nem fogja megengedni, hogy ez történjen egy tagállamban. Közben Orbán kibővítette a nemzetközi mozgásterét. A Fidesz igen komoly mértékben beágyazódott a magyar társadalomba, magas támogatottsága azzal is összefüggésben van, hogy nincs alternatív jövőkép. Amit Orbán Viktor most jövőképként kínál a társadalom számára, az a kormányzás összes negatívumával együtt még mindig elfogadhatóbb, mint az, amit nem kínált fel egyelőre senki, meg amit most próbálgat az ellenzék.” /…../ “Gúzsba kötve kell táncolni.” /…./ “A parlamenti pankrációkkal tarkított kormánykritika nem elegendő, eljött a kormányzóképességi vizsgák ideje. ”

/ Az interjú teljes szövege a 168 óra online oldalán olvasható el./

1 hozzászólás

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét