Három atlétánk kiborult és nyílt levelet írt, mert „megfontolandó” kategóriába került a cca. 150 milliárdos stadionépítés

Kétségtelen, hogy felemelő érzés lehet saját hazában világbajnokságon részt venni – esetleg megnyerni – minden sportoló életében. Nagy dicsőség ez az országnak és az egyénnek egyaránt. Ám meggondolandó, hogy mindez 1.500.000.000.- millió közforintot emésztene fel „dübörgőnek” mondott országunkban.

„…balliberális „felszabadítók” ámokfutása…”

Kiválóságaink falhoz állították a stadionstopoló KariGeri főpolgármestert: nem hagyják, hogy a 2023-as budapesti vb-t is feláldozza a politika oltárán. Nem engedik, hogy elrabolja a bajnokok álmát!

– kezdi a ráhangolást Pintér M. Lajos írásában, amiben nekiront Karácsony Gergelynek és mindazoknak, akiknek elegük van a temérdek stadionépítésből, amikor az évek óta erre felhasznált milliárdoknak életbevágóan – sz szoros értelmében – előrébb való helye van.

Óriási megtiszteltetés és lehetőség hazánk számára, hogy elnyerte a világ egyik legrangosabb és legnézettebb sportrendezvényének rendezési jogát, amit – sok más, fővárosi nagyberuházáshoz hasonlóan – a balliberális „felszabadítók” ámokfutása fúrhat meg.

Az Mfor.hu 2019 szeptemberében nézett körül az atlétikai stadionra kiszemelt területen:

A 2023-as atlétikai világbajnokság fő helyszíneként bejelentett Nemzeti Atlétikai Központ építésére kijelölt 15 hektáros terület teljesen kihalt. Holott Gyulai Miklós a Magyar Atlétikai Szövetség elnöke tavaly decemberben még abban bízott, hogy 2019 végén, 2020 elején megkezdődik az építkezés.

A Nemzetközi Szövetséggel kötött szerződés szigorú határidőket és feladatokat ír elő,

pontosan szabályozza meddig, minek kell megvalósulnia. Mint írták, többször, többeknek feltett kérdéseikre sem kaptak választ, így egyelőre homály fedi, hogy hol is tart a közpénz milliárdokból felépülő atlétikai központ beruházása.

• Mekkora a csúszás?
• Mennyire feszes ütemterv szükséges a határidőre történő átadáshoz?
• Mekkora felárat jelent a gyorsított kivitelezés?

Fürjes Balázs tavaly, a kiviteli tervek elkészülte előtt nem kívánt költségbecslésekbe bocsátkozni,

így az sem tudható, mennyi volt a kiinduló ár. Az olimpiai pályázathoz készült előzetes számításokban mindenesetre 120 milliárdos tételként szerepelt. De ez még a nagy hazai építőipari árrobbanás előtti ár. A szakma inkább a Puskás Stadion 190 milliárdos árát tartja meghatározó irányszámnak.

Mindezek figyelembevételével érdekes megközelítés, hogy

A karácsonyi szűklátókörűség és felelőtlenség miatt joggal aggódnak hát az érintettek, akik összefogtak, jobban mondva: összekapaszkodtak, hogy megakadályozzák KariGeri és elvtársai rombolását.

A Dagály óta tudjuk, hogy a pályázatokra benyújtott látványterv egyszerű blöff

A végleges kiviteli vagy legalább látványterveket mindenesetre azóta se publikálták. Így azt sem tudni, hogy elkészültek-e. Az ezekre alapozó kivitelezői tendert még nem írták ki. A KKBK tavaly azzal számolt, hogy az építkezés 2020 első félévében indulhat, az átadás 2022 második felében várható. Ám ez már most sem látszik tarthatónak.

Az atlétikai stadion, illetve a környező terület egészét magában foglaló Budapest Diákváros – Déli Városkapu fejlesztést kiemelt beruházássá nyilvánították, vagyis erre a könnyített engedélyeztetési szabályok vonatkoznak – írta az Mfor.

Baji Balázs világbajnoki bronzérmes, Európa-bajnoki ezüstérmes, 2017-es Év sportolója, a gátfutó nyílt levelét ide kattintva olvashatják.

Az ellenzék a választási kampányban aláírásokat gyűjt a stadionépítési láz megállítására

Üres a stadion? No para - engedjék be ingyen a magyart!

Fürjes baromi büszkén jelentette: egy fityinggel sem kerül többe a Puskás Stadion - 35 milliárdról 190-re = semmi?