Tarr Béla Kossuth-díjas magyar filmrendező, forgatókönyvíró. Filmjeit világszerte milliók látták, itthon az utóbbi időben nem rendezett filmet. Többek között erről is beszélt a művész a Heti Világgazdaság Portré című rovatának adott interjújában.

Ezek az alkotók személyes sikerei, nem a szisztémáé

A rendező szerint a politikai rendszer évszázadok óta nem változott, bebetonozott feudális szisztéma érvényesül, amihez az emberek egészen furcsa módon alkalmazkodnak:

” Volt húsz év, amikor kvázi elindult a demokrácia, nem kellett naponta a politikával foglalkozni. Most pedig a politika rákos daganatként betüremkedik mindenhová, a hálószobába, a fürdőszobába, a vécébe. Sajnos úgy érzem, hogy ezzel lassan már semmit sem lehet kezdeni.”

Szóba került, hogy a Filmalap megalakulásakor az ellene tiltakozók élén állt. Elmondta, miképpen ítéli meg a dolgot a magyar filmek nemzetközi sikere láttán:

” Ahogyan a Rubik-kocka nem legalizálta a Kádár-rendszert, ezek a sikerek sem igazolják az Orbán-rendszert. Ezek az alkotók személyes sikerei, nem a szisztémáé. Továbbra is úgy gondolom, hogy a filmszakmának kellene megválasztania a kuratóriumot, ami arról dönt, milyen filmek készüljenek el, mert a benne dolgozóknak van kvalitásérzékük, és működik köreikben a természetes szelekció. De egyre jobban centralizálódik az egész, egyre mélyebbre süllyedünk benne. Nem tudom, lehet-e még tenni ellene.”

Csak jó és rossz, igaz és hamis film kategóriákban gondolkodom

Kitért arra is, mit gondol arról, hogy jelenleg regnáló hatalom a történelmi filmek készítését várja el a filmes szakmától:

” Csak jó és rossz, igaz és hamis film kategóriákban gondolkodom. A történelmet interpretálni, pláne ma, kockázatos. Nagy a zűrzavar a fejekben.”

Az itthoni viszonyok miatt, a filmforgalmazás anomáliáira tekintettel, a filmjei forgalmazási jogát a franciáknak adta el:

“A producerekkel megegyezve a világforgalmazás érdekében tettünk így. Szeretném biztonságban tudni a filmeket, nehogy bekerüljenek egy páncélszekrénybe, hogy soha senki se lássa őket.”

Hihetetlen, hogy elmondása szerint Magyarországon soha nem hívták tanítani az egyetemre, pedig tudott volna mit átadni:

“Külföldön osztom meg a tudásomat a fiatalokkal, segítem őket, hogy legyenek bátrak, és ne fogadjanak el semmi szabályt. Erre biztattam a 2013-tól négy évig Szarajevóban vezetett unortodox iskolámban is a résztvevőket. Ami leginkább a Bauhausra emlékeztetett, gyakorlott és abszolút kezdő filmeseket hozott össze. Ez egy profitorientált privát egyetem fakultása volt, amely végül a haszon elmaradása miatt bezárt.”

A független, önálló látásmód a mai politikai kurzus számára veszélyes, így megvonták tőle annak a lehetőségét, hogy Magyarországon forgasson. A kulturális terület mai percemberkéire pár év múlva alighanem már senki sem emlékszik, Tarr Béla munkássága ellenben része lesz az egyetemes magyar kultúrának.

Forrás: Heti Világgazdaság

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét