A parlament előtt tüntettek, a parlamentben vitáztak a státusztörvényről

Néhány százan gyülekeztek délután öt órakor a Kossuth téren, a legújabb diáktüntetés meghirdetett gyülekezési időpontjakor. A helyszínen kivetítőn ment a parlamenti ülés, de hallani nem lehetett, mert alatta zene szólt. Hat körülre már párezer ember lehetett kint a téren, ami szellősen megtelt. A legtöbb párt zászlókkal érkezett, és a szervezők is elmondták, hogy bárkit szeretettel várnak, akár még a Fideszt is, ha tüntetni szeretnének.

Semjén Zsolt levélben kérte Kövér Lászlót, hogy hívjon össze péntekre rendkívüli ülést,

többek között a pedagógusokat érintő javaslatról, mert

„az indítványokkal összefüggő szavazásoknak az őszi ülésszakra történő halasztása fontos jogalkotói célkitűzések késedelmes megvalósítását eredményezné”. „A Kordonkormány benyújtotta bosszútörvényét az országgyűlésben. Álegyeztetéseken játsszák a demokráciát, de semmi lényegi változtatás nem történt!”

– írták az esemény szervezői a tüntetésről. Azt is írták, ha az Országgyűlés megszavazza a javaslatot, amely többek között a tanárok áthelyezését és megfigyelését is lehetővé tenné, akkor több mint 5 ezer pedagógus mondana fel. Az Egységes Diákfront nyílt levélben hívta a tüntetésére az ellenzéki pártok parlamenti frakcióit is. A szervezők arra kérték a pártokat, hogy utasítsák el a bosszútörvényt és álljanak ki a magyar oktatásért. Emellett arra is kérték az ellenzéki frakciókat, hogy hosszú idő után először közösen álljanak ki egy ügyért. Néhány százan gyülekeztek délután öt órakor a Kossuth téren, a legújabb diáktüntetés meghirdetett gyülekezési időpontjakor. A helyszínen kivetítőn ment a parlamenti ülés, de hallani nem lehetett, mert alatta zene szólt. Hat körülre már párezer ember lehetett kint a téren, ami szellősen megtelt. A legtöbb párt zászlókkal érkezett, és a szervezők is elmondták, hogy bárkit szeretettel várnak, akár még a Fideszt is, ha tüntetni szeretnének.

„Maruzsa Zoltán bukott diák és bukott ember”

Hatkor, a tüntetés kezdésekor Törley Katalin és Pilz Olivér kezdett beszélni. Felidézték, hogy a parlamentből pont ma tiltották ki a látogatókat.

Az ország vezetői képtelenek a tanulásra

– jelentette ki Törley.

„Maruzsa Zoltán bukott diák és bukott ember”, aki pedagógus végzettsége ellenére nem képes kiállni a pedagógusok mellett – tette hozzá Törley. Pilz arra hívta fel a figyelmet, hogy a fideszes képviselők között is vannak pedagógus végzettségűek, vagy a családtagjaik között vannak azok, most őket köpik szembe. A tanár nem rabszolga!

– üzente Törley Pintér Sándor belügyminiszternek.

Törley megemlékezett Nagy Imre és mártírtársainak kivégzéséről és újratemetéséről, ez utóbbit a rendszerváltás egyik legfontosabb eseményének nevezte, majd kijelentette, hogy diktatúra nem csak ott van, ahol fegyverek vannak, hanem ott is ahol például a hajléktalanokat vegzálják, szemet hunynak a szegregáció felett, ahol kirúgják a tanárokat a tiltakozás miatt és könnygázzal mennek neki a diákokat, ahol ellopják a magánnyugdíj-pénztáros pénzeket.

Rajtunk múlik, hogy meddig marad a Fidesz-kormány, aki a fotelben ül, az meghosszabbítja a rezsimet, mondta Törley.

„Le ezzel a diktatúrával!”

– zárta beszédét.

A ” nagyon dühös szülő”

Utána következett Horváth Viktória, aki magát nagyon dühös szülőnek nevezte, majd elmondta, elege van abból, hogy fasiszta beszéd van a parlamentben. Kiemelte, hogy a roma gyerekek csak vegetálnak az általános iskolában, konténerekben tanulnak. Ma több mint 500 olyan iskola van Magyarországon, ahol szegregáltan tanulnak a roma gyerekek, miközben bíróság mondta ki, hogy ez európai jogot sért. A státusztörvény pedig egy ilyen helyzetben visszafordíthatatlan károkat okoz majd.

Az egyik diákfelszólaló ezután elszavalta Petőfi Sándortól a Dicsőséges nagyurak című verset, nyilvánvalóan a kormánynak címezve. A tüntetésen felszólalt a 16 éves Sas Bíborka, akit le akarnak mondatni a gyülekezési jogáról azért, mert egy korábbi tüntetésen eldobott egy műanyag palackot.

A diáklány elmondta, hogy ő mindaddig ott lesz a tüntetéseken, amíg nem lesz szabadság. Az őt követő felszólaló köszöntötte a rendezvényt biztosító rendőröket és megköszönte a munkájukat. Megjegyezte, hogy a napokban derült ki, hogy a Belügyminisztériun nem kötött biztosítást a rendvédelmi dolgozóknak. Ezután megkérték a közönséget, hogy a rendőrök felé fordulva énekeljék el a Szózat első versszakát, így köszönve meg a munkájukat. Ez nem mindenki tetszesét nyerte el a közönségben, de elénekelték Ezután a hangszórókból felcsendült a Belgától a Rendőrmunka című dal.

Boross Martin független színházi rendező

szolidaritásból szólalt fel és elmondta, hogy számára a színház alapjog, de most azt is veszély fenyegeti. Több száz intézmény zárhat be a forrásmegvonások miatt, „lenullázták ezt a területet”. Az egész kulturális élet veszélybe került. A kormány azért akar megszüntetni mindent, ami kritikus, mert elemi működésük része, hogy leszarnak mindent, ami nem hoz nekik szavazatot és profitot – jegyezte meg Boross.

A kolozsvári Mentés Másként oktatási csoport szolidaritását fejezte ki a magyar pedagógusok felé. Aggodalommal figyelik a magyarországi eseményeket, amely nem csak a pedagógusokat érinti, hiszen a sztrájk alapjog.

Nemrégiben Romániában három hétig sztrájkoltak a pedagógusok, és ugyan a sztrájkot felfüggesztették, de nem lehetnek teljesen elégedettek. Nagy Erzsébet és Szűcs Tamás, a PDSZ választmányi tagjai elmondták, hogy a státusztörvényről nem egyeztettek róluk, az “életpálya” hazugság, helyette fenyegetések vannak benne.

Szűcs a színpadon jelentette be, hogy beadta a rendkívüli felmondását. Azt mondta, már egy morzsányi bizalma sincs a kormány felé.

A szervezők arra kérték a tüntetőket, hogy írják fel egy papírra, hogy nem értenek egyet a törvénnyel, hajtogassanak belőle papírrepülőt és dobják a parlament felé, hátha így észreveszik a képviselők. Közben a tüntetők egy része elkezdett elszivárogni, a színpad előtt még sokan vannak.

Gosztonyi Gábor és Tóth Tünde, a PSZ-től egy vádbeszédet hoztak, amelyben többek között azzal vádolják a kormányt, hogy „létrehozták a magyar oktatás Trianonját”; hogy a hatalmi elit nem akarja a magyar társadalom jelentős részét felemelni, mert az veszélyt jelent számára; hogy olyan alaptantervet alkottak, amely nem a jövőre készíti fel a diákokat. Az egyik szervező a színpadon arról beszélt, hogy a parlamentben a vitán felszólaló (ellenzéki) képviselőkkel szolidaritást vállalva akarnak virrasztani a Kossuth téren.

Ebben sokan biztosan nem fognak majd részt venni, mert fél kilenc körülre nagyjából felére csökkent a tüntetők létszáma,

az eddigi felszólalók térnek vissza egy-egy rövid beszédre a színpadra és esetenként skandáltatják a tüntetőket. Sokan leültek a térre és beszélgetnek egymással, esznek-isznak. Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke a színpadon elmondta, hogy Fidesz-KDNP-s képviselők azt állították a parlamentben, hogy a civilek hazudnak. Az MSZP-s politikus hozzátette: ezt a harcot nem a pedagógusok, hanem Orbán Viktor kezdte, Brüsszelnek pedig semmi köze a pedagógusok fizetéséhez.

„Tartsunk ki együtt”

– zárta beszédét.

