Trump és Putyin is tagadta az amerikai elnökválasztásba történt orosz beavatkozást

A Robert Mueller vezette különleges bizottság vizsgálata éket vert az Egyesült Államok és Oroszország közé – állította Donald Trump amerikai elnök a Fox televíziónak még Helsinkiben, a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tartott csúcstalálkozója után adott, és hétfőn este sugárzott interjújában. 

Az amerikai elnök interjúja – ellentétben Vlagyimir Putyin egy órával korábban, szintén a Fox televízióban elhangzott interjújával – jobbára amerikai belpolitikai kérdésekről és a sajtó bírálatáról szólt.
Trump azt hangoztatta, hogy „talán most sikerült kiütni ezt az éket”, és elmondta, hogy a megbeszélések kezdetekor Vlagyimir Putyin kifejezetten sajnálkozott az amerikai vizsgálatok miatt. Azt mondta, „igazán szégyenletes, mert oly sok jó dolgot tehettünk volna” – idézte az orosz elnököt Trump. Majd hosszasan részletezte, hogy ezt az éket szerinte „hamis hírekkel, boszorkányüldözéssel, elcsalt megállapodásokkal” alakították ki. Ezzel összefüggésben utalt a törvényhozásban a múlt héten meghallgatott volt FBI-munkatárs, a Trump elnökké választása ellen fellépni akaró és ezt lelevelező Peter Strzok szerepére, a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) volt igazgatója, a tavaly májusban menesztett James Comey és helyettese, az idén februárban eltávolított Andrew McCabe szerepére, és végül arra a konklúzióra jutott, hogy ez „igazán szégyen-gyalázat volt”.

Az elnök kifejtette Sean Hannity riporternek, hogy „elbűvölte” őt, amikor a helsinki sajtókonferencián Vlagyimir Putyin felajánlotta, orosz ügyészek meghallgatják az amerikai elnökválasztási folyamatba beavatkozással vádolt orosz állampolgárokat, és a meghallgatáson jelen lehetnek a Mueller vezette vizsgálóbizottság tagjai is. De Muellerék szerinte „valószínűleg” úgysem mennének el. „Az a tizenhárom dühös demokrata párti? Gondolja, hogy el akarnának menni? Én nem hiszem” – tette hozzá.

Trump: szégyenletes, hogy egy boszorkányüldözésről kaptunk kérdéseket

Trump emlékeztetett rá: Putyin a sajtóértekezleten határozottan cáfolta, hogy bármiféle összejátszás lett volna oroszok és a kampánycsapata tagjai között 2016-ban. „Szégyenletes, hogy különböző dolgokról tárgyaltunk, és egy boszorkányüldözésről kaptunk kérdéseket” – utalt a sajtótájékoztatóra Trump. Hozzátette: „nem hiszem, hogy a mi országunkon kívül ezt beveszik, de a riporterek szeretik ezt kérdezgetni. Putyin nagyon-nagyon erős volt”.

Az interjúban Trump „nagyon jó találkozónak” minősítette a tárgyalásokat orosz kollégájával, s fontosnak tartotta megemlíteni azt is, hogy a négyszemközti találkozó után – amelyen csakis a két elnök és a tolmácsok voltak jelen – „sok, igazán jó következtetésre jutottunk”. A két ország közötti legjelentősebb kérdésnek a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozását nevezte, s elmondta azt is, hogy Putyin felajánlotta segítségét az észak-koreai helyzet rendezéséhez.

Putyin: ne hagyjuk, hogy országaink viszonya az amerikai vizsgálatok foglya legyen

Ne hagyjuk, hogy országaink viszonya az amerikai vizsgálatok foglya legyen – mondta a többi között Vlagyimir Putyin orosz elnök a Fox televíziónak a Donald Trump amerikai elnökkel tartott csúcstalálkozója után, még Helsinkiben adott, az Egyesült Államokban hétfőn elhangzott interjújában.

Az orosz elnök Donald Trumpról, a 2016-os amerikai elnökválasztási folyamatba történt orosz beavatkozásról, a hadászati támadó fegyvereket korlátozó START III. egyezmény meghosszabbításáról, a NATO szerepéről és esetleges bővítéséről is szólt.

Hangsúlyozta: a csúcstalálkozón közölte Donald Trump elnökkel, hogy Moszkva készen áll a 2021-ben lejáró érvényű Start III. egyezmény meghosszabbítására. „Biztosítottam Trump elnököt, hogy Oroszország készen áll az egyezmény kiterjesztésére, meghosszabbítására, de először még néhány specifikus kérdésben egyezségre kell jutnunk, és van még néhány kérdésünk amerikai partnereinkhez” – fogalmazott az orosz elnök. Hozzátette: Moszkva álláspontja szerint Washington ugyan nem teljes egészében tartja be a szerződést, de ezt szakértőknek kell tisztázniuk.

Oroszország rendkívül negatív választ adna a NATO bővítésére

A NATO Georgia és Ukrajna irányában történő esetleges bővítését Vlagyimir Putyin rossz néven venné, és nehezményezte, hogy az Észak-atlanti Szerződés Szervezete a Szovjetunió összeomlása után egyáltalán felvetette a keleti irányú esetleges terjeszkedést. „A NATO struktúrájának határaink felé történő bővítése közvetlen és azonnali veszélyt jelentene nemzetbiztonságunkra, és a reakciónk rendkívül negatív lenne” – hangsúlyozta.

Amikor Chris Wallace, a Fox televízió sztárriportere a Krím félsziget bekebelezéséről faggatta, Putyin pontosított: Oroszország szerinte a Krímet nem bekebelezte, hanem az ott élők népszavazással döntöttek az Oroszországhoz csatlakozásról. Az orosz elnök kérdés formájában vetette fel, hogy az amerikaiak beavatkoztak Ukrajnában, „puccsnak” minősítve az előző ukrán elnök eltávolítását. „Ki szervezte, támogatta a tüntetéseket a (kijevi) főtéren?” – tette fel a kérdést az orosz elnök.

Vlagyimir Putyin az interjú során nem egyszer visszakérdezett. Amikor a riporter például arról faggatta, hogy a szíriai Aleppóban és Gútában az orosz bombázásoknak sok civil áldozata is volt, s vajon érzett-e emiatt lelkiismeret-furdalást, Putyin visszakérdezett: és Rakkában, ahol az amerikaiak bombázták az Iszlám Állam nevű terrorszervezet állásait, nem voltak civil áldozatok? Hozzátette: „amikor háború folyik, a legszörnyűbb dolgok is megtörténnek, az áldozatok elkerülhetetlenek, s mindig felmerül a kérdés, ki hibáztatható ezért. Úgy gondolom, a Szíriát destabilizáló terrorista csoportok tehetők felelőssé” – hangsúlyozta Putyin. Kicsit később még azt is hozzátette: sajnálja, hogy a riporter nincs teljesen tisztában a szíriai helyzettel.

A Fox televízió a nemzetközi politikai meghatározó kérdéseinél jóval több teret szentelt Putyin amerikai belpolitikával kapcsolatos álláspontjainak.

Putyin tagadta, hogy beavatkoztak a 2016-os amerikai elnökválasztásba

Az orosz elnök – a Helsinkiben tartott sajtókonferencián elhangzottakhoz hasonlóan – kategorikusan leszögezte, hogy Oroszország nem avatkozott be a 2016-os amerikai választási folyamatba. Amikor a riporter szembesítette az amerikai hírszerzés adataival, információival, köztük a Demokrata Országos Bizottság (a párt vezető szerve) szervereiről történt adatlopással, az orosz elnök azt mondta: végül is az adatok az igazságot tartalmazták, nem hamis híreket. Az interjú elhangzása utáni kommentárokban a Fox televízió egyik elemzője meg is jegyezte: Vlagyimir Putyin úgy reagált, mintha az oroszok közfeladatot láttak volna el.

Vlagyimir Putyin azt is megerősítette, hogy Moszkvának nincsenek terhelő információi Donald Trumpról. Utalva arra, hogy Trump üzletemberként volt többször is orosz földön, Putyin így fogalmazott: „nem akarom megsérteni Trump urat, talán durván hangozhat, de nem volt számunkra fontos ember, mielőtt bejelentette, hogy indul az elnökválasztáson”. Hozzátette: Trump „az építőipari bizniszben utazott, szépségversenyeket szervezett és soha senkinek eszébe sem jutott, hogy fontolgatná az indulást az elnöki posztért”.

Republikánus és demokrata párti politikusok is bírálják Trump helsinki kijelentéseit

Republikánus és demokrata párti politikusok egyaránt bírálták Donald Trump amerikai elnök Helsinkiben, a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel közösen tartott sajtókonferenciáján elhangzott, az amerikai választási folyamatba történt orosz beavatkozásra vonatkozó kijelentéseit.

Paul Ryan, a képviselőház republikánus párti elnöke szerint Donald Trumpnak „muszáj pontosan érzékelnie”, hogy Oroszország nem az Egyesült Államok szövetségese. „Nincs erkölcsi egyenrangúság az Egyesült Államok és Oroszország között” – szögezte le közleményében a wisconsini politikus. Ryan hangsúlyozta: „nem is kérdés”, hogy Moszkva beavatkozott 2016-ban az amerikai választási folyamatba, és Oroszország „továbbra is ellenségesen viseltetik alapvető értékrendünkkel és eszményeinkkel szemben. Az Egyesült Államoknak Oroszország felelősségére kell összpontosítania, és arra, hogy véget vessen a demokrácia elleni aljas támadásainak”.

A szenátus külügyi bizottságának elnöke, Bob Corker több televízió riporterének nyilatkozva leszögezte: Oroszország a helsinki sajtókonferencián „a balek” képét alakította ki az Egyesült Államokról. Corker „csalódottnak” és „szomorúnak” mondta magát, amiért Donald Trump nem vette védelmébe az amerikai hírszerző szervezetek megállapításait az orosz beavatkozásról.

John McCain: a csúcstalálkozó az amerikai elnökök történetének egyik legszégyenletesebb pillanata volt

Az agresszív agydaganattal kezelt és ezért arizonai otthonában tartózkodó John McCain szenátor közleményben adott hangot vélekedésének, miszerint a csúcstalálkozó „tragikus tévedés” és „az amerikai elnökök történetének egyik legszégyenletesebb pillanata” volt.

Lindsey Graham dél-karolinai szenátor Twitter-bejegyzésében azt hangoztatta: mindaz, amit Donald Trump a sajtókonferencián mondott, azt az üzenetet küldi Moszkvába, hogy az Egyesült Államok „gyenge”.

A dél-karolinai politikus – aki a szenátus fegyveres erőkkel foglalkozó bizottságának elnöke is – azt írta mikroblog-bejegyzésében: „Trump elnök elszalasztotta a lehetőséget, hogy felelőssé tegye Oroszországot a 2016-os beavatkozásért, s ezzel erőteljes figyelmeztetést intézzen Moaszkvához az eljövendő választásokra nézve”. Graham hozzátette: „ez még több gondot fog okozni, mint ahányat megold”.

Az aktív politizálástól az őszi választások után már visszavonuló Jeff Flake arizonai republikánus szenátor szerint „szégyenletes” volt, hogy Donald Trump az amerikai-orosz viszony orosz beavatkozás miatti megromlásáért az Egyesült Államokat is hibáztatta. Flake az orosz beavatkozást „agressziónak” minősítette.

A demokrata párti szenátorok frakciójának vezetője: az elnök a KGB-t a CIA elé helyezte

Szintén az orosz beavatkozásról mondottak miatt bírálta Trumpot Chuck Schumer, a demokrata párti szenátorok frakciójának vezetője. Schumer a törvényhozás épületében tartott sajtóértekezletén élesen bírálta Trumpot. Nézete szerint az elnök „a KGB-t a CIA elé helyezte”.

Egyúttal azt követelte, hogy a Trump kíséretében Helsinkiben tartózkodott nemzetbiztonsági tisztségviselőket és szakembereket idézzék be a kongresszusba meghallgatásra. A politikus javasolta tovább, hogy a csúcstalálkozó után „fokozzák” az Oroszország elleni szankciókat.

Schumer korábban, alig percekkel a helsinki sajtókonferencia befejezése után már egy sor Twitter-bejegyzést tett közzé, amelyekben azt állította: az elnök azon megjegyzései, amelyekkel Putyin mellé állt az amerikai rendfenntartó erőkkel, nemzetvédelmi tisztségviselőkkel, hírszerző ügynökségekkel szemben, „meggondolatlanok, veszélyesek és gyöngeségről tanúskodtak”. A New York-i szenátor szerint Trump „megerősítette ellenfeleinket és meggyöngítette a saját és szövetségeseink védelmét” és Trump „önmagát az ország elébe helyezte”.

Adam Schiff kaliforniai demokrata párti képviselő szintén Twitteren fejtette ki véleményét. Úgy vélte: az oroszok most felbátorítva érezhetik magukat a 2018-as félidős választásokba történő beavatkozásra is.

Dan Coats, az Országos Hírszerzési Igazgatóság (DNI) vezetője, az amerikai hírszerzés csúcsvezetője közleményben vette védelmébe az amerikai hírszerző szervezetek megállapításait a 2016-os orosz beavatkozásokról. Az amerikai hírszerző közösség „egyértelmű megállapításokat fogalmazott meg” – szögezte le Coats.

(Forrás: MTI)

Kapcsolódó:

Putyin – Trump csúcstalálkozó