Az Aranybulla fontosabb, mint a NATO bővítés?

Kövér László az Országgyűlés elnöke kedden a házszabálytól való eltérés miatt nem volt hajlandó tárgysorozatba venni sem a DK, sem pedig az MSZP törvényjavaslatát Finnország és Svédország NATO csatlakozásának ratifikálásáról.

Az eredeti kormányjavaslat amúgy már július óta vár arra, hogy az Országgyűlés megtárgyalja

Gulyás Gergely a Miniszterelnökséget vezető miniszter a szerdai kormányinfón kérdésre válaszolva azt mondta, hogy az Európai Unióval, az uniós pénzek lehívását eredményező tárgyalások kapcsán elvégzendő törvénymódosítások és új törvények elsőbbséget élveznek, ezért a két skandináv állam NATO csatlakozásának ratifikálására csak ezután kerülhet sor a magyar Országgyűlésben.

Mint Gulyás Gergely elmondta mivel a tárgyalások november derekára lezárulnak, így azt követően kerítenek sort a ratifikálásra.

Arra a kérdésre, hogy a ma napirender jerült Aranybulla jelentőségéről és napjáról szóló törvényjavaslat fontosabb-e, mint a két ország NATO csatlakozása, Gulyás csak annyit mondott, hogy ez is fontos. Az Aranybulla egy fontos történeti esemény.

A miniszter azt cáfolta, hogy a két ország NATO csatlakozása ratifikálásank halasztását a magyar kormány nyomásgyakorlásra használná fel az Európai Unióval szemben.

Emléktörvény rögzítené az Aranybulla jelentőségét

Hende Csaba (Fidesz) kiemelte: az előterjesztés az emléktörvények nem túl hosszú sorába illeszkedik, az Országgyűlés kiemelt jelentőségű eseményeket szokott ilyen törvényekben rögzíteni és a tiszteletét leróni irántuk. Nagyon rövid a javaslat: az első szakaszban kimondja, hogy az Országgyűlés az Aranybulla emlékét és annak jelentőségét törvényben örökíti meg, a másodikban pedig azt rögzíti, hogy április 24-ét, Szent György napját az Aranybulla napjává nyilvánítja – ismertette.

Megjegyezte: a történeti hagyomány szerint ezen a napon bocsátották ki ezt a királyi rendeletet, amely döntő jelentőségű az alkotmányos önazonosság tekintetében.

A képviselő közölte: az Aranybullának ma is rendkívüli jelentősége van, ez annak idején az alaptörvény körüli vitákban is megmutatkozott. Ez az idén 800 éves dokumentum korszerű, aktuális és a mai napig irányadó, továbbá egybevág „az alkotmányos identitásunkkal”- fogalmazott.

Hende Csaba arra kérte a képviselőket, hogy felismerve az Aranybulla döntő jelentőségét a magyar nemzet és állam megmaradásában, támogassák az előterjesztést, hogy törvénybe iktathassák a dokumentum emlékét.

Kormány: az Aranybulla a jogfejlődés meghatározó dokumentuma

 Varga Judit igazságügyi miniszter hangsúlyozta: az Aranybulla nemcsak a magyar, hanem az európai jogfejlődésnek is kiemelkedő dokumentuma, ezért fontos a javaslat elfogadása. Az Aranybulla történelmünk és alkotmányos önazonosságunk meghatározó ereklyéje, fontos sarokkő, igazodási pont a jogászok számára – mondta. Hozzátette: a dokumentum ritka kincs a szellemi, jogi és politikai erőfeszítések szempontjából.

A tárcavezető szerint az Aranybulla az alkotmányos fejlődésünk alapja és hivatkozási pontja, hatása évszázadokig meghatározó volt. Ez „önbecsülésünk egyik forrása”, amely arra is emlékeztet, hogy „nem elszenvedjük, hanem mi magunk írjuk” Európa történelmét is – értékelt.

