„Na, mi van már? Tíz perce Moszkvában, és még semmi nyelvrokonság?”

Furcsa körülmények között látogat kedden Moszkvába Orbán Viktor. Minden korábbinál kevesebbet tudni például arról, hogy pontosan miről fog tárgyalni az orosz fővárosban Vlagyimir Putyinnal.

Orbán magához rendelte orosz kollégáját és sebtiben odautazott…?

Rácz András Oroszország-szakértő, az Észt Külügyi Intézet külsős munkatársa szerint biztosra vehető, hogy Paks II., a metró és a közös vonatgyártás ügye napirendre kerül. „Az utóbbi években mindig februárban voltak a hivatalos találkozók, az idén ezeket most a választások miatt elhalasztották. Ez protokolláris értelemben rendben van, viszont

tartalmilag egyáltalán nem látszik, miért van szükség a megbeszélésre.

A HVG értesülései szerint a magyar külügyben akkora a bizonytalanság, hogy amikor egy hosszú ideje Magyarországon élő orosz diplomata augusztus végén bent járt a minisztériumban, megkérdezték tőle a Bem rakparton, hogy mi várható a moszkvai Orbán–Putyin-csúcson. Ő mondta azt, hogy nem várható jelentős szerződések aláírása.

Össznépi bizonytalanság

Nemcsak a napirendi pontok körüli, a szokásosnál is nagyobb bizonytalanság miatt különleges a mostani találkozó, hanem azért is, mert Oroszország az utóbbi hetekben több súlyos politikai és presztízsveszteséget elszenvedett.

„Nagy-Britanniában például nyilvánosságra hozták és beazonosították a márciusi dél-angliai Szkripal-merénylet állítólagos elkövetőit, Putyin pedig beleszaladt abba, hogy azt állította róluk, polgári személyek. Kiderült azonban, hogy nemcsak az oroszok kutakodnak külföldön, hanem a nyugatiak is Oroszországban, s feltörték az orosz belügyi nyilvántartásokat, ami alapján egyértelművé vált, hogy a britek által megnevezett személyeknek valóban közük van a titkosszolgálatokhoz”

– mondta a portálnak Sz. Bíró Zoltán történész.

„Valami miatt a magyar miniszterelnök mégse mondja vissza a moszkvai meghívást, holott ezt – akár úgy, hogy valamilyen udvariasan megfogalmazott körülményre hivatkozna – nyugodtan megtehetné.  De mert nem teszi, felmerül a kérdés,

mi az a függés, ami megakadályozza ebben, amiről a közvéleménynek csupán feltételezései lehetnek, bizonyítékai viszont nem?

Jól jöhet…

A másik feltételezés, hogy Orbán arra számít, a jövő évi EP-választáson nagyon megerősödnek a jobboldali populista és Oroszországgal igencsak megengedően viselkedő pártok, s az évi két találkozóval Orbán demonstrálni tudja, mennyire szoros a Putyin és közte kialakult kapcsolat, így van még egy olyan ok, ami miatt őt illeti meg a populisták közötti vezetőszerep”.

Gábor György vallásfilozófus halkan ennyit tesz hozzá közösségi oldalán:

„Semmi szovjet szpartakiád,

ahol a magyar miniszterelnök önfeledten drukkolhatna a cári börtönökben, a sztálini lágerekben és a brezsnyevi elmegyógyintézetekben is gyakorta űzött 100 méteres kancsuka csattogtatásnak, amelyet manapság már felváltani látszik a korszerű (Salisburyben ejtsd: up-to-date) idegméreg.

És ha sem nyelvrokonság, sem szpartakiád, akkor minek utazott ki egyáltalán? Orosz ügynökökkel bármelyik budapesti kávéházban vagy szórakozóhelyen is kedvére találkozhat.”

(forrás: hvg.hu)

Isten hozta elvtárs! A főnök látogatása a főnökénél