Banánköztársaság
Tarjányi Péter: ultimátum Moszkvának, de mi lesz, ha Putyin nemet mond, és ez miért lehet rossz nekünk?
Donald Trump és Keir Starmer, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia vezetői most először közösen álltak ki, és kimondták: Putyinnak 10–12 napja van leállítani az ukrajnai támadásokat, különben jönnek a szankciók. Ez gazdasági, kereskedelmi és politikai nyomás. Nem fenyegetés, de egyértelmű figyelmeztetés – kezdte elemző bejegyzését Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő.
„A világ újra egy határvonalhoz ért
A kérdés nem az, hogy mondhatnak-e ilyet. A kérdés az, mi lesz, ha Putyin nemet mond. És ez most már nemcsak Ukrajnát érinti. Hanem bennünket is.
Mert Magyarország ott áll a NATO keleti szélén, miközben stratégiai szinten továbbra is az orosz energiától függ.
Ez hibás döntések miatt van így, de most ezzel nem tudunk mit kezdeni. Ez adottság. Azonban ha baj van, ezen múlik minden.
Mit tehet Trump?
Trump most három szinten tud nyomást gyakorolni és mindhárom minket is érinthet:
1. Gazdasági támadás – amerikai stílusban
Új vámok nemcsak Oroszországra, hanem azokra is, akik velük üzletelnek.
- Másodlagos szankciók: aki orosz partnerekkel dolgozik, azt az USA is szankcionálhatja.
- Pénzügyi blokád lehetősége, akár EU-tagországokat is érintve.
Magyar cégek is célkeresztbe kerülhetnek, ha nem tisztázott, milyen kapcsolatuk van Moszkvával.
2. Katonai-technológiai áttörés Ukrajna oldalán idén.
- Valós idejű műholdképekkel, drónokkal, mesterséges intelligencia által vezérelt hadműveleti támogatással.
Ukrajna gyakorlatilag így „mindent lát a fronton”, ez pedig kiszámíthatatlan orosz reakciókat válthat ki.
3. Politikai nyomásgyakorlás a szövetségesekre
- „Válasszatok oldalt” – üzeni Trump az EU-nak és minden partnernek.
Emiatt Magyarország veszélybe kerülhet, ha túl közel marad Moszkvához és túl távol Washingtontól.
Mit tehet Putyin?
- 1. Energiakorlátozást indíthat Európa felé – mi ezt azonnal megérezzük.
- 2. Tovább támadhatja Ukrajna civil célpontjait, hogy gyengítse a belső támogatottságot.
- 3. Provokálhat NATO-tagokat, digitálisan vagy dezinformációval.
Putyin mindig akkor lépett nagyot, amikor a világ azt hitte: már nem meri. Most is lépni fog. Csak nem tudjuk, merre. És mi lesz Magyarországgal?
Mi nem vagyunk hadviselő fél
De ha az amerikai szankciók és az orosz válaszcsapás egyszerre érkezik, akkor mi a kettő között találhatjuk magunkat. Mert nem nyugati függésben vagyunk, hanem orosz energiafüggésben. És ha baj van, ez nem csak külpolitikai kérdés lesz. Hanem pénzügyi kérdés a pénztárcánkban is. Ezért pártállástól függetlenül, egyértelműen kérem a magyar politikai vezetőket, hogy lépjenek:
1. Sürgős, teljes spektrumú kapcsolatfelvétellel az USA kormánya felé…
- Külügy, gazdaság, energetika, nemzetbiztonság szinten
- Biztosíték kell, hogy ne kerüljünk szankciós mellékcsapásba.
2. Nemzeti válságforgatókönyv közös kidolgozása
- Kormány és ellenzék együtt
- Témák: energiabiztonság, pénzügy, társadalmi stabilitás, logisztika területén ha bajba kerülnénk.
3. Rövid és középtávú energiafüggetlenségi terv
- Cél: 2026-ra 50%-ra csökkenteni az orosz arányt
- LNG, román-horvát hálózat, ipari takarékosság, megújuló energia tekintetében azonnali egyeztetések a partnerekkel.
4. Kiberbiztonsági készenlét emelése
- A támadás nem tankkal jön. Hanem informatikai támadással. Ez a legvalószínűbb lépés Moszkvától ha rosszat akar.
- Most kell zárni a réseket, nem akkor, amikor már késő.
Összefoglalva:
Nem azért szólok, mert félek. Hanem mert látom, mi következhet.
A világ két legnagyobb hatalma gazdasági háborúba fordul, és mi ott állunk a front mögötti zónában, orosz energiafüggéssel, kiszolgáltatott gazdasággal. Ha most nem készülünk fel, ha nem ülnek le végre egy asztalhoz a döntéshozók itthon, akkor nemcsak drágább lesz minden, hanem kiszámíthatatlanabb is. Ez már nem külpolitika. Ez a mindennapi élet ára.
Én szóltam. Időben. Felelősen. Aki vezetni akar, most lépjen. Nem az ellenfelet kell győzni. Ebben nincs kampány, most a bajt kell megelőzni.
<< Olvassa cikkeinket a Facebookon, az Instagramon, a Linkedinen, és a Google hírei között is! >>>
Háttér…
A Kreml tudomásul vette a Trump-féle megállapodás ütemtervét, írta a TASZSZ.
„Tudomásul vettük Trump elnök tegnapi nyilatkozatát”
– mondta Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára egy erre vonatkozó kérdésre, és hozzátette, hogy „szeretné elkerülni az amerikai vezető szavainak bármilyen értékelését”.
Trump június közepén először 50 napot szabott arra, hogy megállapodásra jusson Oroszország és Ukrajna, ezt követően pedig 100 százalékos kereskedelmi vámokat vetne ki Moszkvára és kereskedelmi partnereire. Most hétfőn már arról beszélt a brit miniszterelnökkel, Keir Starmerrel való találkozóján, hogy csökkenteni fogja az 50 napos ultimátumot, és 10-12 napra rövidítette az időszakot. Trump azt is közölte, hogy már nem érdekli a tárgyalás Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, de azt nem részletezte, hogy milyen jellegű kapcsolatra gondol és milyen témában.
Dmitrij Medvegyev szerint Trump játszik Oroszországgal, „egyszer ötven nap, aztán tíz”. A volt orosz elnök azt írta, hogy
„Oroszország nem Izrael, de még csak nem is Irán”, és minden újabb ultimátum újabb lépés az orosz–amerikai háború felé.
Volodimir Zelenszkij is reagált Trump bejelentésére. Ukrajna elnöke megköszönte Trumpnak, hogy életeket akar menteni és „véget vetni ennek a szörnyű háborúnak”. Biztosította Amerikát, hogy Kijev „fáradhatatlanul együtt fog működni” Washingtonnal, hogy országaikat „biztonságosabbá, erősebbé és virágzóbbá” tegyék.
Szerző