Úgy vélte, fontos, hogy a jövő magyar nemzedékei érdekében is törvényben elismert dokumentum legyen az Aranybulla, amelyre külön napon emlékeznek. A jelenlegi helyzetben különösen aktuális az erről szóló javaslat elfogadása – mondta.

Varga Judit kijelentette: az Aranybulla is bizonyítja, hogy Magyarország számára az államiság és jogállamiság több száz éve elkezdődött, és az ország elkötelezett formálója az európai jogfejlődésnek.

Fidesz: ma is lehetőségünk van, hogy a magyar nemzet nemes tagjaivá váljunk

Illés Boglárka, a Fidesz vezérszónoka arról beszélt, hogy az eredeti Aranybulla ugyan már nem tekinthető meg, de a későbbit, újbóli megerősítésének köszönhetően, ismerjük.

Rámutatott, hogy a szövegben megjelenik a kereszténység, a magyar nép ereje. Egyedül mi bizonyítottuk be Európa számára, hogy a Kárpát-medencében megtudjuk magunkat szervezni és meg is tudjuk védeni. Függetlenként, egyenlőként, szabad népként érkeztünk, és ezek az alapok adhattak erőt, amelyre építhettünk és építünk – tette hozzá. 

Ahogy akkor, most is lehetőségünk van arra, hogy szellemi teljesítményünkön, kitartó szorgalmunkon és a tudás bővítésén keresztül a magyar nemzethez méltó, annak nemes tagjaivá váljunk – fogalmazott, hozzátéve: „mi magyarok együtt korszakot alkothatunk, ehhez jogi kereteket teremtettünk”.  

Kitért arra, a baloldal árnyékkormánya és a „szivárványkoalíció” támogatói többször hangoztatták, „hazánk törvénye szerintük illegitim”.

„Joggal tehető fel a kérdés, ha a választók áprilisban nem a nemzeti kormányt választották volna, a baloldal alkotmányos puccsot követ el?”

– vetette fel.

Hozzátéve: a baloldal a szankciók pártján áll, nem a magyar érdekképviseletet látják el, hanem Brüsszel szócsöveként működnek. 

Meg kell védeni mindazt, amit elértük, amiért megdolgoztunk, amiért őseink áldozatot hoztak – rögzítette Illés Boglárka.    

DK: Magyarországot a szövetségesei jelenleg nem tekintik jogállamnak

Gréczy Zsolt, a DK vezérszónoka azt mondta: kiemelten fontos számukra a magyar hagyomány, a nemzeti emlékezet tisztelete, és ezen az sem változtat, hogy a Fidesz mindig azt gondolja magáról, hogy a nemzettudat, a hazaszeretet egysége „egy Fidesz”.

Csak az a kérdés, melyik Fidesz; amelyik 1990-ben a Trianon szó hallatán kivonult a parlamentből vagy amelyik 2001-ben azt mondta a Velencei Bizottságnak, nem akarják bevezetni a kettős állampolgárságot – fogalmazott.

Rámutatott: az Aranybulla emlékezete rendkívül fontos, az kiemelkedő alkotása a magyar jogtörténelemnek. 

Magyarország akkor is odafigyelt a környező világ jogi felfogására és az akkori történelmi és politikai üzenetekre. Ez ma sincs másként – jegyezte meg. 

Kitért arra, hogy illegitim alkotmányozásról akkor beszélnek, ha nincs társadalmi vita egy új alaptörvényről. 

Felidézte: a Horn-kormánynak szintén kétharmados többsége volt, és akkor is szó volt új alkotmányról, de az akkor hétszázalékos Fidesz nem támogatta, így végül elálltak ettől. Önöknél is szükség lett volna erre a mértékletességre – jegyezte meg.     

Nem érti, hogy jönnek az Aranybullához a szankciók, de Magyarországot jelen pillanatban a szövetségesei nem tekintik jogállamnak, ez az oka, hogy nem kapják meg az uniós pénzeket – tette hozzá Gréczy Zsolt, jelezve, támogatni tudják, hogy emléknap legyen az Aranybullához kapcsolódóan.

Forrás: MTI