A Magyar Tudományos Akadémia saját kezdeményezésére foglalkozik a közoktatás elvi kérdéseivel, ezek közül először a műveltség fenyegető beszűkülésével.
[mnky_ads id=”10551"]
Az Akadémia Közoktatási Elnöki Bizottsága vitatkozik azokkal az álláspontokkal, amelyek az általános műveltség nagy területei, a reáliák és humaniórák között valamilyen pragmatista megfontolás szerint, fontossági alapon különbséget tesznek.
[m[mnky_ads id=”10552"]r> Ezért azt javasolják, hogy a középfokú szakképzésben, elsősorban a szakgimnáziumokban gondolják újra a szakmai és általánosan képző tárgyak arányait, és bővítsék az oktatott természettudományi tantárgyak körét.


A Bizottság szerint a közoktatás elsődleges feladata az élethosszig tartó tanulás képességének a kialakítása és nem a naprakész munkavállalók kibocsátása a gazdaság szereplői számára.

A  jól működő közoktatás egyszerre készíti fel a fiatalokat a változó környezet kihívásainak feldolgozására, és biztosítja hogy a tanulók megismerjék az emberiség által évezredek során felhalmozott kulturális és tudományos fogalmi rendszerek sokszínűségét.

Természetesen olyan ismeretekre is szükség van, amelyeket – például személyre szóló, célirányos továbbképzéssel – az éppen létező munkaerőpiacon is hasznosítani tudnak. Ez azonban semmiféleképpen nem jelentheti azt, hogy a közoktatás feladata lenne a gazdaság aktuális szereplői számára azonnal „hadra fogható” munkavállalók kiképzése egy adott pillanatban fennálló igény alapján. Ez ugyanis csak a szélesebb látókör, az általános műveltség, a problémamegoldó készségek fejlesztésének elhanyagolása, vagyis a teljes életpályához szükséges átfogó ismeretanyag háttérbe szorítása révén lehetséges

(Forrás: 168 Óra)

Kapcsolódó: 

Az elit választhat: többmilliós tandíjért nemzetközi iskolába is mehet a gyerek

[mnk[mnky_ads id=”4674"] [mnky_[mnky_ads id=”4668"]

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét