Tarjányi Péter: látom magunkat, ahogy 2150-ben könnyes szemmel nézzük az M1-en az első profit-forint megérkezését az Államkincstárba…

Olvasom, hogy tíz évre titkosították minden idők egyik legnagyobb magyar vasúti projektjét… A Budapest–Belgrád-vasútvonal újjáépítési beruházás az eddigi információk szerint ezermilliárd forintba kerül és 130 év alatt térül meg.

Elgondolkodtam a hír kapcsán és arra jutottam,

hogy ez azért jó, mert 2030-ban, amikor a titkosítás lejár még mindig lesz 120 évünk, hogy rájöjjünk, miért érte meg ezt a fejlesztést megcsinálni…

Látom magunkat, ahogy 2150-ben könnyes szemmel nézzük az M1-en az első profit-forint megérkezését az Államkincstárba…

Ne legyen kétségetek, ott leszünk, mert a magyar egészségügy kiváló ellátási színvonalának köszönhetően fix, hogy megérjük…De szép lesz. Már várom…

Utóirat:

az esetleges hatósági be és feljelentők kedvéért szeretném leszögezni, fenti írásomban SEMMI irónia nincs. Tényleg hiszem, hogy a közügyeket így kell intézni és népünk boldogulása csak így biztosítható… Köszönöm szépen.

Forrás

Mi a váltószám a Budapest-Belgrád vasútvonal és az Audi Q7 között?

Háttér

A Budapest–Belgrád-vasútvonal magyar–kínai együttműködésben zajló újjáépítésével „összefüggésben megkötött szerződésekben és a szerződés előkészítésével, megkötésével kapcsolatos iratokban, valamint az ezekkel összefüggő döntések megalapozását szolgáló iratokban foglalt adatok megismerése Magyarország külpolitikai, külgazdasági érdekeinek illetéktelen külső befolyástól mentes érvényesítését veszélyezteti, azok megismerése iránti igény teljesítését annak keletkezésétől számított tíz évig meg kell tagadni” – ezt tartalmazza a beruházásról benyújtott törvényjavaslat, amit

kedden el is fogadtak az Országgyűlés plenáris ülésén a Fidesz–KDNP, vagyis a kétharmad szavazataival.

Az említett adatok „megismerése iránti igény teljesíthetőségéről – Magyarország külpolitikai, külgazdasági érdekeit mérlegelve – a külgazdasági ügyekért felelős miniszter dönt” – áll a javaslatban. A most elfogadott jogszabályt az alábbi bekezdés foglalja össze a leginkább:

a beruházás megvalósítása kiemelkedően fontos közérdek, a beruházás megvalósítása érdekében kötendő szerződések halasztást nem tűrő, kiemelkedően fontos közérdek célját szolgáló szerződésnek tekintendők, teljesítésükhöz kiemelkedően fontos közérdek fűződik.

Később kiderült, hogy Kína is beleszólhat abba, mi legyen nyilvános

Ugyanis az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága nemrég azt javasolta, hogy

„a Kínai Népköztársaság Kormányának álláspontját beszerezve dönthet a külgazdasági és külügyminiszter a Budapest–Belgrád-vasútvonal iratainak nyilvánosságáról.”

A nagyjából 700 milliárd forintos költségnél járó, nagyrészt kínai hitelből megvalósuló beruházáshoz nemrég újabb 82 milliárd forintot csoportosítottak át a Gazdaságvédelmi Alapból.

Április végén pedig a hitelszerződést is aláírták, akkor Varga Mihály pénzügyminiszter azt mondta, a kínai Eximbankkal kötött megállapodás szerint a beruházás 85 százalékát hitelből, a fennmaradó 15 százalékot saját forrásból, önrész biztosításával finanszírozza a magyar állam.

A beruházást kivitelező magyar–kínai konzorciummal tavaly tavasszal írták alá a vasútvonal korszerűsítésére vonatkozó szerződést. A szerbiai szakaszon már folyik a felújítás, amely a várakozások szerint 2022 végére készül el. A cél az, hogy 2025-re a teljes vasútvonal megépítése befejeződjön. (forrás)