Útban a nyomor felé – Csúnya „szépkoruság” vár a magyar nyugdíjasokra

A nyugdíjba vonulás a világ boldogabbik részén egy új élet kezdetét jelenti. Sokak ilyenkor, mert nem tudnak leállni az életen át tartó tanulással, belekezdenek valami egészen új dolog elsajátításába, legyen az egy hangszer, egy nyelv, vagy csak egyszerűen szemlélődve élvezik az életet. Nem úgy Magyaroroszágon. 

Nyugdíj = rettegés

Nálunk a nyugdíjasok zöme attól retteg, mikor érkezik el az idő, amikor választania kell: élelmiszert, vagy gyógyszert vásárol-e, és valljuk be, ennél nem sok megalázóbb helyzet adódhat egy élet vége felé. Borúsabban látják a nyugdíjaskori helyzetüket a magyarok – derül ki a K&H negyedévente rendszeresen megjelenő biztos jövő reprezentatív felméréséből, amely az idei második negyedévben többek között azt vizsgálta, hogy milyen nyugdíjkorhatárra számítanak a jövő nyugdíjasai – írja a Napi.hu.

Közel 70

A résztvevők átlagban 69 évre várják a rájuk vonatkozó nyugdíjkorhatárt, ez megegyezik az utóbbi évek értékével.

“Ugyanakkor fontos változás, hogy míg 2019 és 2020-ban a 65 év volt a leggyakrabban említett korhatár, addig 2021-ben és 2022-ben számszerűleg már többen említették a 70 évet. Igaz, a különbség csak pár százalék, ha azonban a trendeket nézzük, akkor a következő időszakban már 70 év jelenhet meg a többségnél”

– ismertette a kutatás legfontosabb eredményeit Székely Pálma, a K&H Biztosító életbiztosítás és saját értékesítési csatornák üzletágának vezetője. Hozzátette:

„Lényeges az is, hogy a különböző korosztályba tartozók eltérően látják a jövőjüket. Míg az ötvenes korosztály legnagyobb része – 43 százaléka – a 65 éves nyugdíjkorhatárra számít, addig a harmincasok és negyvenesek körében már most a 70 évet említették a leggyakrabban.”

A nyugdíjkorhatár elérése egy dolog, de a válaszadók elárulták azt is, hogy valójában mikor terveznek nyugdíjba vonulni.

A többség – a megkérdezettek 61 százaléka – akkor tervezi a nyugdíjba vonulást, amikor erre a törvényi keretek lehetőséget adnak. A korábbi években többen voltak: 2019, 2020 és 2021 második negyedévében 66-70 százalékuk számított erre. Idén 11 százalékos volt azoknak az aránya, akik úgy vélik, hogy már a nyugdíjkorhatár elérése előtt pihenésre válthatnak. Az előző három évben ők szintén többen voltak, akkor 12-14 százalékos volt az arányuk.

A mostani kutatás végeredménye szerint 27 százalék mondható pesszimistának:

ők azt várják, hogy a nyugdíjkorhatár elérése után is dolgozni fognak. Ez az arány magasabb az előző évek 20 százalék körüli szintjéhez képest.

Székely Pálma szerint összességében enyhe pesszimizmus rajzolódik ki a ténylegesen tervezett nyugdíjba vonulásra vonatkozó válaszokból is.

“Ebben szerepet játszhat az is, hogy bár a nyugdíjvárakozások hosszú távúak, a mostani bizonytalan, egyben kedvezőtlen gazdasági környezetben sokan pesszimistábban látják a jövőt”

– tette hozzá. A szakember szerint a negatívabb irányba forduló nyugdíjvárakozások még inkább hangsúlyosabbá teszik az öngondoskodást, vagyis azt, hogy aki csak teheti, minél előbb kezdje meg a takarékoskodást időskorára – fejeződik be a cikk..

Nyugdíjhelyzet itt és most

Ha mindezekhez hozzáfűzzük a bevezetőben említett jelenlegi nyugdíjas elszegényedés tragikus adatait is, nem pontosan értjük a kutatás alanyainak a javulásba vetett hitét, de az optimizmus mindig is a fiatalság egyik fontos ismérve volt.

Magyarországon – akárcsak az EU-n belül átlagosan – az idősek 20,3 százaléka van kitéve a szegénység és társadalmi kirekesztettség kockázatának. A legjobb helyzetben Dániában (11,7%), Norvégiában (8,9%) és Luxemburgban (7,4%) vannak az idősek, nem fenyegeti legtöbbjüket a leszakadás veszélye.

Egy mondat 2020-ból:

„Megállíthatatlan a nyugdíjasok elszegényedése Magyarországon a KSH Háztartások életszínvonalát vizsgáló kiadványa szerint, amelyből kiderül, hogy ismét nőtt a csoport körében a relatív jövedelmi szegénységben élők száma.” (Napi.hu)

Kapcsolódó

https://varosikurir.hu/kisnyugdijasunk-kitalal-miniszterelnok-level/