Barkóczi Balázs (DK) azt mondta, hogy ha lehunyja a szemét, akkor egy könnygázban fürdő, ijedt országot lát, de ez nem lesz így sokáig. Orbán kormányozni nem tud, de úgy járkál az országban, mintha minden az övé lenne – jegyezte meg. „Amíg Orbán Viktor marad, addig maradni fog a fideszes bosszútörvény is.” Ander Balázs (Jobbik) Orbánt idézte, aki egyszer azt mondta, hogy a versenyképességünk aranyfedezete a tudásban rejlik. Ez azóta már másképp van. A Jobbik szerint egy új klebelsbergi fordulatra lenne szükség, nem a NER ukázaira.

Kanász-Nagy Máté (LMP): szerencse, hogy a hazugság előbb-utóbb lelepleződik, utalva Maruzsa Zoltán kiszivárgott levelére. A kormány nem mond igazat akkor, amikor azt mondja, hogy a státustörvény védelmet ad. Ha ezt a státusztörvényt le lehet nyomni az oktatás torkán, akkor mást is meg lehet tenni.

Sudár Orsolya (Szikra Mozgalom): a közjót szolgáló dolgozók azt látják, hogy ha sztrájkolnak, kétszeres erővel csapnak le rájuk. Miközben Mészáros Lőrinc vagyona a harmadával nőtt, a reálbér negyedével csökkent. Azt üzenjük Orbánnak, hogy behajtjuk a tartozást.

Szabó Tímea (Párbeszéd): a mai nap a szégyen és a gyávaság napja, mert másfél év tiltakozás után változtatás nélkül, zárt falak mögött tárgyalják a státusztörvényt. A képviselő szerint amikor Tiborcz Istvánt kell kisegíteni, arra van pénz, amikor a pedagógusoknak kell pénz, akkor Brüsszelre vár a Fidesz.

Dukán András Ferenc (Momentum) elmondta, hogy december óta nem tartott matekórát, polgári engedetlenségből. Helyette nyári programokat szervez ingyen a diákjainak, így tiltakozik az oktatatási vezetés ellen. “A szívem szakad meg, hogy már nem vagyok osztályfőnök, de muszáj tiltakoznom.” Kijelentette: ez egy maratonfutás, de van értelme tiltakozni. A politikusok beszédét követően elhangzott a tüntetések himnusza a Pál utcai fiúk musicalből, illetve a Kölcsey-féle Himnusz is. A mostani beszédek után tízig alapvetően zenélni terveznek, utána pedig virrasztani fognak.

A státusztörvény parlamenti vitájának napjára, délután 5 órai kezdettel szervezett újabb tüntetést az Egységes Diákfront és a Tanítanék Mozgalom, azt követően, hogy kiderült, a parlament rendkívüli ülésnap keretében foglalkozik a témával.

A szervezők a Facebook-eseményben azt írták:

Kordonkormány benyújtotta bosszútörvényét az országgyűlésben. Álegyeztetéseken játsszák a demokráciát, de semmi lényegi változtatás nem történt!

Megjegyezték:

Már annyi mindent elvettek, és most még a személyi szabadságot is fenyegetik.

Előzmény

Az új jogszabály többek között napi 8 helyett 12 órára, heti 32 óra helyett 48 órára emelné a munkaidőt a pedagógusoknak. Ezen felül a próbaidő 3 helyett 6 hónapra nőne, és a pedagógust a szabadsága alatt 15 napra bármilyen indokból behívhatná a munkaadó dolgozni, például takarításra is, és nem csak hétközben, hanem akár vasárnap is. Hétfőn délelőtt a Fidesz-frakció még arról beszélt, hogy normál menetrendben tervezik tárgyalni a parlamentben a múlt kedden benyújtott státusztörvény-javaslatot, ám a tüntetés szervezői egész hétre területfoglalási engedélyt kértek az Országház elé, miután attól tartottak, hogy már ezen a héten sürgősséggel megszavazhatja a parlament a státusztörvényt.

Hétfő délután aztán be is igazolódott a félelmük: kiderült ugyanis, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes rendkívüli parlamenti ülést kezdeményezett péntekre a kormány nevében, amelyen a pedagógusok jogállását átíró törvénytervezetet is tárgyalni fogják.

Kedden aztán az Országgyűlés Hivatala egy különleges intézkedést is bejelentett, amely szerint a tüntetés napjára, tehát június 16-ára letiltották a parlamenti beléptetéseket. Ennek értelmében pénteken szünetel az Országház látogatása, napi beléptetési engedélyt nem lehet leadni és az előzetesen az erre a napra leadott engedélyek sem lesznek érvényesek.

VIA 24.hu