Kerítésen túl
Trump-adminisztráció indoklása a büntetővám-ügyben: ‘aggasztó magyar korrupció’
Többek között a magyar közbeszerzések rendkívül magas korrupciós kockázatával is indokolja az Egyesült Államok az Európai Unióra kivetett vámokat – írja a Válasz Online. Az Amerikai Egyesült Államok kormánya egy 397 oldalas jelentést tett közzé, amelyben részletesen indokolják, hogy az egyes országoknál milyen gazdasági gyakorlatok indokolták a Donald Trump által kivetett vámokat.
Orbán-barátság ide, meg oda…
„Hiába bizonygatja a kormánypropaganda, mekkora barátság van Orbán Viktor és Donald Trump között, az Európai Unióra kivetett vámok hivatalos amerikai indoklásában Magyarország nem csak, hogy többször szerepel negatív kontextusban mint a legtöbb más uniós tagállam, de ilyen mondatok szerepelnek rólunk, mint hogy
“A közbeszerzési rendszerben tapasztalható korrupció Magyarországon továbbra is kiemelt aggodalomra ad okot”,
vagy éppen, hogy
“az amerikai vállalatok komoly aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a közbeszerzések Magyarországon nem mindig átláthatók”
-írta Panyi Szabolcs közösségi oldalán.
<<< Olvassa cikkeinket a Facebookon és a Google hírei között is! >>>
Gyorsan lefordítottam az érdemibb említéseket ebből az iratból:
- “Magyarország: az amerikai vállalatok komoly aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a közbeszerzések Magyarországon nem mindig átláthatók, és hajlamosak előnyben részesíteni vagy a helyi, vagy más, EU-n kívüli országokat, köztük Kínát is. A közbeszerzési rendszerben tapasztalható korrupció Magyarországon továbbra is kiemelt aggodalomra ad okot, annak ellenére, hogy az elmúlt években több kezdeményezés is indult a probléma kezelésére. Magyarország a legtöbb más országnál gyakrabban alkalmazza a közbeszerzések irányított odaítélését és a tárgyalásos eljárásokat, anélkül hogy ehhez elegendő indoklást fűzne. 2022 áprilisában az Európai Bizottság a kondicionalitási mechanizmus keretében eljárást indított Magyarország ellen a közbeszerzési eljárásokban tapasztalt „rendszerszintű szabálytalanságok, hiányosságok és gyengeségek” miatt.”
- “Magyarország: 2020-ban a Magyar Országgyűlés törvényt fogadott el, amely előírja, hogy bizonyos ágazatokban – így például a közlekedés, az egészségügy, az energiaipar, a turizmus, a védelem, a pénzügy és az információs technológia területén – a külföldi befektetéseket be kell jelenteni a kormánynak. A magyar kormány a bejelentett befektetéseket többek között a közérdekre, a közbiztonságra vagy a közrendre gyakorolt hatásuk alapján vizsgálja meg és hagyja jóvá. Ez az eljárás elkülönül Magyarország nemzetbiztonsági alapú befektetés-ellenőrzési mechanizmusától, amelyet 2018-ban vezettek be. Bár ezt a jogszabályt eredetileg 2022. december 31-én hatályon kívül helyezték volna, 2021 decemberében határozatlan időre meghosszabbították. Az érintettek szerint a két befektetés-ellenőrzési mechanizmus között alapvető különbségek vannak – például a hatályuk, fogalommeghatározásaik, az illetékes minisztériumok és az eljárási rend tekintetében –, amelyek bonyolultságot és késedelmeket eredményeznek a magyarországi befektetések során. Az Európai Unió Bírósága 2023-ban kimondta, hogy Magyarország külföldi befektetés-ellenőrzési törvénye összeegyeztethetetlen az uniós joggal, különösen a letelepedés szabadságával. 2024-ben Magyarország módosította a törvényt, amely elővásárlási jogot biztosít az energiaügyi miniszter számára a magyarországi naperőmű-termeléssel foglalkozó vállalatokba irányuló bejelentett befektetések esetén. Az elővásárlási jog gyakorlása esetén a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., egy állami tulajdonú vagyonkezelő társaság szerezheti meg a naperőmű-társaság tulajdonjogát.”
- “Magyarország: az amerikai gyógyszeripari szereplők aggodalmukat fejezték ki a döntéshozatal és a támogatott kategóriába történő bekerülés elhúzódása, valamint a támogatott gyógyszerek listájának módosítását érintő hosszadalmas eljárások miatt. Magyarországon az innovatív terápiák nemzeti támogatási rendszerbe való bekerülésének átlagos várakozási ideje meghaladja a két évet, ami az egyik leghosszabb az EU-ban. Az amerikai gyógyszeripari szereplők azt is kifogásolják, hogy nincs lehetőségük érdemi véleménynyilvánításra ezekben az árképzési és támogatási folyamatokban.”
Hogy a Trump-adminisztrációnak tényleg gondolja lehet a magyarországi korrupcióval, azt azért talán az is mutatja, hogy
Orbánék várakozásával szemben a korrupció miatt szankciós listára tett Rogán Antal továbbra sem került le az amerikai feketelistáról”
Szent-Iványi István olvasata
„Amikor a rideg valóság szembejön – Egy osztrák gazdaságkutató intézet számításai szerint Trump elnök vámháborújának a világ országai közül a hatodik legnagyobb veszteséget elszenvedő áldozata várhatóan Magyarország lesz, míg az EU-tagok közül Szlovákia után hazánk a második (egy másik számítás szerint csak harmadik, mert Németország ebben megelőz minket). Mindegy is, azok között vagyunk, akiket a leginkább érint. A vámtételeket indokló részletes amerikai kormányjelentés tizenkilencszer említi meg negatív összefüggésben Magyarországot és kimondja például, hogy „A korrupció a magyar közbeszerzési eljárások esetében mély aggodalmakra ad okot Magyarországon…” Ezt nem a háborúpárti, migránssimogató, genderista Brüsszel, hanem a jelenlegi amerikai adminisztráció hivatalos jelentése állítja. Nehéz is vele vitatkozni.
Nem kéne már végre felébredni a rózsaszínű álmodozásból és végre felhangyni a folyamatos valóságtagadással?
Szijjártó Péter még mindig nem akar lejönni a szerről, ami krónikus tudatmódosulást okozott nála. Még mindig teleszájjal Brüsszelt hibáztatja, ahelyett hogy ráébredne, most az egyedüli esélyünk, hogy Brüsszel egy ennél kedvezőbb vámszabályozást tud kialkudni mindannyiunk számára.
Ha egy kicsi esze lenne neki és főnökének, akkor a közös EU álláspontot most nem hitelteleníteni és fúrni kéne belülről, hanem éppenséggel támogatni.
Érkeznek olyan jelzések Washingtonból, hogy ezek a vámszabályok még újratárgyalhatók. Az EU csak akkor lesz képes hatékonyan fellépni, ha ebben a tagállamok között egység van és nincs Geréb a csapatban, aki belülről akadályozza a közös fellépést.
Mert nem az van, amiről Szijjártóék deliráltak, hogy majd Magyarország közvetít Washington és az EU között, hanem az van, hogy egyedül az EU tudja megvédeni az érdekeinket az agyon hájpolt jóbaráttal szemben. Ez most a keserű és kényelmetlen valóság, amit a kormánynak illene végre tudomásul venni.”
Csak úgy…
A magyar korrupció megnevezése mint az amerikai vámok egyik oka azért is érdekes, mert a Biden-adminisztráció korrupcióra hivatkozva tette szankciós listára Rogán Antalt januárban. A magyar kormány úgy reagált, a döntés csak „a távozó, sikertelen amerikai nagykövet utolsó, pitiáner bosszúja”. Korábban részletesen foglalkoztunk azzal, hogyan születhetett meg ez a szankció, és az eset politikai kontextusát is elemeztük, illetve azt is megnéztük, mennyi ideig tarthat, amíg Rogán lekerül a listáról – feltéve, ha erre amerikai részről is megvan a politikai akarat. Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter a január 23-i Kormányinfón arról beszélt, Rogán
„belátható időn belül, még idén” lekerülhet a listáról.
Szerző
