Banánköztársaság
Szűcs R. Gábor: semmi sincs úgy – pártéskormány állítás vs. igazság
A pártéskormány és zsebsajtó hisztériája miatt átnéztem a migránsok áttelepítéséről szóló határozat tervezetét, mondom: tervezetét. Potom 800 valahány oldal, de kíváncsi voltam.
A pártéskormány és zsebsajtó hisztériája miatt átnéztem a migránsok áttelepítéséről szóló határozat tervezetét, mondom: tervezetét. Potom 800 valahány oldal, de kíváncsi voltam.
Összefoglalva
- 1.) Nem kötelező
- 2.) Szolidaritási Alapot (Solidarity Pool) hoznak létre , melyhez minden tagállam a lakosság száma és a GDP-jének nagysága szerint járul hozzá.
- 3.) Átteleptettként évi 30 ezer EUR-t fizetnek a befogadó országnak
- 4.) Évi 30 ezer főről van sző, ezt elosztva a leginkább terhelt (küldő) országok levonásával 24-25 tagállam közt oszlik el a létszám
- 5.) A fogadó tagállam felelős azért, hogy az áttelepített menekült ne hagyja el az országot.
- 6.) A küldő ország felelős azért, hogy a menekültek egyike se jelentsen biztonsági kockázatot.
- 7.) Nem muszáj menekülteket fogadni: pénzzel is hozzá lehet járulni ez a mellékletben szereplő képlet szerint történik.
Az egész csupán, hangsúlyozom, javaslat, a menekültekkel leginkább terhelt tagállamok megsegítésére készült, a szolidaritás elvén, ami az EU egyik alapelve. Semmi összefüggés nincs az uniós pénzek blokkolása és a szóban forgó intézkedés között, bár a propaganda (copy right Goebbels) ezt fogja tamtamolni.
Háttér
A Mandiner -és a többi kormányközeli portál- olvasata a fent nevezett üggyel kapcsolatban „kerítésen belüli” használatra:
„„Történelmi” egyezségnek nevezték a tárgyalófelek a 11 órás maratoni tárgyalássorozat eredményeképpen létrejött csütörtök esti megegyezést – a jelző nagyrészt annak köszönhető, hogy a 2015-ös menekültválság óta nem tudtak dűlőre jutni a tagállamok a közös uniós álláspontról az elmúlt évtized legellentmondásosabb politikai kérdésében, a migráció ügyében. A magyar kormány azonban nem tapsol a megegyezésnek, amit továbbra is határozottan elutasít. Orbán Viktor kormányfő így reagált a fejleményre:
„Brüsszel visszaél a hatalmával. Át akarják telepíteni Magyarországra erővel a migránsokat” − írta.
A magyar álláspont szerint
ez elfogadhatatlan! Erőszakkal akarnak bevándorlóországot csinálni Magyarországból.”
Giorgia Meloni olasz kormányfő bevándorlásellenes programmal nyert választást, így számára a deal csak akkor volt elfogadható, ha biztos garanciák kap az olasz álláspont feltételeire. Olaszország kőbe véste a tárgyalások előtt, hogy pénzügyi kompenzáció ellenében sem lesz tovább a bevándorlók hatalmas menekülttábora, vagyis a befogadottakat szét kell osztani a tagállamok között, azok nem maradhatnak olasz területen. Németország pedig azzal érvelt, hogy megoldást kell találni a migrációs helyzetre, mert a német földre érkező menekültek 80 százaléka mindenfajta regisztráció, igazoltatás nélkül jut el oda.
Végül Olaszország mentességek fejben beadta a derekát, az egyezséget azonban Magyarország és Lengyelország kategorikusan visszautasította.
Az egyezség szigorító része a migránskvóta ügye: a tagállamoknak arányosan meghatározott számú bevándorlót be kell fogadniuk a többi tagállam tehermentesítése érdekében,
évente legkevesebb 30 ezer bevándorlót fognak szétosztani a tagállamok között, a befogadás kiváltására egy tagállamnak meghatározott összeget (22 ezer euró (8 millió forint) „szolidaritási hozzájárulás” / be nem fogadott migráns) kell majd befizetnie egy uniós alapba, amelynek keretéből nem uniós országok területén, a migrációs forrásországokba való repatriálási projekteket fog az Európai Bizottság finanszírozni.
