Blogbazár
Gábor György: a történelem nem Semjén erőssége
Magyarország hivatalban lévő miniszterelnök-helyettese, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke, az, aki évekkel ezelőtt gyermeki örömmel hangoztatta, hogy a KDNP az egyház lándzsájának a hegye, nos Semjén Zsolt tegnap azt találta mondani, hogy „Szent István óta a magyar történelem egyik fontos tanulsága: ami jó az egyháznak, az jó az országnak, és ami jó az országnak, az jó az egyháznak.”
Magyarország hivatalban lévő miniszterelnök-helyettese, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke, az, aki évekkel ezelőtt gyermeki örömmel hangoztatta, hogy a KDNP az egyház lándzsájának a hegye, nos Semjén Zsolt tegnap azt találta mondani, hogy „Szent István óta a magyar történelem egyik fontos tanulsága: ami jó az egyháznak, az jó az országnak, és ami jó az országnak, az jó az egyháznak.”
Csendes kérdés
Nem szeretnék most történeti eseményeket felhozni, a történelem nem Semjén erőssége, más irányban indulnék el. Ahhoz, hogy ezt a coelhoi magasságokon szárnyaló és dömdödömi mélységekben tanyázó mondás tartalmát korlátolt szellemi képességeimmel megértsem, kérdezni szeretnék az egyház lándzsájának a hegyétől:
Amikor évtizedeken-évszázadokon át az volt a jó, hogy a legocsmányabb és legaljasabb bűncselekményhez, kiskorú gyermekek szexuális abúzusához és egy életre való lelki-mentális tönkretételéhez hallgatásával, eltussolásával, az elkövetett bűncselekmények iránti közömbösségével, a megelőzés érdekében való fellépés szándékos és tudatos elmulasztásával és az áldozatok utógondozása érdekében elkerülhetetlen intézkedések teljes mellőzésével aktívan járult hozzá az egyház a bűncselekmények egész sorához, vagyis amikor az elhallgatás, az eltussolás és a teljes közömbösség állt az egyház érdekében, mert épp ez volt jó neki, akkor – a megszokottan pengeéles semjéni logika szerint – ugyanez lett volna jó az adott országoknak is?
Mi a helyzet Magyarországon?
Azt ugyan értem, hogy most, amikor több országon belül végre megkezdődött a förtelmes bűncselekmények feltárása – épp az elmúlt napok híre, hogy Franciaországban az 1950-es évektől 216 ezer (!!!) gyermeket ért szexuális zaklatás, de szakértők szerint ez a szám várhatóan még növekedni fog, ugyanis „még mai is léteznek problémák” – szóval azt értem, hogy ez jó az adott országnak is. De amikor az egyháznak az volt a jó, hogy a Hittani Kongregáció feje, Joseph Ratzinger bíboros, a későbbi XVI. Benedek pápa az Ad exsequendam ecclesiasticam legem c. belső használatra szánt 2001-es dokumentumában – amelyet rajta kívül Tarcisio Bertone érsek, a Hittani Kongregáció titkára is aláírt – a legszigorúbb titoktartásra inti az egyházi elöljárókat a kiskorúak elleni szexuális bűncselekményeket illetően, leszögezve, hogy a vizsgálatokat a nyilvánosság és a világi hatóságok teljes kizárásával kell lefolytatni, és hangsúlyozva, hogy a bizonyítékokat a sértettek nagykorúvá válása után még tíz évig (!!!) titokban kell tartani, továbbá a fenti szabályok megszegőit kiközösítéssel kell sújtani (csak jelzem, mindezek az igazságszolgáltatás akadályozásának felelnek meg), akkor épp ez lett volna jó az egyháznak, következésképp az adott országoknak is? S mi a helyzet azokban az országokban, mondjuk Magyarországon, ahol az egyháznak a külföldön beindult folyamatok ellenére továbbra sem áll szándékában feltárni az elkövetett bűncselekményeket, továbbra is hallgat, elhallgat és elhallgattat, mert idehaza épp ez a jó az egyháznak, akkor Magyarországnak, vagyis az országnak is éppen ez lenne jó?
Várom Semjén Zsolt megvilágosító erejű válaszát!
-írta közösségi oldalán a filozófus.
Semjén fővadász -mellékállásban miniszterelnök-helyettes- megragadta a lényeget!
Szerző
