Egy éve a csaknem 8 milliárdos emberiség pontosan 1,6 Földnek megfelelő nagyságú ökológia kapacitást fogyasztott el.


Ebben az évben már nyár közepén elértük a túlfogyasztás napját, mert amíg 100 év elteltével a népesség négyszeresére, addig a termelés hússzorosára nőtt meg. Az előrejelzésekből az szűrhető le, hogy 2030-ra több mint 60%-al fog nőni a világ szükséglete élelmiszerből, rostanyagból és takarmányból. Addigra már a Föld népessége el fogja érni a 9 milliárdot is. Az emberiség megnövekedett étvágya növekvő fogyasztással, növekvő szennyezéssel, hulladékkal és környezetkárosítással jár együtt. A fő gond pedig az, hogy a fogyasztói társadalom növekedési igénye valójában végtelen, míg a Föld véges. Kutatások mutatják be, hogy a fejlettebb országokban élők a mai napig sokkal többet fogyasztanak, mint ami arányos lenne a Föld erőforrásaival.

A megnövekedett élelmi igény hatásai

A Föld népessége folyamatosan nő, ezzel pedig a lakók táplálása könnyedén a globális élelemhiányhoz vezethet. Jó hír, hogy a termőföld is bővül, ám folyamatosan romlik a minőség és a termelés nehezen tud lépést tartani a megnövekedett élelmiszer igénnyel. Főleg az egyre jelentősebb húsfogyasztás okoz gondot. A folyamatosan növekvő élelmiszer ellátásnak körülbelül 100 millió hektár mezőgazdasági területre lenne szüksége, ez pedig újra a természetes élőhelyek felszámolásával, erdőirtással lehetséges. Ez viszont nem csak a szén-dioxid mérlegre hat, de veszélyezteti a biológiai sokféleséget is. A termelés fokozását pedig jobban veszélyeztetik a klímaváltozás okozta időjárási viszonyok is. A megnövekedett termőföldeket pedig öntözni is többet kéne, ám a víz sok régióban már igencsak kevés és a világ vízfelhasználásának 70%-a így is a mezőgazdaságé.

Szomorú, de az élelmiszer negyede a szemetesben köt ki

Ön is dob ki élelmiszert? Ami számára már felesleges, az másnak az életbemaradásért lenne fontos. Úgy látszik nem csak, hogy elhasználjuk a Föld adottságait, de még el is pazaroljuk azokat. Felmérések szerint a világ mezőgazdasági területeinek egy negyedéről a megtermelt élelmiszer egyenesen a kukában végzi, annak ellenére, hogy Földünkön több mint egymilliárd ember éhezik. A világon megtermelt 4 milliárd tonna élelmiszer 30%-a, 1,4 tonna landol egyenesen a szemétben. A kukába kidobott étel megtermelése során 3,3 milliárd tonnányi szén-dioxid kerül a légkörbe és körülbelül 250 köbméternyi édes vizet pocsékolunk el.

Hazánkban a gyakorlatilag is éhezők száma körülbelül 100-200 ezer körül jár. Ezzel szemben a minőségi éhezők a magyarok mintegy negyede, körülbelül 2,6 millió ember – írja a ketkes.com. Hiába sikerül csökkenteni a termelés ökológiai lábnyomát, a termékeket a felvevőpiacon egyáltalán nem hatékonyan osztják el, ennek köszönhetően pedig az élelmezési válság pontosan ugyanott tart, mint korábban.

Világszerte azért dolgoznak a élelmiszerbankok, hogy a kidobott étel mennyiségét csökkenteni tudják, emellett biztosított legyen az élelem a rászorulók számára. Ezek a szervezetek a már néhány helyen hulladéknak számító, de még felhasználható élelmiszert begyűjtik, tárolják, majd eljuttatják az éhezőknek és a rászorulóknak. A Magyar Élelmiszerbank Egyesület több mint 12 éve működik, ez idő alatt pedig több mint tízezer tonna élelmiszert osztott szét 500 karitatív és civil szervezeten, illetve önkormányzaton keresztül.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét