Gyorshír
Tegyük föl, a Fidesz választáson megverhető…
Be kell látnunk: mindennek, ami választás („választás”), egyetlen tétje lehet: a Fideszt megszorítani, netán megverni – minél előbb.
Én ebben nem hiszek, de a játék kedvéért tegyük föl – hiszen a „demokratikus ellenzék” ilyen játékot játszik. S ha ezt föltételezzük, be kell látnunk: mindennek, ami választás („választás”), egyetlen tétje lehet: a Fideszt megszorítani, netán megverni – minél előbb.
Mint cseppben a tenger
Igen: mindennek ez a tétje. A legkisebb falusi iskola igazgatóválasztásának, az akadémiai és az egyetemi vitáknak, választásoknak, az EP-, az önkormányzati és a parlamenti szavazásnak!
Csak egy „apróság”: mint cseppben a tenger mutatja, hogy ezzel a bandával nem lehetséges szót érteni – nem is szabad! És hány ilyen „apróság” került elő csak a legutóbbi, mondjuk fél évben..!
A Fidesz megveréséhez föl kell készülni – nem tudok másképp nézni az EP-választásra sem. Az egyetlen, ami számunkra fontos lehet: tegyünk meg mindent, hogy ne babráljunk ki Európával. Úgy kell tehát e választásnak nekimenni, hogy a lehető legtöbbet érjük el a Fidesz visszaszorításában, s az fölkészülést jelentsen az önkormányzati és esetleg, ha lesz, a parlamenti „választásra”.
Az most már eldőlni látszik, hogy a „demokratikus ellenzék” lényegében külön-külön indul – pedig ez biztos, esetleg a korábbinál is nagyobb arányú vereséghez vezet.
Külön-külön semmi esély!
Talán a Jobbikkal való értelmetlen kokettálás is ezt a célt szolgálta: azt, hogy végül kimondják, nem fognak össze. Bárhogy is van, megítélésem szerint ez a körülmény a „demokratikus ellenzék” alkalmatlanságának bizonyítéka – ugyanakkor nagyon úgy látszik, hogy új, jobb erő nem lép egyhamar színpadra.
A külön indulás mellett szokták fölhozni, hogy az EP-választás arányos stb. – tehát szükségtelen minden összefogás. Továbbá ideje, úgymond, megtudni, milyen is a pártok erősorrendje.
Én egyszerűen nem értem, mire kíváncsiak… Hiszen mindent tudunk – legfőképpen azt, hogy külön-külön semmi esély! És mert az idő is megy, és megint megkésett már minden esetleges összefogás, hát az is napról napra kevesebb eséllyel kecsegtet.
Most éppen az MSZP és a Párbeszéd „előválasztást” játszik, az önkormányzatira „készülve”. Nyilván részt vesznek rajta a pártok legelkötelezettebb hívei – hiszen pártjelöltekre szavazhatnak.
Mindez nagyon nem felel meg annak, amire – szerintem – szükség volna: a mielőbbi összefogásnak, mégpedig úgy, hogy az EP-lista biztos befutónak látszó helyeinek többségére pártokhoz nem vagy csak lazán köthető jelölteket kellene állítani.
A pártokénál több szavazat kell
Ahogy múlik az idő, egyre nehezebb persze az összefogás mellett érvelni – és egy pont után nincs is értelme.
Az ellenzők azt is emlegetik, hogy – szerintük – egy ilyen „természetellenes” összefogás nem hoz, hanem visz szavazatokat. Én ezt másképpen látom.
Bizonyára vannak olyanok, akik nem hajlandók közös jelöltekre szavazni – bár többségüket úgy vélem, egy közös, ütős kampánnyal és megfelelő jelöltekkel meg lehetne nyerni.
De persze ahhoz, hogy a Fidesz az EP-választáson ne erősödjön meg, esetleg gyengüljön, a pártokénál több szavazatra van szükség.
Én azt gondolom, hogy a magyar választók többsége vagy követi pártja fölhívását, vagy nem megy szavazni. De a komolyan vehető, teljes szívvel vállalt egységet hajlandó értékelni! És a passzívak közül sokakat megnyerni csakis az egységnek van esélye!
Márpedig arra volna szükség, hogy sokan, nagyon sokan voksoljanak.
A Jobbikkal nincs értelme összefogásról egyezkedni: nyilván nem is hajlandó rá. De az elzárkózásnak alapvető, zárójelbe nem tehető elvi okai vannak – vagy legalábbis kellene lenniük!
Eddig az összefogást kimondott szóval az LMP és a Momentum utasította el. Bár egyikőjüknek sincs sok esélye, de a Fideszt kedvező helyzetbe hozhatják. Magatartásuk számomra egyszerűen érthetetlen. De talán nem végleges – bár, mint mondtam, az idő szalad.
Az a veszteség, amely e két párt magatartása miatt keletkezik, ellensúlyozható volna a szakszervezetek és a civilek megnyerésével. Nyilván nekik is kellene néhány bejutásra esélyes hely.
Nem tudok olyan valós pártérdekről, amely akárcsak megközelítően olyan fontos, mint a Fidesz meggyengítése: az, hogy lehetőleg kevesebb képviselője legyen az EP-ben, mint eddig. Ne toljunk már ki Európával, ahová tartozni szeretnénk!
Még egy, az összefogást kárhoztató érvvel érdemes szembenézni. Nevezetesen azzal, hogy nem elég a Fidesz meggyengítésére, majd megbuktatására törekedni – kormányképes alternatívával kell előállni.
E tekintetben nagyon rossz a helyzet.
De most, az EP-választásra még nem kell kormányképes alternatíva. Az összefogás, ha célt ér, utat nyithat olyan megoldásoknak, amelyekre ma nem gondolunk, vagy csak titokban… Már az önkormányzati „választásra” is, hát még az esetleges parlamentire.
Persze egy dologban nagyon következetesnek kellene lenni: a Jobbikkal nincs összefogás. Ugyanakkor nem feledhető, hogy a fő ellenfél a Fidesz: miatta züllött-hülyült el, vadult meg társadalmunk igen jelentős része; ő vert szét mindent, amire szükségünk van – a levegő is megrohad környezetében.
Mert az a rasszista-homofób-libsiző-komcsizó propaganda, amelyet a Fidesz vagy 20 éve részben maga művel, nagyobb részben pedig sunyin pártol-ráenged-rázúdít a magyar társadalomra, pusztítóbb mindennél, amit a Jobbik csinál. És persze – nem mellékesen! – szervezetten (bűnszervezetben) rabolják ki az országot.
Összefogás azonban – legalábbis az én megítélésem szerint – nem érhető el úgy, hogy a bejutást ígérő helyekről kizárólag a pártok döntenek: mint mondtam, a lista első felére pártoknak nem, de a demokratikus értékeknek nagyon is elkötelezett személyek kellenek.
Én bizony megkeresném (de izibe ám!) Majtényi Lászlót, Fleck Zoltánt, Dávid Ferencet és még néhány hasonló embert: ha keresünk, bizony találunk is! És kellene, nagyon kellene valahová a lista elejére egy Várszegi Asztrik-féle személyiség…
A lényeg: a demokratikus alapértékek képviselete
Egyszerűen nem tudom elképzelni, hogy a Fidesz elsöprő médiafölénye dacára egy ilyen lista ne volna jó eséllyel képviselhető. A bejutásra esélyes helyek második felére lehetne pártjelölteket állítani – de nagyon meg kellene ám gondolni, kiket.
Meg szokták kérdezni, hogy egy ilyen társaság vajon az EP melyik frakciójába ülne be… Szerintem teljesen mindegy: bárhová mennének, mindenhol a demokratikus alapértékeket képviselnék.
Manapság nem tudok ennél fontosabbat Mert napjaink Európája és főleg annak az Európának a jövője soha nem tapasztalt veszélyben van. E veszély tudatában kell tehát cselekedni.
Az MSZP-Párbeszéd közös listát állít a 2019-es EP-választásra
Szerző
