Tisztázzuk, hogy mi „igen” és mi „nem” az Aranybulla

A köztévé, az alkotók és a propagandagépezet úgy harangozta be, mint „karácsonyi szenzáció”, részletesebben „egy igazi Árpád-házi családregény, annak minden izgalmával és fordulatával”, mely „hiánypótló alkotásban hiteles jelmezek, díszletek, kellékek és kiváló színészi alakítások tették élményszerűvé a magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseményének értelmezését.” Akik ezen felbuzdulva belenéztek, azok a „fantasztikusan kacagtató paródia „vagy „értéktelen történelemóra” esetleg „rosszul instruált színészek szenvednek a kisiskolás szintű dialógusokkal rettenetesen ronda felvételeken” jelzőkkel illették. Ha nem ugrott volna be, az 1.000 milliót felfaló Aranybulla sorozatról írt véleményekből idéztünk.

Segít az Átrium

„Szeretnénk segíteni a tavaly 130 milliárdból fenntartott közmédia szakembereinek, akik az Aranybulla című sorozatot voltak kénytelenek propagálni közösségi oldalukon. Ott ugyanis azt olvashattuk, hogy

„Az irodalmi klasszikus ezúttal modernebb köntösben, de korhű, részletgazdag látványvilággal és nagyszerű alakításokkal mutatta be a fordulatos szerelmi történetet.”

A világért sem szeretnénk vitatni az állításban foglalt értékítéletet (bőven megteszik ezt mások másutt), de még ebben a tényekkel nem igazán foglalkozó világban is vannak bizonyos dolgok, amelyek nem vitathatók.

• Az „Aranybulla” nem „irodalmi klasszikus”, hanem a II. András magyar király által 1222. április 24-én a székesfehérvári országgyűlésen kiadott, függőpecséttel ellátott királyi okirat.
• Az „Aranybulla” nem is „szerelmi történet”, hanem a magyar nemesség jogait először rögzítő jogi erejű nyilatkozat.
• Az „Aranybulla” sorozat nem irodalmi alapanyagból készített fordulatos szerelmi történet, hanem eredeti forgatókönyv alapján készült, fikciós elemekkel bővített, az események történelmi hátterét és folyamatát bemutatni szándékozó televíziós alkotás.

Természetesen lehetnek méltányolható okai,

ha az MTVA social media osztályán dolgozók maguk sem hajlandók megtekinteni a művet, amelyet propagálni szándékoznak, de 130 milliárdból talán kitelne olyan szakemberek alkalmazása, akik legalább jártak irodalom- és történelemórára.

Bármilyen furcsa, ezt a megjegyzést az alkotók védelmében is tesszük, mert egyáltalán nem mindegy, hogy valaki egy meglévő irodalmi alapanyagot dolgoz fel, vagy egy történelmi helyzet bemutatására törekszik eredeti módon. Örülünk, hogy segíthettünk.”

-olvasható az Átrium közösségi oldalán.

Ha valakinek felcsigáztuk az érdeklődését, itt megnézheti a produktumot:

https://youtu.be/kAigVvyyZ9Y