Kerítésen innen
12 évre ‘köbe vésték’ Polt Pétert, Hende Csabát és más ‘finomságok’ – Szavazgatnak a közszolgák….
Izomlázas napja van kedden a közszolgáknak az ország házában: az Országgyűlés megszavazta Magyarország kilépését a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC), és ennek nyomán a kormány hamarosan értesíti is a döntésről az ENSZ főtitkárát és új alkotmánybírókat választott az Országgyűlés.
…és még csak délelőtt van…
A minisztérium közleménye szerint Szijjártó arról számolt be, hogy az elmúlt hetekben a nemzetközi politikai térben jelentős vitákat váltott ki az ICC működése, miután a bírói testület olyan
„nonszensz dolgokat csinált”,
mint hogy halott Hamász-vezetők ellen adtak ki körözést, ezzel próbálva kiegyensúlyozni azt a „politikailag vállalhatatlan” döntésüket, amelynek keretében Izrael miniszterelnökét is felvették erre a listára.
<<< Olvassa cikkeinket a Facebookon és a Google hírei között is! >>>
„Nyilvánvalóan ezzel ez nemcsak egy komolytalan, hanem egy politikailag motivált bírósági szervezetté is vált, és számunkra az elfogadhatatlan, ha egy bíróság munkáját a politika motiválja. Ezért nyilvánvaló, hogy Magyarországnak nincsen keresnivalója ebben a szervezetben. Mi nem adjuk a nevünket ilyen komolytalan és politikailag motivált bírósági működéshez, ezért is terjesztettük be az Országgyűlés elé azt, hogy Magyarország lépjen ki az ICC-ből”
– mondta hozzátéve
„Most, hogy az Országgyűlés ezt megszavazta, a feladatom az, hogy értesítsem az ENSZ főtitkárát erről a lépésről (…) Természetesen a jegyzéket már előkészítettük, és amint a döntése az Országgyűlésnek hatályossá válik, az elnök urak aláírják és kihirdetésre került, azonnal el is küldöm a levelet az ENSZ főtitkárának”.
Polt és Hende 12 évre bebetonozva…
Fotó: Telex
A titkos szavazáson Polt Pétert és Hende Csabát is 136 képviselő támogatta, Hadházy Ákos érvénytelenül szavazott. A DK már előre jelezte, hogy nem vesznek részt „a fideszes pártkatonákról döntő” szavazáson.
„Baloldali, demokratikus pártként nem asszisztálunk az áldemokratikus színjátékhoz és elutasítjuk a jobboldali egypártrendszert, mert meggyőződésünk, hogy Magyarországnak független, az emberek érdekeit védő intézményekre van szüksége”
– írták közleményükben.
Poltot legutóbb 2019-ben erősítette meg a pozíciójában az Országgyűlés újabb kilenc évre, a mandátuma 2028-ig tartott volna. Utódjáról így még idén, a 2026-os választás előtt dönthet a fideszes többségű Országgyűlés, és az új legfőbb ügyészt 2035-ig bebetonoznák.
Gulyás szerint a váltás ugyanakkor nem arról szól, hogy a Fideszben attól tartanának, elveszítik a jövő évi országgyűlési választást.
A másik új alkotmánybíró Hende Csaba, szombathelyi országgyűlési képviselő, a törvényalkotási bizottság elnöke.
Hende a Fidesz régi, megbízható tagja, 2002 óta országgyűlési képviselő. Az első Orbán-kormányban az Igazságügyi Minisztérium politikai államtitkára volt, 2010 és 2015 között pedig honvédelmi miniszter.
A bizottsági meghallgatásán elismerte, hogy a honvédelmi miniszterséget „nem tekintené jogi szakmai gyakorlatnak”, de ezután hozzátette:
„ha ezt leszámítjuk, a diploma 41 évvel ezelőtti megszerzése után nagyon sok időt töltöttem a jogalkotás különböző területein”.
A fideszes képviselő 2006 óta az összes választást megnyerte a szombathelyi központú választókerületben, de mostanra biztossá vált, hogy jövőre már nem indul újra ott. Orbán az év elején Vámos Zoltánt, Vas vármegye főispánját nevezte ki a választókerület elnökének.
Hende Csaba június 1-jén lép hivatalba az új pozíciójában, Polt Péter június 10-én. Az alkotmánybírók megbízatása 12 évre szól.
…más finomságok…
1.) Megszavazta az Országgyűlés Lázár János törvényjavaslatát, amely értelmében az állami beruházásoknál az állam bekérethetné a vállalkozótól az összes alkalmazott alvállalkozója listáját. A javaslatot 135 képviselő támogatta, és 50-en tartózkodtak. A javaslatot Lázár azután nyújtotta be március végén, hogy a hibásan megépített M30-as miatt azzal fenyegette a Strabagot, hogy alvállalkozóként se dolgozhatnak majd. Lázár indoklása szerint javaslatának az a célja, hogy átláthatóbbá váljon az állami beruházások megvalósítása során az alvállalkozói láncban alsóbb szinteken bevont kis- és középvállalkozások kifizetésének megtörténte. Azt a gyakorlatot is szeretnék megakadályozni, miszerint a közbeszerzésekből kizárt alvállalkozók közvetetten, az alsóbb szinteken kerülnek bevonásra.
2.) Elfogadta az Országgyűlés azt a Semjén Zsolt által benyújtott törvényjavaslatot, amely a digitalizáció és bürokráciacsökkentés jegyében megszünteti a tb-kiskönyvet. A javaslatot 167 képviselő támogatta, 11-en nemmel szavaztak, 7-en tartózkodtak. A törvény az indoklása szerint egyrészt a vállalkozók terheit csökkenti, másrészt az egészségügyi dolgozók munka- és pihenőidejének indoklásával
„lehetővé válik, hogy a foglalkoztató elektronikus felületen tájékozódjon, hogy az egészségügyi dolgozó más egészségügyi szolgáltatónál milyen jogviszonyban és munkaidőben van foglalkoztatva”.
Rétvári Bence belügyi államtitkár pedig azzal indokolta a változtatást, hogy a tb-kiskönyvből egy sor információ hiányzik, ami a digitális változatban elérhető lesz, mint a társas vállalkozói jogviszony, a táppénz, a baleseti táppénz vagy a csed, a gyed és az örökbefogadói díj folyósítása.
