Connect with us

Kerítésen túl

Timmermans: az illiberalizmus eszménye a szabadság hiányát jelenti

Megosztás

A jogállamiság fokozott ellenőrzésre van szükség azokban az országokban, amelyekben e téren erőteljesebb hiányosságok mutatkoznak – jelentette ki Frans Timmermans, az Európai Bizottság (EB) első alelnöke Brüsszelben csütörtökön.

Jelentés készül a jogállamiságot fenyegető tagállamokról

Timmermans az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi szakbizottsága (LIBE) jogállamiságról szóló vitáján elmondta: az Európai Bizottság a jövőben éves jelentést kíván kiadni a jogállamiságot fenyegető tagállamokban jelentkező kockázatokról, annak érdekében, hogy meg lehessen erősíteni az unió jogi eszközeit.

Beszédében arra emlékeztetett, hogy

az Európai Bizottság Magyarország ellen számos, jogállamisággal összefüggő eljárást indított, egyebek mellett a civil szervezetek és az oktatás szabadsága, valamint a menedékkérők és migránsok helyzetével összefüggésben, amelyek közül a legtöbb már az Európai Bíróság előtt van.

A kritika megalapozott

Kijelentette: azok, akiket amiatt bírálnak, hogy lábbal tiporják az alapjogokat, mindig másokra mutogatnak, hiszen tudják, hogy az őket illető kritika megalapozott. Úgy vélekedett, hogy az illiberalizmus eszménye a szabadság hiányát jelenti, az ugyanis új határokat épít fel, kárt okozva mások mellett az adott ország állampolgárainak is.

A bizottsági alelnök kiemelte, jogi kiskapuk bezárásával kell erősíteni a jogállamiság uniós kereteit, ez ugyanis konkrét hatással van a demokrácia és az alapjogok tiszteletben tartása által az Európai Unió jövőjére.

„A kölcsönös bizalom, a belső piac működése és a demokrácia megléte szempontjából elengedhetetlen a jogállamiság teljesülése. Ha ezt nem vesszük komolyan az Európai Unió egész területén, az európai értékek sérülnek”

– fogalmazott.

A sajtó és a civil társadalom az egyetlen védőpajzs

Hangsúlyozta, hogy konkrét cselekvésre van szükség a jogállamiság népszerűsítése, csorbulásának megelőzése és a reagálás területén. Mint elmondta, a népszerűsítés révén erősíteni kell a jogállamiság kultúráját. Az európai standardokat meg kell ismertetni az emberekkel a civil szervezetek bevonásával. A jogállamiság sérülésének megelőzése érdekében korai problémafelmérésre van szükség nemzeti szinten uniós koordináció segítségével. Valamint gyors válaszadására az unió részéről, amikor a nemzeti szervek arra képtelenek.

Beszédében kitért a sajtószabadság és a civil szervezetek működése szabadságának fontosságára is.

„A jog és a jogállamiság tiszteletben tartása mellett a sajtó és a civil társadalom szabadsága jelenti az egyetlen védőpajzsot ahhoz, hogy biztosítani tudjuk a polgárok védelmét”

– mondta.

Az európai szerződések aláírásával minden uniós tagállam elkötelezte magát a jogállamiság mellett, ezért „nem használható a szuverenitás elve” ezen a területen. Az Európai Bizottság a jövőben is komolyan fogja venni azon feladatát, hogy betartassa a szerződésekben foglaltakat – tette hozzá Timmermans.

„A jogállamiságot politikai fegyverként használják”

Hidvéghi Balázs fideszes EP-képviselő felszólalásában kijelentette, nincs objektív definíciója a jogállamiságnak. A demokrácia tagállami működését vizsgálva ugyanis az állapítható meg, hogy az eltérő jogi rendszerek és politikai intézmények mind demokratikusak lehetnek egy közös definíció hiánya ellenére.

„A jogállamiság fogalmával visszaélnek, politikai fegyverként használják egyes tagállamok, köztük Magyarország és Lengyelország ellen. A jogállamiság hitelességét csorbítja, ha az egy politikai ideológia fegyverévé válik” – fogalmazott a politikus.

Járóka Lívia fideszes EP-képviselő felszólalásában hangsúlyozta, a romákat tekintve a jogállamisági mechanizmusra nagy szükség volt az elmúlt években, noha eszközeit hatékonyabban használhatták volna helyzetük javítása érdekében.

A képviselő rossz döntésnek nevezte a jogállamiság esetleges összekapcsolását az uniós támogatási forrásokkal.

Donáth Anna Júlia, a Momentum Mozgalom EP-képviselője felszólalásában a jogállamiság védelmével összefüggésben a civil társadalom szerepének fontosságára hívta fel a figyelmet.

Hidvéghi hazudik, létezik európai jogállamiság

Ma éles vita alakult ki az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságának ülésén. Frans Timmermansszal vitázva Hidvéghi Balázs azzal próbálkozott, hogy a jogállamiságnak nincs érvényes leírása, annak több változata létezik – írja a Demokratikus Koalíció honlapján Gréczy Zsolt országgyűlési képviselő, frakciószóvivő.
A bizottsági szavazásig el sem jutó, bukott fideszes EP-képviselő természetesen hazudik, és alávaló módon mentegetni próbálja az Orbán-kormány súlyos törvénysértéseit.
A helyzet egyszerű: ahol nem szállják meg az állami médiát, ahol az ügyészség nem mentegeti a hatalmon levők bűneit, ahol nem szállják meg az Alkotmánybíróságot, az Állami Számvevőszéket, ahol nem üldözik a civileket, ott jogállam van.
A DK szerint Magyarország nem jogállam, Hidvéghi az orbáni diktatúra ócska közkatonája. És mivel Magyarország nem jogállam, Orbán és csapata miatt hazánk több százmilliárd forint értékben eshet el uniós fejlesztési forrásoktól.
(Forrás: MTI, dkp.hu)

megosztás

 

Szerző

Click to comment

Leave a Reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük