Kerítésen innen
Szájer kipihent-agyú véleménye: lázas tempóban fordítják a magyar kormányzást leíró irodalmat
Szájer József a Szabad Európa Intézet igazgatója, volt EP-képviselő rehabilitációjakor beígérte, hogy politikai szerepet nem vállal, de azt nem mondta, hogy véleményét nem teszi közzé az erre nagy érdeklődést mutató Magyar Nemzetben, így belátva, hogy nem foszthatja meg a közt magvas gondolataitól, „Ahol a labda lesz” címmel rovatot indított G. Fodor Gáborral, a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatójával.
Orbán ’15
„Az új, G. Fodor Gáborral közös rovatunk címe jövő idejű, de hogy tudjuk, hol lesz a labda, hol kell majd nekünk is lennünk, ahhoz az elején érdemes belenézni a visszapillantó tükörbe, hogy lássuk, hogyan jutottunk el oda, hogy Magyarország magára talált, hogy ma a jövő iránt újra nagy reményeket táplálhatunk”
– írta a cikkben Szájer, aki arra is kitér, hogy néhány hónap múlva tizenöt éves Orbán Viktor kormányzása, ami önálló korszaknak számít.
„Magyarországon a tizenöt év folyamatos kormányzás történelmi rekord. Ha pedig nem csak Orbán Viktor miniszterelnöki székben eltöltött éveit nézzük, hanem az egyes választásokon kapott szavazatokat, az emberek támogatását is hozzávesszük, még kiemelkedőbb az elsőség, a miniszterelnök és a Fidesz-közösség politikai teljesítménye. „
Azt is hozzátette, hogy
„Modern, minden felnőtt magyar állampolgárra kiterjedő szabad választási jog alapján a Fidesz és a folyamatosan többször újraválasztott miniszterelnök tehát utcahosszal vezeti a történelmi választási statisztikát, de az Európában ma jellemző, kontinentális választási rendszerekben is kivételes.
(…) Tizenöt esztendő, másfél évtized elég hosszú idő ahhoz, hogy tartalma elemző szemmel, józanul megítélhető legyen, hiszen annak nem pusztán a törekvéseit, vagyis az elvetett magokat ismerjük, hanem az eredményeit – a fa gyümölcseit – is látjuk már. Eszerint
a 2010-től működő négy Orbán-kormány a Nemzeti Együttműködés Rendszerére, a 2011 húsvétján megszületett alaptörvény és a magyar emberek kitartó támogatásának stabil fundamentumára építve új minőségű, nemzeti politikát hozott létre Magyarországon. Ha bátrabban fogalmazunk: csodákat hozott, bátorságot, reményt adott az országnak. A csodát – ne legyünk istenkáromlók! – nem teológiai értelemben, hanem hétköznapiban. Hétköznapi csodákról van szó! A magyar modellnek ugyanis a csodájára járnak…
Nem vagyunk irigyek, fordítjuk….
„A kezdeti durva kritikák után előbb kivívtuk más országok figyelmét, majd pedig a bevált intézkedéseket, politikákat el is kezdték másolni. A magyar hozzáállás abból a közhelyszerű, de a mai, önkontrollját vesztett világban ritkán megbecsült tapasztalatból indult ki, hogy ha a problémák megoldásakor ismételten ugyanarra a kudarcos eredményre jutunk, akkor a további ismétlésektől sem lehet eredményt várni, új utakat kell keresni.”
„Ezek a programpontok Magyarország ajánlatai a világnak. Nekünk sikerült, próbáljátok ki ti is! „
Ennek a szerinte hős időszaknak az emlékezetes mozzanatairól állítja:
„Hallatlan az a figyelem ma, ami Magyarország felé irányul, lázas tempóban fordítják a magyar kormányzást, szakpolitikákat leíró hazai irodalmat más nyelvekre. Az olasz kormány, a francia ellenzék vagy éppen Donald Trump elnök sorra veszi át az innovatív magyar javaslatokat programpontjai közé. (…) E tekintetben még a politikai-ideológiai irányok sem mindig számítanak, hiszen az Egyesült Államok volt demokrata elnökjelöltje, Kamala Harris is megfogalmazott a magyarhoz kísértetiesen hasonló javaslatot: az első házasok lakásvásárlásának támogatására. Az ország méretéhez viszonyítva kivételes a ránk figyelés ekkora mértéke. Nem túlzás tehát magyar csodáról, magyar csodákról beszélni.”
Csak úgy…
Ha a múlt homályába veszett volna: Szájer József nem önszántából választotta a remte-életet. 2024 őszén tért vissza a közéletbe, miután 2020-ban kivonult abból. Akkori visszavonulása azért történt meg, mert a volt EP-képviselőről kiderült, hogy 2020-ban Brüsszelben egy orgiáról a ház ereszén lecsúszva menekült a rendőrök elől.
Szájer Schmidt Mára felkérésére tért vissza, „és az Alapítvány keretein belül” létrehozta a Szabad Európa Intézetet, ahol ún. „szellemi, szakmai, elemző, tanácsadói természetű” munkát végez.
Szerző
