Noé bárkája vagy luxusjachtok? – Egy balogiáda margójára
Megosztás
Balog Zoltán, egykori emberminiszter, püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke kedden a Berekfürdő tartott zsinati ülésen tartott beszédet többek között a járványról, a református törvények reformjáról és a református felsőoktatásról.
Balog Zoltán, egykori emberminiszter, püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke kedden a Berekfürdő tartott zsinati ülésen tartott beszédet többek között a járványról, a református törvények reformjáról és a református felsőoktatásról.
A koronavírussal kapcsolatban Balog azonnal a lényeggel kezdte:
szerinte a Covid-19
„nem Isten büntetése, még csak nem is Isten üzenete, ugyanakkor érdemes az ige fényében megvizsgálni.”
Így is tett hát a püspök, aki szerint ilyen globális, az egész világot érintő válság utoljára az őstörténetben volt, Bábel tornya vagy az özönvíz történetének idején, érdemes hát, így Balog, ezen ószövetségi szövegek alapján értelmezni a világjárványt.
„A határokat nem tisztelő embert figyelmezteti a járvány, aki azt gondolja, hogy büntetlenül át lehet lépni a teremtési rendben gyökerező határokat, lehet röpködni a világban, át lehet lépni a tudományok, a nemzet, a család határait”
– mondta Balog, amit nehéz másként értelmezni, mint hogy a globalizáción és az iparivá váló nemzetközi turizmus mellett a vírus terjedéséhez hozzájárult az is, hogy a nyugati világban család alatt mást (is) értenek, mint például Magyarországon.(forrás)
„Próbálom megérteni, mire gondolhatott Balog Zoltán püspök (gondolt-e egyáltalán bármire is), amikor azt találta mondani, hogy a járvány figyelmeztetés, hogy nem lehet büntetlenül átlépni a határokat. „A határokat nem tisztelő embert figyelmezteti a járvány, aki azt gondolja, hogy büntetlenül át lehet lépni a teremtési rendben gyökerező határokat, lehet röpködni a világban, át lehet lépni a tudományok, a nemzet, a család határait.”
Tolmácsot kérek!
Én most nem mennék bele abba, hogy mit is jelenthetnek a teremtési rendben gyökerező határok, megmaradnék a püspök példatáránál. Röpködnek a világban? Nyugodtan hozzátehette volna, hogy ráadásul akadnak, akik még egy szaros futballmeccsért vagy egy római családi kiruccanásért is képesek röpködni a világban. Átlépni a tudományok határait? A tudománynak nincsenek határai, s a tudósnak épp az a dolga, hogy folyton-folyvást átlépje a határokat, az „akadémiai” vagy „dogmatikai” kánonokat, az elfogadott paradigmákat, anélkül, hogy ezért máglyára küldenék őt.
Ami pedig a nemzet határainak bűnös átlépését illeti, próbálná meg Balog püspök valamennyi globális kihívást, a gazdaságtól a környezetvédelemig, a pénzügyektől a világjárványokig, a kereskedelemtől a biztonságpolitikáig etc. kizárólag a Záhony és Hegyeshalom közötti térségben dűlőre vinni.
Amúgy Balog megnyugtatólag leszögezi, hogy a pandémia nem Isten büntetése, mégis a világjárványról a Bábel tornya és az özönvíz bibliai története jut az eszébe. Merész szövegértelmezés, annyi szent, de én a helyében nem mentem volna bele ebbe az exegézisbe.
Az özönvízről a mai Magyarországon mindenkinek könnyen eszébe juthat, hogy hasonló helyzetben ezek nem Noé bárkáját építették volna meg, hanem luxusjachtokat, amelyekre nem a családjukat és az állatokat vitték volna fel, hanem egyéb foglalatosságra alkalmas személyeket.
S a Bábel tornyát idehaza, a nemzeti határok között, manapság kizárólag a Mészáros & Mészáros cég építené,
így nem is kerülhetne sor a nyelvek összezavarására és a többnyelvűség kialakulására. Ezért aztán Lölőnek, Semjénnek és sokaknak másoknak nem is kellene egyetlen nyelvet sem megtanulniuk, elég volna számukra – mint eddig – az alapfokú magyar.”