Veszélyben a teljes magyar sertésállomány

Több jel utal arra, hogy a sertéspestis régebben megjelent Magyarországon, noha a hatóság tagadja ezt. Ám nehezen elképzelhető, hogy a betegség megállt a magyar határnál. Az, hogy eddig nem volt regisztrált eset a Fidesz-közeli vállalkozóknak is jól jött.

A hivatalos válasz azóta megszületett: az afrikai sertéspestis (ASP) vírusát mutatta ki egy Heves megyében elpusztult vaddisznóban április 21-én a hivatal laboratóriuma.

Azonnal reagált erre a híre a nemzetközi piac: Szerbia, Japán, Tajvan, Szingapúr és Dél-Korea is kitiltotta piacáról a Magyarországról származó sertéshúsokat és sertés eredetű termékeket.

Romániában és Ukrajnában már tavaly a magyar határnál regisztrálták a vírust, de nálunk – hivatalosan– mégsem bukkant fel. Mintha Magyarországot akkurátusan megkerülte volna a járvány, vagy megtorpant és egy helyben ácsorgott volna az országhatárnál.

  • A balti államokat, Romániát, Ukrajnát, Csehországot már rég elérte,
  • Németországban akciótervet dolgoztak ki a kór terjedésének megakadályozására,
  • a lengyelek tömegesen mészárolták a fertőzésgyanús állatokat,
  • a dánok kerítést építettek a határon a vaddisznómigráció kivédésére,

miközben Magyarország egyre növelte a sertéstelepek számát.

Mi ez a betegség?

Az ASP kórokozója egy rendkívül erős DNS-vírus. A környezeti hatásokkal szemben annyira ellenálló, hogy az ólak padlóján, a szalmában napfénytől védett helyen hetekig fennmarad, ugyanúgy, ahogy a nyers vagy félkész sertéshúsból készült termékekben. Még lefagyasztva is évekig megőrzi fertőzőképességét.

A vírus mind a vad-, mind a házisertésre halálos, az állatok a testváladékaikkal közvetlenül fertőzik egymást. Az ember a ruházatán, szerszámokon, eszközökön, járműveken viheti tovább a kórokozót. Vagyis: a vadak élőhelyéről a sertéstelepre akár cipőtalpon vagy autókeréken is be lehet vinni a vírust, és onnantól nincs megállás. A potenciálisan vírushordozó termékeket és eszközöket elvileg meg lehet állítani a határon, de a vadat nyilván nem. Hatékony védőoltás nem létezik. A járvány megfékezésének egyetlen lehetősége az állomány teljes elpusztítása.

Az ASP-vírusról elég keveset tudnak a kutatók, eredetére is csak elmélet létezik, miszerint nagytestű, vérszívó atkák, úgynevezett óvantagok közvetítésével vándorolt a vadon élő afrikai sertésfajok egyedei között, de rájuk nem bizonyult végzetesnek. Az Európában is honos vaddisznó viszont fogékony és érzékeny rá. A mostani járvány egy afrikai sertéstakarmány-szállítmánnyal érkezett Grúziába 2007-ben, de ott sem a szállítmány fertőtlenítésével, sem a kór megjelenésével nem foglalkoztak kellő mértékben, ezért a betegség kiszabadult a vadállományra. A betegség évente körülbelül 50-100 kilométert megtéve terjed nyugat felé.

Néha olyan gyors a betegség lefolyása, hogy nem is jelennek meg szemmel látható elváltozások, de ez a ritkább. Jóval gyakoribb, hogy az állatok magas láz, gyengeség, vérzés kíséretében pusztulnak el néhány nap alatt.

Bár néhány szakmai lap, például az Erdőzúgás Magazin és a Magasles blog már hónapokkal ezelőtt jelezte, hogy az ASP bent van az országban, ezt a Nébih szisztematikusan tagadta.

A bejelentők rendre azt a választ kapták, hogy a vizsgálatra beküldött szövetek és zsigerek nem afrikai sertéspestissel fertőzöttek, valami más okozhatta az elhullásukat.

Név nélkül

A 24.hu több forrása feltételezi, hogy a vírus régóta jelen van Magyarországon, ők azonban szeretnék elkerülni, hogy a személyük azonosítható legyen. A Nébih egyik munkatársa azt állítja: titoktartási nyilatkozatot írattak alá vele, és azt követelték, járuljon hozzá, hogy a felettesei ellenőrizzék a telefonhívásait.

Ami tény: a vírusnak semmi oka rá, hogy huzamosabb ideig vesztegeljen az ukrán vagy épp a román határnál. Sőt, több körülmény – a betegség terjedési módja és sebessége, valamint a rengeteg, tipikus tünetekkel elhullott állat – is arra mutat, hogy a bejelentéskor a pestis már rég bent lehetett az országban, és a hatóságnak tudnia kellett róla.

Mindenesetre azzal, hogy a hivatal „nem talált” egészen eddig egyetlen gyanús esetet sem, sokat segített a magyar cégeknek, amelyeknek komoly üzleti károkat okozott volna, ha kiderül: a sertéspestis pusztít idehaza.

Ez az ágazat ráadásul a magyar kormánynak különösen fontos: a Fidesz-kormány elkötelezett amellett, hogy Magyarországot újra disznóban gazdag országgá tegye. Az állam több százmilliárd forintot fordított az elmúlt években sertéstelepek fejlesztésére. A leglátványosabb sertésberuházást a Fidesztől nem éppen fényévekre levő Csányi Sándor nevéhez köthetjük, aki 2014-ben Orbán „egyedi döntése” nyomán épített gigavágóhídat. És persze itt van Mészáros Lőrinc is. A felcsúti gazdagodásvirtuóz, Orbán Viktor személyes jóbarátja mangalicatelepet nyitott.

(Forrás: 24.hu)

Kapcsolódó:

Több ország kitiltotta a magyar sertéshúst

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük