Kerítésen innen
Tudta: a rezsivédelmi alapot a kormány uniós forrásból működteti, viszont azt nyomatja, hogy ‘Brüsszel meg akarja tiltani a rezsicsökkentést’
A kormány-agymosás egyik legpofátlanabb megnyilvánulása, amit évek óta a Németh Szilárd nevével fémjelzett rezsicsökkentésért vívott harc apropóján művel a Rogán-csapat. Most újra belehúztak a fiúk, ezért nem árt még egyszer rávilágítani, hogy mekkora kamu. Hátha egyszer megüti az ingerküszöböt….
Zanza
A rezsivédelmi alapot a kormány uniós forrásból működteti, mégis azt kommunikálja: „Brüsszel meg akarja tiltani a rezsicsökkentést.”
Hab a tortán, hogy a kampányt, amiben arról győzködnek kormányék, hogy az Európai Unió -aminek egyelőre Magyarország is tagja- direkt betartana a magyar embereknek mi finanszírozzuk, a közös pénzünkből.
<<< Olvasd cikkeinket a Facebookon és a Google hírei között is! >>>
Kifejtős rész
A rezsicsökkentett lakossági díjaknál magasabban járó tőzsdei vagyis orosz gázárak esetén az állami energiakereskedő a csőd elkerülése végett folyamatos tőkepótlásra szorul. Ez a tény a kormányzati propaganda több tételét cáfolja. Míg Németh Szilárd Fidesz-alelnök és rezsibiztos a közműhatóság havi frissítései nyomán mindig elbüszkélkedik azzal, hogy „Európában” – értsd: az EU-ban – nálunk a legolcsóbb a lakossági áram és gáz, azt soha nem teszi hozzá, hogy ez pusztán egy költségvetési átcsoportosításnak köszönhető: a lakossági energiarezsi – olykor tetemes – hányadát a kabinet az adófizetőkre terheli.
Miközben a költségvetési támogatás megszünteti a lakosság valós energiaár-érzékelését, gazdasági csoda, újítás, vagy hatékonyságjavítás helyett az leginkább egy több ezermilliárdnyi adóforintba kerülő PR-akciónak nevezhető.
A rezsivédelmi alapból kifizetett összeg legnagyobb része az MVM-hez került, míg a távhőszolgáltatók voltak a második legnagyobb kedvezményezettek, akik szintén az MVM-nek fizették a pénzt. Az állami vállalat ezeket az összegeket orosz gáz vásárlására használta fel – írta a Népszava.
A kormány 2022 vége óta közel 5 ezer milliárd forintot irányított rezsivédelmi célra különböző cégeknek és intézményeknek, akik aztán a pénzt Moszkvába továbbították. A rezsivédelmi alapot még 2022 közepén, az energiaárak drámai emelkedésekor hozta létre a kormány, hogy védje a lakosságot a magasabb díjaktól, és mérsékelje az energiaár-növekedést. Az alap legnagyobb kedvezményezettje az MVM volt, mivel a rezsicsökkentés miatt az állami cég komoly veszteségeket szenvedett el: megvásárolta az orosz gázt piaci áron, majd azt veszteséggel kellett továbbértékesítenie a fogyasztóknak.
A lap összesítése szerint 2022 vége óta 4852 milliárd forintot fizettek ki a rezsivédelmi alapból. Ebből 2437 milliárd forintot az MVM kapott a rezsicsökkentés következtében elszenvedett veszteségek kompenzálására. A távhőcégek 831 milliárd forintot kaptak gázvásárlásra, és mivel tőlük az MVM szerzi be a gázt, az összeg túlnyomó része végül az állami vállalathoz került, ahonnan vélhetően tovább ment Moszkvába.
A kormány a rezsivédelmi alapot uniós támogatással működteti, és nincs arra utaló jel, hogy az Európai Unió fel kívánná számolni vagy felülvizsgálni ezt a gyakorlatot. Ennek ellenére a kormány folyamatosan azt kommunikálja, hogy „Brüsszel meg akarja tiltani a rezsicsökkentést.”
Németh-üzenet
„Brüsszelből azt akarják lenyomni a torkunkon, hogy ne legyen rezsicsökkentés, elégedjünk meg azzal, hogy mindent a piac határoz meg.”
A lap által összesített 64 kormányhatározat alapján
- 2022-ben 769 milliárd forint került Moszkvába rezsivédelmi címszóval,
- 2023-ban 2,4 ezer milliárd, míg
- 2024-ben 1,3 ezer milliárd forintot fizettek ki.
A kormány az elmúlt három évben ennél kevesebb pénzt fordított honvédelemre, rendőrségre és családi pótlékra!
